Nagycsepely

Somogy vármegye északi részén, a Külső-Somogyi dombságban található. Balatonszárszótól 10 kilométerre, Balatonföldvártól 15 kilométerre fekszik. Zsáktelepülés, szilárd burkolatú úton csak északról, Szólád irányából közelíthető meg, a 7-es főútból kiágazó, Balatonszárszó-Kötcse közti 65 102-es út nyugati irányú meghosszabbításának tekinthető 65 127-es számú mellékúton.

Nevének „…eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel személynévből (mely török vagy szláv eredetű), egy másik szerint a magyar népies cseplye ~ csepely »sarjadék erdő, bokros cserjén hely« jelentésű szóból származik.”^[3] A nagy előtag megkülönböztető szerepű, és a 20. század elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.

Az első írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeiből harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. A Chepel alakban írt nevű faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiűzése után telepítették be.

1855-ben a kolerában elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A második világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A termelőszövetkezetek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 1951–1959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. „kulákok”, a másikban a „szegények” voltak. 1970-től Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községét 1977-ben Balatonszárszóhoz csatolták, és ott működött a közös tanács. 1990-ben 534 fő lakta a falut. A rendszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében 2006-ban adták át az M7-es autópálya dél-balatoni szakaszát.

• 1990–1994: Fábián János (független)^[4]
• 1994–1998: Fábián János (független)^[5]
• 1998–2002: Fábián János (független)^[6]
• 2002–2006: Fábián János (független)^[7]
• 2006–2010: Máj Károly József (független)^[8]
• 2010–2014: Máj Károly József (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Máj Károly József (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Zsiga Zita (független)^[11]
• 2024– : Zsiga Zita (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 3,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,6%, református 37,4%, evangélikus 4%, felekezet nélküli 4,8% (18,7% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 78,7%-a vallotta magát magyarnak, 7% németnek, 1,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% lengyelnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,8% volt református, 22,7% római katolikus, 2,8% evangélikus, 0,6% ortodox, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).^[13]

Nagycsepely református temploma középkori eredetű, de 1784-ben késő barokk stílusban újjáépítették. 1854-ben romantikus átalakítás következett, 1894-ben pedig tovább bővítették. Ma műemléki védelem alatt áll.^[14] A település határában horgásztó is található.^[15]

• Bunovácz Dezső (szerk.): Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye (Ceba Kiadó, 2004)

• Nagycsepelyről