Kis János (filozófus)

Édesapját csecsemőkorában, a háború alatt elvesztette, ugyanis zsidó származása miatt koncentrációs táborba deportálták, ahonnan nem jött haza. A holokauszt áldozata lett két anyai nagybátyja is.^[2]

Először a híres magyar-orosz tanítási nyelvű Gorkij Iskolában tanult, amelybe egyszerre jártak a kommunista vezetők privilegizált helyzetű gyermekei és olyan később fontos személyiséggé fejlődő, gyakran kifejezetten a rendszer ellenzékévé váló diákok, mint maga Kis János, Angelusz Róbert, Halász Péter, Garai László, Komoróczy Géza. Az iskolát, amely korábban a Szent István Gimnázium épületét foglalta el 1956 után bezárták, tanulói a Radnóti Miklós Gimnáziumba kerültek. Kis János is ott érettségizett 1962-ben. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett filozófusi diplomát.

Pályája elején, az 1960-as években marxista, lukácsista nézeteket vallott. Az 1980-as évektől viszont már a baloldal radikális individualista szárnyának képviselője, az emberijogi liberalizmus teoretikusa. Az állampárti diktatúra idején elméleti kontextusban vizsgálódik, a rendszerváltás után gyakorlati kérdésekkel is szembekerül munkáiban. Előadója volt az 1980 körül működött „repülő egyetemnek”, a Hétfői Szabadegyetemnek.

Tudományos alapon kritizálta a marxizmust, a válasz azonban nem tudományos volt: az úgynevezett filozófusperben kizárták az MSZMP-ből,^[3] elbocsátották az MTA Filozófiai Intézetéből és szilenciumra ítélték. Szabadúszó fordító lett, a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként fontos szerepe volt a rendszerváltást megelőző olyan nagy jelentőségű kezdeményezésekben, mint az 1981-ben megjelent Beszélő folyóirat, amelynek szamizdat korszakában vezető szerkesztője volt, 1990-91-ben már legálisan szerkesztőbizottsági elnöke. 1985-ben részt vett a monori találkozón és referátumot tartott „Korlátainkról és lehetőségeinkről” címmel.

Az 1980-as évektől kezdve külföldön és Magyarországon is aktív oktatói és tudományos tevékenységet folytatott. 1988–89-ben a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégtanára. 1996-ban a New York-i Egyetem vendégtanára volt. 1992-től a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára.

A napi politikában a rendszerváltás kezdetétől 2002-ig szerepelt. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője. Majd 1991-ig a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője.

1990–1991-ben az SZDSZ első elnöke, majd 1999-ig a párt országos tanácsának tagja. 2002-ben kilépett a pártból.

Gyakran publikál a Beszélőben és az Élet és Irodalomban.

Első felesége Hegedüs Zsuzsa szociológus volt.^[4] Második felesége Fridli Judit szociológus, műfordító, a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű civil szervezet egyik alapítója.

• Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? (Bence Györggyel és Márkus Györggyel közösen) (1973)
• A szovjet típusú társadalom marxista szemmel (Bence Györggyel közösen, Marc Rakovski álnéven) (1977)
• Vannak-e emberi jogaink? (1986)
• Politics In Hungary. For a Democratic Alternative (1989)
• Az abortuszról. Érvek és ellenérvek (1992)
• Az állam semlegessége, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997 (East-European Non-Fiction), ISBN 9637978917
• Alkotmányos demokrácia (2000)
• Vannak-e emberi jogaink? (2003)
• A politika mint erkölcsi probléma (2004)
• Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007
• Politics as a moral problem (A politika mint erkölcsi probléma); angolra ford. Miklósi Zoltán; New York–Bp., CEU Press, 2008
• Mi a liberalizmus? Esszék, tanulmányok, 1985–2014; Kalligram, Pozsony, 2014 (Kis János válogatott művei)
• Az állam semlegessége; 2. bőv. kiad.; Kalligram, Pozsony, 2015 (Kis János válogatott művei)
• A politika mint erkölcsi probléma; Kalligram, Bp., 2017 (Kis János válogatott művei)
• Alkotmányos demokrácia. Régebbi és újabb közelítések; Kalligram, Bp., 2019 (Kis János válogatott művei)
• Szabadságra ítélve. Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással; Kalligram, Bp., 2021 (Kis János válogatott művei)

• Lehetséges. Kis Jánosnak tanítványaitól; szerk. Kovács Kriszta, Tóth Gábor Attila; Kalligram, Pozsony, 2013

• Ördögi Körök^{[halott link]}, Heti Válasz interjú, 6. évfolyam 45. szám, 2006. november 9.
• „Az erkölcsi ítéletalkotás része a politikának”, Kis Jánossal Révész Sándor és Mink András beszélgetett, Beszélő, 2004. június 6.
• Tanácstalanul, Hetek interjú, XII. évfolyam, 3. szám, 2008. január 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)
• „Zsidónak lenni ténykérdés” – Interjú Kis Jánossal, Szombat.org, 2005. május 5. (Hozzáférés: 2011. január 27.
• Tamás Gáspár Miklós: Ecsetvonások Kis János arcképéhez - Beszélő 3. évfolyam 44. szám, Évfolyam 3,

Tamás Gáspár Miklós

• Janos Kis, people.ceu.edu

Elődje: (ügyvivői testület)

A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke 1990 – 1991

Utódja: Tölgyessy Péter