[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/

MotoGP

gyorsaságimotoros-világbajnokság
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 31. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

A Gyorsaságimotoros-világbajnokság, ismertebb nevén MotoGP a motorkerékpársport legmagasabb osztálya, szabályait az FIM határozza meg. Hasonló sorozat a Superbike-világbajnokság és a Supersport-világbajnokság. 1949 óta minden évben megrendezik. A versenysorozatban jelenleg három kategória található, Moto3, Moto2, és a MotoGP. A MotoGP világbajnoki címvédője Francesco Bagnaia.[1]

MotoGP

Kategóriamotorkerékpársport
Helyszínnemzetközi
Első év1949
GumikMichelin
MotorokDucati, Honda, Yamaha, KTM, Aprilia
Egyéni győztesolasz Francesco Bagnaia
Győztes csapatolasz Prima Pramac Racing
Győztes konstruktőrolasz Ducati
A(z) MotoGP weboldala
Moto2
GumikPirelli
MotorokBoscoscuro, Kalex, Forward
Egyéni győztesSPA Pedro Acosta
Győztes csapatfinn Red Bull KTM Ajo
Győztes konstruktőrnémet Kalex
Moto3
GumikPirelli
MotorokKTM, Honda, Husqvarna
Egyéni győztesSPA Jaume Masià
Győztes csapatnémet Liqui Moly Husqvarna Intact GP
Győztes konstruktőrosztrák KTM
MotoE
GumikMichelin
MotorokDucati
Egyéni győztesolasz Mattia Casadei
Győztes csapatspanyol HP Pons Los40

Története

szerkesztés

A FIM Gyorsasági Motoros Világbajnokságot, ismertebb nevén a MotoGP-t, 1949 óta rendezik meg minden évben.

 
A versenysorozat legsikeresebb versenyzője, Giacomo Agostini 1976-ban

Nagyon sokáig a 125, a 250, valamint az 500 köbcentiméteres motoroknak írtak ki külön kategóriát. Ezen kívül a 350 cm³ kategóriások is futottak egészen 1982-ig, valamint a kisebb motorok, mint az 50 (1962–1983) és a 80 cm³-sek (1984–1989) is részt vehettek a sorozatban. Sokáig az oldalkocsis motorkerékpároknak is volt külön osztályuk.

 
Mick Doohan 1990-ben

Míg a 125 és 250 köbcentiméteres versenyek nem változtak, addig 2002-ben az 500 köbcentis motorosztály nagy változáson ment keresztül az új MotoGP szabályok bevezetésével, miszerint megengedték a versenyben a 990 köbcentiméteres, négyütemű motorok használatát (ekkor változott az addigi 500 cm³-es kategória neve MotoGP-re). A 2007-es szezonban a legmagasabb osztály motorjainak hengerűrtartalmát 800 cm³-re csökkentették le. A korábbi 250-es kategóriát 2010-től váltotta fel a Moto2. Ebben egységesen Honda-alapú négyhengeres, négyütemű 600 köbcentiméteres erőforrásokat használnak. Így a GP kategóriái valamivel közelebb kerültek az utcán használatos motorokhoz. 2012-ben újra változtak a királykategória szabályai: ismét 1000 köbcentiméter a lökettérfogat felső határa. Ennél nagyobb horderejű változás azonban, hogy a 125-ös kategóriát megszüntették, helyét az egyhengeres, négyütemű 250-eseket felvonultató Moto3 vette át.

Jelenleg három széria kap helyet a sportágban: a Moto3, a Moto2 és a MotoGP.

A MotoGP történetének legsikeresebb versenyzője Giacomo Agostini, aki tizenöt bajnokságot és 122 versenyt nyert az 500-as és a 350-es motorosztályban együttvéve, a legutolsót 1975-ben. A spanyol Angel Nieto a második a listán tizenhárom első helyezéssel a bajnokságokon, és 90 versenyt nyert a 125 köbcentiméteres osztályban, utolsó győzelmét 1986-ban aratta. Szintén sikeres versenyző volt még Mike Hailwood, Mick Doohan és Phil Read.

Valentino Rossi a jelenlegi mezőny legsikeresebb motorosa, aki összesen kilenc világbajnoki címre tett szert négy különböző kategóriában.

Versenyzők, konstruktőrök

szerkesztés

A legsikeresebb versenyzők

szerkesztés
 
Rossi 2006-ban
A legsikeresebb versenyzők Versenyző Versenygyőzelem
1. ITA  Giacomo Agostini 122
2. ITA  Valentino Rossi 115
3. Spanyol  Ángel Nieto 90
4. Spanyol  Marc Márquez 85
5. Svájc  Rolf Biland 81
6. UK  Mike Hailwood 76
7. Spanyol  Jorge Lorenzo 68
8. AUS  Mick Doohan 54
9. Spanyol  Dani Pedrosa 54
10. UK  Phil Read 52

A legsikeresebb konstruktőrök

szerkesztés
 
Jorge Lorenzo 2008-ban
Konstruktőr Versenygyőzelem
1. Japán  Honda 816
2. Japán  Yamaha 517
3. Olaszország  Aprilia 297
4. Olaszország  MV Agusta 275
5. Japán  Suzuki 162
6. Németország  Kalex 109
7. Spanyolország  Derbi 107
8. Ausztria  KTM 106
9. Japán  Kawasaki 85
10. Olaszország  Ducati 75
11. Németország  Kreidler 65
12. Olaszország  Garelli 51
13. Olaszország  Gilera 47
  • 2023-as szezon végi adatok.

A motorok felépítése

szerkesztés

A különböző kategóriák motorjai

szerkesztés

A motorok a két azonos méretű kerékből egy meghajtottal rendelkezhetnek. Kizárólag belső égésű motorral hajthatóak, és egy személy vezetheti őket. Kizárólag két- vagy négyütemű szívómotorok használhatóak. A sebességváltók maximum 6 fokozatúak lehetnek.

A motorokat a hengerűrtartalmuk szerint három osztályba osztják:

 
A HondaRCV212 kormánya

A legkisebb kategóriában  maximálisan 250 cm³ lökettérfogatú, egyhengeres négyütemű motor alkalmazható a motorkerékpár meghajtására. Négyütemű elven működhet a motor (így például a Wankel-motor használata nem megengedett). Kizárólag fém alapanyagú féktárcsák alkalmazása megengedett.

A Moto2-ben valamennyi motorkerékpár egyféle erőforrást használ: Honda-alapú, 600 cm³-es soros négy hengeres motorokkal futnak. A versenygépek ezen motorblokk köré épülő együléses prototípusok.2019-től 765 köbcentis Triumph blokkok jöttek amelyekben elektronika van.

Yamaha YZR-M1 2016

szerkesztés
Motor: Folyadékhűtéses, négyhengeres soros motor, crossplane-főtengellyel
Hengerűrtartalom: 1000 köbcentiméter
Max. teljesítmény: Több mint 240 lóerő
Sebességváltó: Hatsebességes, kazettás váltó, változtatható áttételekkel
ECU: Magneti Marelli
Váz: Alumínium deltabox váz, állítható kormánygeometriával és alumínium lengőkarral
Felfüggesztés: Fejenálló Öhlins teleszkópvilla, Öhlins központi rugóstag, elöl-hátul állítható rugóelőfeszítés és csillapítás
Fékrendszer: Elöl két 320 mm, vagy 340 mm-es átmérőjű, kompozit féktárcsa négydugattyús Brembo féknyergekkel, hátul szimpla acél féktárcsa kétdugattyús Brembo féknyereggel.
Kerekek: 17 colos átmérőjű, kovácsolt magnézium felnik
Gumik: Michelin
Tömeg: 157 kg

A MotoGP kategóriában kizárólag prototípusok indíthatók, vagyis az itt indított motorkerékpárok még átalakításokkal sem hozhatók kereskedelmi forgalomba.

A motorok természetesen ebben a kategóriában a legerősebbek és a leggyorsabbak. Az eddig mért legnagyobb sebesség 350 km/h körüli (Dovizioso 2015-ben a katari futamon 355km/h-t is elérte). A köridőket tekintve például a Sanghajban a MotoGP-s köridők 2 perc körül mozognak, míg a Formula–1-ben körülbelül 1 perc 35 másodperc alatt érnek körbe a pályán a versenyzők száraz körülmények között, mert 2 kerék nem tapad úgy, mint 4.

Tömeglimitek

szerkesztés
Minimum tömeg – MotoGP osztály
Hengerek száma 2004-es minimum 2007-es minimum Különbség
2 henger 135 kg 137 kg 2 kg
3 henger 135 kg 140.5 kg 5.5 kg
4 henger 145 kg 148 kg 3 kg
5 henger 145 kg 155.5 kg 10.5 kg
6 henger 155 kg 163 kg 8 kg
Pozíció 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Pont 25 20 16 13 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

Magyar nagydíj

szerkesztés

Magyarországra eddig kétszer látogatott el a MotoGP, 1990-ben és 1992-ben, mindkétszer a Hungaroringen rendeztek futamot.

2008 júliusában megerősítették, hogy Magyarország 2009-ben MotoGP futamot fog rendezni. A versenyt az újonnan épülő Balatonring pályán tartották volna, azonban az engedélyek hiányában az építkezés elindulása jelentős késést szenvedett. Így a MotoGP magyar nagydíj 2009-ben elmaradt, helyette 2010 májusára ígérték, azonban a projekt nem valósult meg.

2019 novemberében felmerültek olyan hírek, hogy 2022-től újra rendeznének magyar futamokat.[2] Végül 2021 márciusában vált hivatalossá, hogy 2023-tól ismét lesz MotoGP nagydíj Magyarországon, egy teljesen új pályán, mely Hajdúnánás mellett kerül megépítésre.[3]

2022 szeptemberében a Magyar Kormány felfüggesztette a Hajdúnánás mellett tervezett MotoGP pálya építését a válság miatt.[4]

Érdekességek

szerkesztés
 
Loris Capirossi 2006-ban a Ducatival
  • John Surtees az egyetlen olyan versenyző, aki egyszerre volt a 350 cm³-es, az 500 cm³-es kategória világbajnoka, és Formula–1-es világbajnok (1964).
  • Valentino Rossi az egyetlen versenyző, aki négy különböző kategóriában is bajnok tudott lenni (125 cm³, 250 cm³, 500 cm³ és MotoGP).
  • Eddie Lawson (1988, 1989) és Valentino Rossi (2003, 2004) az egyedüliek, akik egymást követő években lettek világbajnokok különböző csapattal.
  • Freddie Spencer (1985), Harada Tecuja (1993), Manuel Poggiali (2003) és Dani Pedrosa (2004) az egyedüliek, akik versenyzésük első évében megnyerték a 250 cm³-es kategóriát. 1990-ben Loris Capirossi első próbálkozásával elhódította a 125 cm³-es címet. Emellett ő vett részt eddig a legtöbb futamon is.
  • Emilio Alzamora az egyetlen, aki 125 cm³-es világbajnoki címet tudott nyerni úgy, hogy egyetlen nagydíjat sem nyert meg.

Nők a MotoGP-ben

szerkesztés
  • Gina Bovaird (USA) az egyetlen nő, aki valaha is indult az 500 cm³-es kategóriában (1982, francia nagydíj).
  • Katja Poensgen (Németország) az egyetlen, aki pontszerző helyen végzett egy 250 cm³-es futamon (2001, olasz nagydíj, 14. hely).
  • Taru Rinne (Finnország) huszonöt pontot szerzett a 125 cm³-es osztályban az 1988-as és az 1989-es szezonban. Az 1988-as német nagydíjon második helyezést ért el.
  • Igata Tomoko (Japán) harminc pontot szerzett a 125 cm³-es géposztályban az 1994-es és 1995-ös szezonokban.
  • Inge Stoll (Németország) 1954 és 1958 között oldalkocsi-utasként versenyzett. Ő volt az első nő, aki valaha is részt vett a motoros világbajnokságon (1954).

Lásd még

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz MotoGP témájú médiaállományokat.
  1. motogp.com · Championship Standings - 2022 MotoGP Championship. web.archive.org, 2022. november 6. [2022. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
  2. 2022-TŐL MOTOGP-FUTAMOT RENDEZHET MAGYARORSZÁG. Origo.hu, 2019. november 9. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
  3. Motorsport: aláírták a magyar MotoGP-futamról szóló szerződést!. Nemzeti Sport Online, 2021. március 4. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
  4. Hajdúnánási MotoGP-pálya: felfüggesztve