Pantoténsav
| Pantoténsav | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 3-[(2,4-dihidroxi-3,3-dimetilbutanoil)amino]propánsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 137-08-6 (kalciumsó[1]) | ||
| PubChem | 988 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C9H17NO5 | ||
| Moláris tömeg | 219,23 g/mol | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] | ||
| R mondatok | (nincs)[2] | ||
| S mondatok | (nincs)[2] | ||
| LD50 | > 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A B5-vitamin, más néven pantoténsav az emberi test minden sejtje számára szükséges anyag. Némely esetben „stresszellenes” vitaminként is emlegetik, mivel a mellékvesehormonok és az esszenciális neuromuszkuláris transzmitterek (ingerületátvivő anyagok) termelésében játszik kulcsszerepet. A B5 a felhasználható zsírok elégetését, és a mellékveséket, valamint az immun-, és idegrendszert is támogatja.
Rengeteg élelmiszer tartalmazza, egyik ezek közül a papaja,[3][4] de megtalálható a teljes kiőrlésű gabonafélékben, olajos magvakban, rizsben, karfiolban, brokkoliban, narancsban.
A pantoténsav a pantoinsav és a béta-alanin amidja. A koenzim-A felépítéséhez szükséges.
Mennyiség
szerkesztésLeggyakrabban napi 25–50 mg-ot fogyasztanak belőle, mindazonáltal nagy stressz vagy intenzív fizikai igénybevétel esetén gyakoribb a 100 mg-os mennyiség.
Koleszterinszint csökkentésre: 300 mg pantetin (speciális formája a B5-vitaminnak) ajánlott napi 3 alkalommal.
Egyéb felhasználás: arthritiszes jellegű fájdalmakra, allergiára és gyomorégésre az orvosok javaslata szerint 1000 mg (1 g) szükséges naponta.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A 137-08-6 CAS-szám (commonchemistry.org)
- ↑ a b c d A pantoténsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 30. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Archivált másolat. [2017. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
- ↑ http://edis.ifas.ufl.edu/fe913
Források
szerkesztés- Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 3 kötet., 925. o.