Máder Rezső

A bécsi konzervatóriumban tanult, majd 1882-től 1895-ig ugyanott tanított is. Ezután az Operaház korrepetitoraként dolgozott, 1895-től pedig karmestere volt. 1901-től ugyanitt helyettes, 1902-től kinevezett igazgató, ő volt az első, aki intendáns nélkül irányította a színházat. Olyan műsort és szereplőgárdát válogatott, amelyek által az Operaház Budapest leglátogatottabb színháza lett. 1907–08-ban igazgatója volt a Népszínház–Vígoperának, ahol számos új operaelőadást és népszínművet tűzött műsorra. Ő nyitotta meg a Népszínház-Vígopera színiiskoláját. 1917 és 1919-ben a bécsi Volksopert igazgatta, majd 1921-től 1925-ig újra az Operaházat vezette. Az intézmény örökös tagja.

A Fiumei Úti Sírkertben korábban fakereszttel jelölt, 2004 óta a Nemzeti sírkert részeként védett^[3] sírjára (41/1-1-75) az új síremlékét 2010 tavaszára emeltette a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.^[4]

• Die Flüchtlinge (vígopera)
• Die Hochzeit im Frisiersalon (balett)
• A piros cipő (Die roten Schuhe, balett, 1897)
• She (1898)
• Kadétkisasszony (Fräulein Kadett, operett, 1900)
• Szerelmi kaland (1902)
• Das Garnisonsmädel (operett, 1904)
• Der selige Vinzenz (operett, 1907)
• A nagymama (1908)
• Mályvácska királykisasszony (1921)

• Az énekoktatás a nép-és polgári iskolákban, 1878.

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4   [1]
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Österreichisches Biographisches Lexikon