Kadić Ottokár

	Kadić Ottokár
	Életrajzi adatok
Született	1876. július 29.; Ópazova
Elhunyt	1957. február 28. (80 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	őslénykutató; egyetemi oktató; geológus; régész; szpeleológus;
Nemzetiség	magyar, horvát
	Pályafutása
Szakterület	geológia, paleontológia, szpeleológia
Kutatási terület	karsztkutatás
Tudományos fokozat	egyetemi tanár, a karsztgeológia magántanára
	Munkahelyek
Más munkahelyek	Magyar Állami Földtani Intézet
Akadémiai tagság	Szent István Akadémia rendes tagja
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kadić Ottokár témájú médiaállományokat.

Kadić Ottokár (Ópazova, 1876. július 29. – Budapest, 1957. február 28.) horvát származású magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a magyarországi ősemberkutatás elindítója és a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.

Életrajza

Édesapja horvát nemzetiségű, édesanyja Forkly Auguszta magyar volt. Kadić magyarnak vallotta magát és horvát származását sem tagadta meg. A nehezen kiejthető, írásban gyakran tévesen megjelenő vezetéknevétől akkor sem vált meg, amikor az 1930-as években divatos volt az idegenül hangzó nevek magyarosítása. A magyar betűvetést édesanyjától sajátította el.

Gyermekkorát Oriovácon (Horvát-Szlavónország, Pozsega vármegye) töltötte. A horvátországi Karsztban töltött ifjúkori éveinek hatására élete végéig eljegyezte magát a karsztkutatással és rokontudományaival. Elemi iskolai tanulmányait itt végezte. Egyetemi tanulmányait Zágrábban, majd Münchenben folytatta (1900-ban doktorált), ahonnan Magyarországra, a Földtani Intézetbe került és innen vonult nyugállományba 1936-ban. 1917-ben karsztgeológiából magántanári címet nyert, amit 1924-ben a gerincesek őslénytanával egészített ki. 1928-ban az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel tüntették ki. A Szent István Akadémia 1929-ben rendes tagjai sorába választotta, székfoglalóját december 29-én „A magyar barlangkutatás ősrégészeti eredményei” címmel tartotta meg. 1930-tól a Budai Vár-barlang rendszer feltárását felügyelte. Életműve alapján 1953]ban a föld- és ásványtani tudományok kandidátusává minősítették.

Az 1899-ben Borbolyán előkerült őscet csontvázát is ő állította össze Tasnádi Kubacska András 1963-ban megjelent könyve szerint. Mint a Földtani Intézet munkatársa részt vett az ország földtani felvételezésében, egyebek között dolgozott a horvátországi karszt területén is. Erdélyben, a Hátszegi-medencében is végzett földtani térképezéseket, amely során kréta időszaki őshüllők, közöttük dinoszauruszok maradványaira bukkant.^[1] ^[2] Eredményei ellenére nagy szegénységben halt meg, hatalmas dokumentumgyűjteménye elveszett.

Barlangkutatói pályafutása

Bükk-vidéki barlangkutatások

1906-ban Herman Ottó buzdítására a Szeleta-barlangban végzett kutatásai alkalmával a pleisztocén végén több tízezer éven át itt élő ősembernek pompásan megmunkált babérlevél alakú, kalcedon lándzsahegyeit felfedezte. Ezzel a felfedezéssel indította meg hazánkban az addig meglehetősen elhanyagolt barlang- és ősemberkutatást. Az 1913-ig tartó ásatások során rengeteg barlangi medve csontra, tűzhelyre, csiszolt kőeszközre és sok paleolit kőeszközre bukkantak. Ezt a Bükk-vidék sok barlangjára jellemző kőipart ma világszerte Szeleta-kultúrának nevezik. Igen jelentős az 1932. évi Suba-lyuk ásatás, ahol Dancza Jánossal megtalálták az itt élt neandervölgyi ember állkapcsát.

Bükki kutatásai még:: Puskaporosi-kőfülke Kormos Tivadarral, 1910-ben. A Büdös-pesti ásatása során egy neolit korú női csontvázat találtak. 1912-ben vizsgálta meg a lillafüredi Anna-barlangot, aminek elkészítette a térképét, és Hámori-barlang néven ismertette. 1913-ban bejárta, felmérte és leírta a lillafüredi Szent István-barlang akkor ismert szakaszát. 1915 – Puskaporosi-barlang. 1929-ben az Istállós-kői-barlangban folytatott ősrégészeti kutatást. 1950-ben a Kő-lyukban végzett ásatást, amelyik az utolsó ásatása volt.

További barlangkutató tevékenysége

A budai Várhegy forrásmészkő takarójában ősemberi kavicseszközöket ás ki, melyeknek korát az 1960-as években Vértes László vértesszőlősi ásatásával feltárt ősembertelep bizonyította. Ez a kavicseszközöket használó Buda-kultúra mintegy 350–400 ezer évvel ezelőtt virágzott a Duna partján. Feltárta és feldolgozta az addig mesterséges üregként nyilvántartott Vár-hegyi barlangpincéket. Az üregek egy részét kitisztíttatta, s azokat 1935-ben a közönség számára megnyitották. Itt rendezte be hazánk első barlangtani kiállítását. A Csákvári-barlangban 1926-ban és 1928-ban végzett ásatásokat, ahonl például a háromujjú ősló pliocén kori maradványai kerültek elő. A Szemlő-hegyi-barlang első tudományos vizsgálatát, felmérését is ő végezte el, ezért hívták ezt a barlangot Kadić Ottokár-barlangnak is. Kadićot több nagyobb barlang felmérésére is meghívták, mint a Tapolcai-tavasbarlanghoz vagy a balatonfüredi Lóczy-barlanghoz – ez utóbbi barlangot ő építtette ki. A Bátori-barlangot is feltérképezte 1919-ben. Az Abaligeti-barlangban először 1922-ben, Bokor Elemérrel járt, ahol elkészítették annak részletes térképét és modern leírását. További fontosabb megásatott barlangok: Baradla-barlang, Csévi-barlang, Leány-barlang. Összeállította a Kárpát-medence barlangjait ismertető, több mint 800 oldalas munkát, melyet ma a Földtani Intézetben őriznek. Több évtizedes kutatómunkájának eredményeit számos publikáció, fennmaradt kézirat, fotó, rajz rögzíti.

Szerepe a szervezett magyar barlangkutatásban

1910-ben főleg Kadić ásatásainak hatására megalakult a Magyarhoni Földtani Társulaton belül a Barlangkutató Bizottság, amiben Kadićot előadónak választották meg. Az 1913-ban megválasztották a Bizottságból Szakosztállyá alakult szervezet titkárává. Később alelnöki funkciót töltött be. Az 1913-ban megindított Barlangkutatás című folyóiratnak 1921-ig, illetve 1938-tól 1944-ig szerkesztője. Az 1926. február 20-án megalakult önálló Magyar Barlangkutató Társulatnak főtitkára, 1932-től pedig ügyvezető elnöke lett. Az 1926-tól 1943-ig megjelenő Barlangvilág című lapnak mindvégig a szerkesztője. Neki köszönhető, hogy 1927-ben hazánkban tartották a barlangkutatók első nemzetközi kongresszusát. 1929-ben törvénytervezetet állított össze a barlangokkal kapcsolatban.

Emlékezete

Nevét viseli a Kadić Ottokár-érem és a Kadić Ottokár-emléklap elismerés.
Kéry Gábor és Kadić Ottokár emlékére 1982-ben a Lóczy-barlang bejáratánál emléktáblát helyeztek el. Szintén van egy Barbie Lajossal közös emléktáblája Budapest I. kerületében.
Róla nevezték el a dorogi Kadić Ottokár Barlangkutató Csoportot.

Publikációi

Kadić Ottokár publikációi

Studien über das Labium der Coleoptern. (Mit 1 Taf. u. 6. Textfig. Inaugural-Dissertation.) – Jenaischo Zeitschrift für Naturwissenschaft, Bd. 36. 207–228. old. Jena, 1901.
A Bega jobb partján, Bálincz, Facsét és Dubesty környékén elterülő dombvidéknek geológiai viszonyai. (3 képpel.) – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1902-ről. 95–106. old. Budapest, 1903.
Die geologischen Verhältnisse des Hügellandes am rechten Ufer der Bega in der Umgebung von Bálincz, Facset und Dubesty. (Mit 3 Textfig.) – Jahresbericht der kgl. Ung. Geologischen Anstalt für 1902. 107–119. old. Budapest, 1904.
A Bega felső folyásában, Facset, Kostej és Kurtya környékén elterülő dombságnak geológiai viszonyai. (4 képpel.) – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1903-ról. 124–137. old. Budapest, 1904.
Die geologischen Verhältnisse des Hügellandes an der oberen Bega, in der Umgebung von Facset, Kostej und Kurtya. (Mit 4 Textfig.) – Jahresbericht der kgl. Ung. Geologischen Anstalt für 1903. 139–154. old. Budapest, 1905.
A borbolyai ősbálna rendszertani állása. (In: Telegdi Roth Lajos, Szontagh Tamás, Papp Károly és Kadić Ottokár: Előzetes jelentés a borbolyai miocénkorú balaenopteridaról.) (6 képpel.) – Földtani Közlöny, 34. köt. 5–7. füz. 225–232. old. Budapest, 1904.
Die systematische Stellung des Urwals von Borbolya. (In: Telegdi Roth Lajos, Szontagh Tamás, Papp Károly und Kadić Ottokár: Vorläufige Mitteilung über den miozänen Balaenopteriden von Borbolya. (Mit 6 Textfig.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 34. 5–7. füz. 288–295. old. Budapest, 1904.
A krapinai diluviális ember kövült maradványairól. (7 képpel.) – Pótfüzetek a Természettudományi Közlöny 36. kötetéhez. 1. (73.) pótfüzet. 30–37. old. Budapest, 1904.
A Maros bal partján, Czella, Bulza és Pozsoga környékén elterülő hegyvidék geológiai viszonyai. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1904-ről. 127–141. old. Budapest, 1905.
Die geologischen Verhältnisse des Berglandes am linken Ufer der Maros, in der Umgebung von Czella, Bulza und Pozsoga. – Jahresbericht der kgl. Ung. Geologischen Anstalt für 1904. 148–165. old. Budapest, 1906.
A gyügy-mezei kövesült lónyelvről és agyvelőről. (Előadás kivonata.) – Földtani Közlöny, 35. köt. 10–12. füz. 502. old. Budapest, 1905.
A krapinai ősember maradványai. (4 képpel.) – Uránia, 6. évf. 62–65. old. Budapest, 1905.
A Feketekőrös völgyének geológiai viszonyai Vaskoh és Belényes között. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1905-ről. 96–103. old. Budapest, 1906.
Die geologischen Verhältnisse des Fekete-Kőröstales zwischen Vaskoh und Belényes. – Jahresbericht der kgl. Ung. Geologischen Anstalt für 1905. 112–121. old. Budapest, 1907.
A krapinai diluviális ember maradványairól. (1. tábl. és 16 képpel.) – Földrajzi Közlemények, 34. köt. 259–279. old. Budapest, 1906.
Über die Reste der diluvialen Menschen von Krapina. – Supplément au „Földrajzi Közlemények”, Bd. 34. 114–121. old. Budapest, 1906.
A krapinai diluviális ember maradványairól. Némileg rövidítve a „Földrajzi Közlemények” XXXIV. köt. VII. füzetéből. – Stomatológiai Közlöny, 5. évf. 324–347. old. Budapest, 1906.
A Maros bal partján, Tisza, Dobra és Lapugy környékén elterülő hegyvidék geológiai viszonyai. (1 képpel.) – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1906-ról. 90–96. old. Budapest, 1907.
Die geologischen Verhältnisse des Berglandes am linken Ufer der Maros, in der Umgebung von Tisza, Dobra und Lapugy. – Jahresbericht der kgl. Ung. Geologischen Anstalt für 1906. 103–110. old. Budapest, 1908.
Mesocetus hungaricus Kadić. Egy új balaenopterida-faj a borbolyai mioczén rétegekből. 1–3 táblával és 70 szövegábrával. – A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 16. köt. 19–88. old. Budapest, 1907.
Mesocetus hungaricus Kadić, eine neue Balänopteridenart aus dem Miozän von Borbolya in Ungarn. Mit 3 Tafeln und 70 Textfig. – Mitteilungen aus dem Jahrbuche der kgl. Ung. Geologischen Reichsanstalt, Bd. 16. 21–92. old. Budapest, 1907.
A diluviális ember nyomai Magyarországon. (Előadás kivonata.) – Földtani Közlöny, 37. köt. 154–156. old. Budapest, 1907.
Beiträge zur Frage des diluvialen Menschen aus dem Szinvatale bei Miskolc. (Vortragsauszug.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 37. 4–5. füz. 205–207. old. Budapest, 1907.
Adatok a szinvavölgyi diluviális ember kérdéséhez. (4 képpel.) – Földtani Közlöny, 37. köt. 9–11. füz. 333–345. old. Budapest, 1907.
Beiträge zur Frage des diluvialen Menschen aus dem Szinvatale. (Mit 4 Textfig.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 37. 9–11. füz. 381–395. old. Budapest, 1907.
A hámori ősemberről. (Előadás kivonata.) – Földtani Közlöny, 38. köt. 1–2. füz. 78. old. Budapest, 1908.
Ausgrabungen in der Szeletahöhle. (Vortragsauszug.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 38. 1–2. füz. 162–163. old. Budapest, 1908.
A Maros balpartján Radulesd, Bojabirz és Batrina környékén elterülő hegyvidék geológiai viszonyai. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1907-ről. 63–68. old. Budapest, 1909.
Die geologischen Verhältnisse des Berglandes am linken Marosufer in der Umgebung von Radulesd, Bojabirz und Batrina. – Jahresbericht der. kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1907. 71–76. old. Budapest, 1909.
Paleolitos kőeszközök a hámori Szeleta-barlangból. (5 képpel.) – Földtani Közlöny, 39. köt. 10–12. füz. 524–540. old. Budapest, 1909.
Paläolithische Steingeräthe aus der Szeletahöhle bei Hámor in Ungarn. (Mit 5 Textfig.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 39. 10–12. füz. 580–598. old. Budapest, 1909.
A magyarországi ősgerincesek gyűjteménye. – Vezető a Magyar Kir. Földtani Intézet múzeumában. A Magyar Kir. Földtani Intézet Népszerű Kiadványai. I. köt. 36–55. old. Budapest, 1909.
Sammlung der ungarischen Urwirbeltiere. – Führer durch das Museum der kön. ungar. Geologischen Reichsanstalt. 41–61. old. Budapest, 1910.
Prehisztorikus eszközök. – Vezető a Magyar Kir. Földtani Intézet Múzeumában. 171–173. old. Budapest, 1909.
Vadudobri, Cserisor és Cserbel vidékének földtani viszonyai Hunyad-vármegyében. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1908-ról. 67–70. old. Budapest, 1910.
Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Vadudobri, Cserisor und Cserbel im Komitate Hunyad. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1908. 72–76. old. Budapest, 1911.
A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának feladatai. (Társszerző: Siegmeth Károly.) – Földtani Közlöny, 40. köt. 3–4. füz. 219–220. old. Budapest, 1910.
Die Aufgaben der Höhlenforschungskommission der Ungarischen Geologischen Gesellschaft. (Társszerző: Siegmeth Károly.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 40. 3–4. füz. 299–300. old. Budapest, 1910.
A Balaton vidékének fosszilis emlősmaradványai. 6 táblával és 4 szövegközti ábrával. – A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. I. köt. 1 részének paleontológiai függeléke, 4. köt. XI. szakasz. 1–24. old. Budapest, 1910.
Die fossile Säugetierfauna der Umgebung das Balatonsees. (Mit 6 Taf. und 4 Textabbildungen.) – Resultate der wissenschaftlichen Erforschung des Balatonsees. I. Bd. 1. Teil. Paläont. Anhang. 4. Band, XI. Abhandlung. 1–26. old. Budapest, 1911.
A heidelbergi ősember állkapcsa. – Pótfüzetek a Természettudományi Közlöny 42. kötetéhez. 2–3. (97–98.) pótfüzet. 137–140. old. Budapest, 1910.
A hámori ősember. (Előadás kivonata.) – Természettudományi Közlöny, 42. évf. 822–823. old. Budapest, 1910.
A Runki-völgy földtani viszonyai Hunyadmegyében. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1909-ről. 77–80. old. Budapest, 1911.
A Szeleta-barlang mint kőkori lakóhely. (Előadás kivonata.) – Archaeologiai Értesítő, Új folyam, 31. köt. 94–95. old. Budapest, 1911.
Die geologischen Verhältnisse des Tales von Runk im Komitat Hunyad. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1909. 86–90. old. Budapest, 1912.
A hámori ősember kutatásának mai állása. (4 tábl.) – Archaeologiai Értesítő, Új folyam, 31. köt. 164–179. old. Budapest, 1911.
A puskaporosi sziklafülkében végzett próbaásatások eredményei. (In: A hámori Puskaporos és faunája Borsodmegyében.) – A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 19. köt. 109–113. old. Budapest, 1911.
Die Ergebnisse der Probegrabungen in der Felsnische Puskaporos. (In: Die Felscnische Puskaporos bei Hámor im Komitat Borsod und ihre Fauna.) – Mitteilungen aus dem Jahrbuche der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt, Bd. 19. 119–124. old. Budapest, 1911.
Jelentés az aggteleki Baradla-barlangban 1910-ben végzett rendszeres ásatásokról. – Földtani Közlöny, 41. köt. 9–10. füz. 665–668. old. Budapest, 1911.
Bericht über die in der Aggteleker Baradlahöhle in Jahre 1910 vorgenommenen systematischen Ausgrabungen. – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 41. 9–10. füz. 712–716. old. Budapest, 1911.
Die Erforschung des diluvialen Menschen in Ungarn. – Jungungarn, Bd. 1. Heft. 1. 101–114. old. Berlin, 1911.
Az ujlóti Rhinoceros-koponya. (Előadás kivonata.) – Földtani Közlöny, 41. köt. 1–2. füz. 87. old. Budapest, 1911.
Ein Rhinocerosschädel von Ujlót. (Vortragsauszug.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 41. 1–2. füz. 206. old. Budapest, 1911.
A Bükkhegység ősemberének egy újabb lakóhelye. (Előadás kivonata.) – Földtani Közlöny, 41. köt. 1–2. füz. 91. old. Budapest, 1911.
Über die Grabungen in den Höhlen des Bükkgebirges. – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 41. 1–2. füz. 209. old. Budapest, 1911.
A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának évi jelentése 1910-ről. (Társszerző: Siegmeth Károly.) – Földtani Közlöny, 41. köt. 5–6. füz. 464–466. old. Budapest, 1911.
Jahresbericht der Höhlenforschungskommission der Ungarischen Geologischen Gesellschaft für 1910. (Társszerző: Siegmeth Károly.) – Supplement zum Földtani Közlöny, 41. köt. 5–6. füz. 531–534. old. Budapest, 1911.
Jelentés a horvát Karsztban 1911. évben végzett geológiai felvételekről. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1911-ről. 80–85. old. Budapest, 1912.
Bericht über die im kroatischen Karst im Jahre 1911. Ausgeführten geologischen Kartierungen. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1911. 87–92. old. Budapest, 1913.
Izvještaj o geološkom snimanju hrvatskog krša u god. 1911. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1911-ről. 271–275. old. Budapest, 1912.
A magyar-horvát tengerpart földtani viszonyai Fiume és Novi között. (2 képpel.) (Társszerzők: Kormos Tivadar és Vogl Viktor.) – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1910-ről. 74–79. old. Budapest, 1912.
Die geologischen Verhältnisse des ungarisch-kroatischen Küstenlandes zwischen Fiume und Novi. (Mit 2 Textfig.) (Társszerzők: Kormos Tivadar és Vogl Viktor.) – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1910. 78–83. old. Budapest, 1912.
Geološki odnošaji ugarsko-hrvatskog primorja izmedu Rijeko i Novoga. (Társszerzők: Kormos Tivadar és Vogl Viktor.) – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1910-ről. 344–347. old. Budapest, 1912.
Dr. Kadić Ottokár jelentése a hámori Szeleta-barlangban 1911. évben folytatott ásatásokról. (2 képpel.) – Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1911. évi állapotáról. 178–182. old. Budapest, 1912.
Paläolithische Steingeräte aus der Szeletahöhle in Ungarn. Bericht über die paläethnologische Konferenz in Tübingen, 1911. (Mit 2 Tafeln.) – Beiheft zum „Korrespondenz-Blatt der Deutschen Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte.” Jhg. 1912. 34–37. old. Braunschweig, 1912.
A répáshutai Balla-barlangban végzett ásatások eredményei. (Előadás kivonata.) – Földtani Közlöny, 42. köt. 4. füz. 333. old. Budapest, 1912.
Resultate der Ausgrabungen in der Répáshutaer Ballahöhle. (Vortragsauszug.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 42. 4. füz. 358. old. Budapest, 1912.
A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának 1911. évi jelentése. (Társszerző: Siegmeth Károly.) – Földtani Közlöny, 42. köt. 6. füz. 461–464. old. Budapest, 1912.
Jahresbericht der Höhlenforschungskommission der Ungarischen Geologischen Gesellschaft für 1911. (Társszerző: Siegmeth Károly.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 42. 6. füz. 480–483. old. Budapest, 1912.
Jelentés a horvát Karsztban végzett geológiai felvételekről 1912-ben. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1912-ről. 50–52. old. Budapest, 1913.
Bericht über die im Jahre 1912. im kroatischen Karst ausgeführten geologischen Aufnahmen. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1912. 54–56. old. Budapest, 1913.
Izvještaj o geološkom snimanju hrvatskog krša god. 1912. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1912-ről. 358–360. old. Budapest, 1913.
Dr. Kadić Ottokár jelentése a hámori Szeleta-barlangban 1912. évben folytatott ásatásról. – Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1912. évi állapotáról. 282–283. old. Budapest, 1913.
Jelentés a Barlangkutató Bizottságnak 1912. évi működéséről. – Barlangkutatás, 1. köt. 2. füz. 68–81. old. Budapest, 1913.
Bericht über die Tätigkeit der Komission für Höhlenkunde im jahre 1912. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 1. 2. füz. 95–104. old. Budapest, 1913.
A magyar barlangkutatás céljai és útjai. – Barlangkutatás, 1. köt. 1. füz. 12–18. old. Budapest, 1913.
Ziele und Wege der ungarischen Höhlenforschung. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 1. 1. füz. 40–45. old. Budapest, 1913.
A barlangok elnevezéséről. – Barlangkutatás, 1. köt. 4. füz. 163–166. old. Budapest, 1913.
Über die Benennung der Höhlen. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 1. 4. füz. 194–197. old. Budapest, 1913.
Megindult az aggteleki barlang földalatti csodavilágának feltárása. – Nemzeti Ujság, 1913. március 13. Budapest, 1913. (Téves. Helyes: Megindult az Aggteleki barlang földalatti csodavilágának feltárása. – Nemzeti Újság, 9. évf. 59. sz. 1927. március 13. 2. old.)
A Platak és Gerovo közötti vidék geológiai viszonyai. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1913-ról. 52–55. old. Budapest, 1914.
Die geologischen Verhältnisse des Gebietes zwischen Platak und Gerovo. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1913. 55–58. old. Budapest, 1914.
Geološki odnošaji u predjelu izmedu Platka i Gerova. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1913-ról. 602–605. old. Budapest, 1914.
Az 1913. évben végzett barlangkutatásaim eredményei. 2 szövegábrával. – Barlangkutatás, 2. köt. 4. füz. 185–191. old. Budapest, 1914.
Resultate meiner Höhlenforschungen im Jahre 1913. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 2. 4. füz. 217–223. old. Budapest, 1914.
Jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1913. évi működéséről. – Barlangkutatás, 2. köt. 1. füz. 19–32. old. Budapest, 1914.
Bericht über die Tätigkeit der Fachsektion für Höhlenkunde im Jahre 1913. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 2. 1. füz. 43–48. old. Budapest, 1914.
A barlangok kutatásáról. 2 szövegábrával. – Barlangkutatás, 2. köt. 3. füz. 124–132. old. Budapest, 1914.
Über die Erforschung der Höhlen. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 2. 3. füz. 154–161. old. Budapest, 1914.
A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. (8 tábl. és 39 képpel.) – A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 23. köt. 147–278. old. Budapest, 1915.
Ergebnisse der Erforschung der Szeletahöhle. (Mit 8 Taf. und 39 Textfig.) – Mitteilungen aus dem Jahrbuche der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt, Bd. 23. 157–301. old. Budapest, 1916.
A barlangok kubikoló és fogásos ásatásáról. – Barlangkutatás, 3. köt. 2. füz. 92–94. old. Budapest, 1915.
Über das kubizierende und staffelweise Graben in Höhlen. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 3. 2. füz. 123–126. old. Budapest, 1915.
Jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1914. évi működéséről. – Barlangkutatás, 3. köt. 1. füz. 12–20. old. Budapest, 1915.
Bericht über die Tätigkeit der Fachsektion für Höhlenkunde im Jahre 1914. – Barlangkutatás (Höhlenforscung), Bd. 3. 1. füz. 32–39. old. Budapest, 1915.
Újabb adatok a hámori barlangok ismeretéhez. – Barlangkutatás, 3. köt. 3–4. füz. 148–153. old. Budapest, 1915.
Neuere Beiträge zur Kenntnis der Höhlen von Hámor. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 3. 3–4. füz. 186–191. old. Budapest, 1915.
Gorničko, Trstenik és Polica vidékének földtani viszonyai. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1914-ről. 53–57. old. Budapest, 1915.
Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Gorničko, Trstenik und Polica. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1914. 59–63. old. Budapest, 1915.
Geološki odnošaji područja izmedju Gorničkog, Trstenika i Police. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1914-ről. 516–519. old. Budapest, 1915.
A magyar barlangtani irodalom jegyzéke (1914.) – Vörzeichnis der ungarischen speläologischen Literatur (1914.) – Barlangkutatás, 3. köt. 1. füz. 43–47. old. Budapest, 1915.
Čabar, Prezid és Tršće vidékének földtani viszonyai. (Egy szövegközti ábrával) – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1915-ről. 74–78. old. Budapest, 1916.
Die geologischen Verhältnisse des Gebietes von Čabar, Prezid und Tršće. Mit 1 Textfig. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1915. 80–85. old. Budapest, 1917.
Geološki odnošaji okolice Čabra, Prezida i Tršća. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1915-ről. 579–583. old. Budapest, 1916.
Jelentés az 1915. évben végzett ásatásaimról. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1915-ről. 568–576. old. Budapest, 1916.
Bericht über meine Ausgrabungen im Jahre 1915. – Jahresbericht d. k. Geologischen Reichsanstalt für 1915. 610–618. old. Budapest, 1917.
Jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1915. évi működéséről. – Barlangkutatás, 4. köt. 1. füz. 29–32. old. Bp. 1916.
Bericht über die Tätigkeit der Fachsektion für Höhlenkunde im Jahre 1915. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 4. 1. füz. 49–50. old. Budapest, 1916.
A Herman Ottó-barlang Hámor község határában. 9 szövegközti ábrával. – Barlangkutatás, 4. köt. 1. füz. 6–17. old. Budapest, 1916.
Die Herman Ottó-Höhle bei Hámor in Ungarn. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 4. 1. füz. 37–43. old. Budapest, 1916.
A Büdöspestben 1916. évben végzett ásatás eredményei. 1 szövegközti képpel. – Barlangkutatás, 4. köt. 3–4. füz. 136–140. old. Budapest, 1916.
Die Ausgrabungen in der Höhle Büdöspest im Jahre 1916. – Barlangkutatás (Höhlenforschnug), Bd. 4. 3–4. füz. 185–189. old. Budapest, 1916.
A magyar barlangtani irodalom jegyzéke (1915.) – Vorzeichnis der ungarischen speläologischen Literatur (1915.) – Barlangkutatás, 4. köt. 1. füz. 53–56. old. Budapest, 1916.
A Čabranka völgye és a Risnjak hegység földtani viszonyai. (Két szövegközti ábrával). – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1916-ról. 98–110. old. Budapest, 1917.
Geologijski odnošaji doline Čabranke i Rišnjaka. (Sa 2 slike). – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1916-ról. 690–701. old. Budapest, 1917.
Die geologischen Verhältnisse des Čabrankatales und des Risnjakgebirges. (Mit 2 Abbildungen im Text). – Jahresbericht der kgl. ung. geologischen Reichsanstalt für 1916. 109–122. old. Budapest, 1918.
Jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1916. évi működéséről. – Barlangkutatás, 5. köt. 1. füz. 40–45. old. Budapest, 1917.
Bericht über die Tätigkeit der Fachsektion für Höhlenkunde im Jahre 1916. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 5. 1. füz. 79–82. old. Budapest, 1917.
Jelentés az 1916. évi barlangkutatásaimról. (3 szövegközti ábrával). – A Magyar Kir. Földtani Intézet 1916. évi jelentése. 664–674. old. Budapest, 1917.
Bericht über meine Höhlenforschungen im Jahre 1916. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt für 1916. 702–712. old. Budapest, 1918.
A herkulesfürdői Zoltán-barlang. (1 térképpel). – Barlangkutatás, 5. köt. 2. füz. 109–111. old. Budapest, 1917.
Die Zoltánhöhle bei Herkulesfürdő. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 5. 2. füz. 130–132. old. Budapest, 1917.
A magyar barlangtani irodalom jegyzéke (1916). – Verzeichnis der ungarischen speläologischen Literatur (1916). – Barlangkutatás, 5. köt. 1. füz. 90–92. old. Budapest, 1917.
Jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1917. évi működéséről. – Barlangkutatás, 6. köt. 1–4. füz. 38–40. old. Budapest, 1918.
Bericht über die Tätigkeit der Fachsektion für Höhlenkunde im Jahre 1917. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 6. 1–4. füz. 77–79. old. Budapest, 1918.
A magyar barlangtani irodalom jegyzéke (1917). – Verzeichnis der ungarischen speläologischen Literatur (1917). – Barlangkutatás, 6. köt. 1–4. füz. 84–86. old. Budapest, 1918.
Az igazság érdekében. (Társszerző: Éhik Gyula.) – Barlangkutatás, 6. köt. 1–4. füz. 41–42. old. Budapest, 1918.
Titkári jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1918. évi működéséről. – Barlangkutatás, 7. köt. 1–4. füz. 19–22. old. Budapest, 1919.
Sekretärsbericht über die Tätigkeit der Fachsektion für Höhlenkunde im Jahre 1918. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 7. 1–4. füz. 48–50. old. Budapest, 1919.
Jelentés az 1917–1919. években végzett barlangkutatásaimról. – Barlangkutatás, 7. köt. 1–4. füz. 14–18. old. Budapest, 1919.
Bericht über meine Höhlenforschungen in den Jahren 1917–1919. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 7. 1–4. füz. 42–45. old. Budapest, 1919.
A barlangoknak személyekről való elnevezéséről. – Turisták Lapja, 31. évf. 3–6. sz. (december) 75–76. old. Budapest, 1919.
Horvátországi barlangokról. (Előadás kivonata). – Barlangkutatás, 7. köt. 1–4. füz. 34. old. Budapest, 1919.
Über kroatische Höhlen. (Vortragsauszug). – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 7. 1–4. füz. 52. old. Budapest, 1919.
A puskaporosi Szinvaszoros és barlangjai. (3 szövegközti képpel). – Barlangkutatás, 8. köt. 1–4. füz. 24–31. old. Budapest, 1920.
Die Puskaporoser Szinvaschlucht und ihre Höhlen. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 8. 1–4. füz. 55–60. old. Budapest, 1920.
A magyar barlangkutatás állása az 1919. évben. – Barlangkutatás, 8. köt. 1–4. füz. 4–9. old. Budapest, 1920.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1919. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 8. 1–4. füz. 46–48. old. Budapest, 1920.
Jelentés a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályának 1919. évi működéséről. – Barlangkutatás, 8. köt. 1–4. füz. 37–38. old. Budapest, 1920.
Bericht über die Tätigkeit der Fachsektion für Höhlenkunde der Ungarischen Geologischen gesellschaft im Jahre 1919. – Barlangkutatás, Bd. 8. 1–4. füz. 64. old. Budapest, 1920.
Jelentés a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályának 1920. évi működéséről. – Barlangkutatás, 8. köt. 1–4. füz. 38–39. old. Budapest, 1920.
Bericht über die Tätigkeit der Fachsektion für Höhlenkunde der Ungarischen Geologischen Gesellschaft im Jahre 1920. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 8. 1–4. füz. 64–65. old. Budapest, 1920.
A Pálvölgyi cseppkő-barlang Budapest határában. (6 képpel). – A Természet, 16. évf. 1–2. sz. 16–20. old. Budapest, 1920.
A Pálvölgyi barlang Budapest főváros határában. (12 képpel). – Turistaság és Alpinizmus, 10. évf. 5. sz. (május) 121–131. old. Budapest, 1920.
A Gellérthegyi Szentiván-barlang. (2 képpel). – Uránia, 21. évf. 29–32. old. Budapest, 1920.
A jánoshegyi átjáró a Budai-hegységben. (2 képpel). – A Természet, 16. évf. 21–22. sz. 208–210. old. Budapest, 1920.
Bibliographia spelaeologica hungarica. (1919, 1920, Bokor Elemér kiegészítésével 1897–1916-ból.) – Barlangkutatás, 8. köt. 1–4. füz. 69–72. old. Budapest, 1920.
A Hámori barlang Borsodmegyében. (2 képpel). – A Természet, 17. évf. 9–10. sz. 56–58. old. Budapest, 1921.
Válasz Bekey Imre Gábor megjegyzéseire. – Turisták Lapja, 33. évf. 1–2. sz. (március) 27–28. old. Budapest, 1921.
A magyar barlangkutatás állása az 1920. évben. – Barlangkutatás, 9. (1921. évi) köt. 1–4. füz. 32–36. old. Budapest, 1922.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1920. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 9. (1921.) 1–4. füz. 55–58. old. Budapest, 1922.
A magyar barlangkutatás állása az 1921. évben. – Barlangkutatás, 9. (1921. évi) köt. 1–4. füz. 37–40. old. Budapest, 1922.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1921. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 9. (1921.) 1–4. füz. 59–60. old. Budapest, 1922.
Az Abaligeti barlang... – Turistaság és Alpinizmus, 12. évf. 7–8. sz. (július–augusztus) 195. old. Budapest, 1922.
A Vrbovsko és Bosiljevo közötti karszthegység geológiai viszonyai. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1917–1919-ről. 242–245. old. Budapest, 1923.
Die geologischen Verhältnisse des Karstgebirges zwischen Vrbvsko und Bosiljevo. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Anstalt für 1917–1924. 289–292. old. Budapest, 1923.
Barlangok (In: Budapest dunajobbparti környéke. Részletes Magyar Utikalauzok. I. köt. 3.) Budapest, 1923.
(Barlangok leírása, társszerzőként) In: Barcza Imre és Thirring Gusztáv: Budapest Duna-balparti környéke. = Thirring Gusztáv: Részletes Magyar Utikalauzok. I. köt. Budapest és környéke. 3. Turistaság és Alpinizmus kiadása. 14, 87–88. old. Budapest, 1923.
(Barlangok leírása, munkatársként). In: Vigyázó János: Budai-hegyek részletes kalauza és térképe. (Részletes magyar utikalauzok). Turistaság és Alpinizmus kiadása. 6, 35, 38, 50–51, 53, 59–60, 63. old. Budapest, 1923.
A táborhegyi sziklaüreg Óbuda fölött. (3 képpel). – A Természet, 20. évf. 17–18. sz. 97–99. old. Budapest, 1924.
A magyar barlangkutatás állása az 1922. évben. – Barlangkutatás, 10–13. köt. 1–4. füz. 45–47. old. Budapest, 1925.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1922. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 10–13. 1–4. füz. 73–75. old. Budapest, 1925.
A magyar barlangkutatás állása az 1923. évben. – Barlangkutatás, 10–13. köt. 1–4. füz. 47–49. old. Budapest, 1925.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1923. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 10–13. 1–4. füz. 75–76. old. Budapest, 1925.
A magyar barlangkutatás állása az 1924. évben. – Barlangkutatás, 10–13. köt. 1–4. füz. 49–51. old. Budapest, 1925.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1924. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 10–13. 1–4. füz. 76–77. old. Budapest, 1925.
Az ősember első magyar mellszobra. (1 fényképpel). – Barlangkutatás, 10–13. köt. 1–4. füz. 56. old. Budapest, 1925.
Die erste ungarische Büste des Urmenschen. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 10–13. 1–4. füz. 79–80. old. Budapest, 1925.
Szekszárd, Tevel és Bonyhád vidékének földtani viszonyai. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1920–1923-ról. 89–93. old. Budapest, 1925.
Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Szekszárd, Tevel, Bonyhád und Döbrököz. – Jahresbericht der kgl. ung. Geologischen Anstalt für 1917–1924. 179–181. old. Budapest, 1934.
Az aggteleki Baradla-barlang talpraállítása. – Földrajzi Közlemények, 54. köt. 117–118. old. Budapest, 1926.
Die Gründung der Ungarischen Höhlenforschenden Gesellschaft. – Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, Jahrg. 1926. 86–90. old. Berlin, 1926.
A turistaság és a barlangügy... – Turistaság és Alpinizmus, 16. évf. 1–2. sz. (január–február) 43–44. old. Budapest, 1926.
A Magyar Barlangkutató Társaság Megalakulása. – Turistaság és Alpinizmus, 16. évf. 1–2. sz. (január–február) 44–45. old. Budapest, 1926.
Előzetes jelentés a csákvári sziklaüregben végzett ásatásokról. (Társszerző: Kretzoi Miklós.) – Barlangkutatás, 14–15. köt. 1–4. füz. 1–19. old. Budapest, 1927.
Vorläufiger Bericht über die Ausgrabungen in der Csákvárer Höhlung. (Társszerző: Kretzoi Miklós.) – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 14–15. 1–4. füz. 40–60. old. Budapest, 1927.
A magyar barlangkutatás állása az 1925. évben. Barlangvilág, 1. köt. 1–4. füz. 26–31. old. Budapest, 1927.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1925. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 14–15. 1–4. füz. 78–81. old. Budapest, 1927.
A Magyar Barlangkutató Társulat megalakulása. – Barlangvilág, 1. köt. 1–4. füz. 7–12. old. Budapest, 1927.
Gründung der Ungarischen Speläologischen Gesellschaft. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 14–15. 1–4. füz. 70–74. old. Budapest, 1927.
Zwei fauskeilartige Steingeräte aus Ungarn. (Mit 2 Textfig.) – Wiener Prähistorische Zeitschrift, Bd. 14. 1–7. old. Wien, 1927.
Az újonnan felfedezett barlang Hosszúszó határában. – Barlangkutatás, 14–15. köt. 1–4. füz. 25–26. old. Budapest, 1927.
Die neuentdeckte Höhle bei Hosszúszó in der Tschechoslowakei. – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 14–15. 1–4. füz. 88. old. Budapest, 1927.
A Magyar Barlangkutató Társulat és MKE közös Aggteleki Bizottságának... – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 5–6. sz. (május–június) 114. old. Budapest, 1927.
A MBT Pálvölgyi Bizottsága... – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 5–6. sz. (május–június) 115. old. Budapest, 1927.
A MBT Solymári Bizottsága... – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 5–6. sz. (május–június) 115. old. Budapest, 1927.
A Csákvári sziklaüreg (Báraczháza). – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 5–6. sz. (május–június) 115. old. Budapest, 1927.
A Hosszúszói barlang újabb adatai... – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 5–6. sz. (május–június) 115. old. Budapest, 1927.
A magyar és német barlangkutatók érdekközössége. – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 5–6. sz. (május–június) 115. old. Budapest, 1927.
A német és magyar barlangkutatók magyarországi kongresszusa. – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 9–10. sz. (szeptember–október) 180–181. old. Budapest, 1927.
Új osztrák barlangkutató-társulat... – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 9–10. sz. (szeptember–október) 181. old. Budapest, 1927.
Osztrák barlangkutató expedíció Kréta szigetére. – Turistaság és Alpinizmus, 17. évf. 9–10. sz. (szeptember–október) 181. old. Budapest, 1927.
A vecsembükki zsomboly első bemászása. Négy fiatal turista húsvétkor leereszkedett a 70 méter mély barlangba. (1 fényképpel). – Pesti Napló, Budapest, 1927. május 13.
Megindult az Aggteleki barlang földalatti csodavilágának feltárása. – Nemzeti Újság, 9. évf. 59. sz. 1927. március 13. 2. old.
Aggteleki feladatok. – Kárpáti Lapok, 3. évf. 18–20. old. Budapest, 1927. (?)
Die Csákvárer Höhlung bei Székesfehérvár in Ungarn. – Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, Jahrg. 1928. 1–6. old. Berlin, 1928.
Jelentés Döbrőköz vidékének földtani viszonyairól. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1924-ről. 18–19. old. Budapest, 1928.
Az Aggteleki barlang... – Turisták Lapja, 40. évf. 9–10. sz. (szeptember–december) 237. old. Budapest, 1928.
Vertebraten-paläontologie Ungarns. (Társszerző: Kretzoi Miklós.) a./ Wirbeltiere (Kretzoi Miklós) 9–13. old. b./ Homo fossilis. (Kadić Ottokár) 13. old. – Führer durch die Sammlungen der kgl. Ungarischen Geologischen Anstalt. 9–13. old. Budapest, 1928.
A nádaskai barlangkutató értekezlet. – Turistaság és Alpinizmus, 18. évf. 3. sz. 42–43. old. Budapest, 1928.
Bevezető. (a "Természetvédelem" című rovathoz). – A Természet, 24. évf. 194. old. Budapest, 1928.
A Pálvölgyi barlang... – Turistaság és Alpinizmus, 18. évf. 1–2. sz. (január–február) 18–19. old. Budapest, 1928.
A hámori Annabarlang feltárása. – Turistaság és Alpinizmus, 18. évf. 3. sz. 46. old. Budapest, 1928.
Nordhausenban lesz a barlangkutatók idei vándorgyűlése. – Turistaság és Alpinizmus, 18. évf. 5. sz. 99. old. Budapest, 1928.
Az Aggteleki-barlang (jósvafői bejárata). – Turistaság és Alpinizmus, 18. évf. 9. sz. 209. old. Budapest, 1928.
Adatok a magyar barlangkutatás történetéhez. A magyar barlangkutatás 1926. évi eseményei. – A Természet, 25. évf. 23–24. sz. 232–233. old. Budapest, 1929.
Ásatások a klastrompusztai Leány-barlangban. (1 térképpel). – Turisták Lapja, 41. évf. 9–10. sz. (szeptember–október) 171–174. old. Budapest, 1929.
A magyar barlangkutatás tudományos jellege. – Magyarság, 1929. május 26. 29. old. Budapest, 1929.
Állami kezelésbe kell venni az Aggteleki barlangot. – Magyarság, 1929. június 23. 6. old. Budapest, 1929.
A Pálvölgyi barlang felfedezésének negyedszázados évfordulója. – Magyarság, 10. évf. 221. (2584.) sz. 1929. szept. 29. 12. old. Budapest, 1929.
Barlangkutató expedíció a Bükk-hegységben. – Eger, 40. évf. 213. sz. 1929. november 17. 3. old. Eger, 1929.
Ne firkáljuk össze barlangjainkat és műemlékeinket. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 4. sz. 123. old. Budapest, 1929. és A Magyar Turista Szövetség Értesítője (melléklet a Turisták Lapja, 41. évf. 7–8. (július–augusztusi) számához) V. old. Budapest, 1929.
A Csákvári sziklaüreg ásatásának folytatása. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 6. sz. 181. old. Budapest, 1929.
A Csévi barlang felásatása. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 10. sz. 308. old. Budapest, 1929.
A Pálvölgyi barlang "Bástya" nevű szakaszának rendezése. – A Magyar Turista Szövetség Értesítője (melléklet a Turisták Lapja, 41. évf. 3–4. (március–áprilisi) számához), XX. old. Budapest, 1929.
A Solymári barlangnak rendezése tavasszal megindul. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 4. sz. 122. old. Budapest, 1929.
Ásatások a Leánybarlangban. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 10. sz. 308. old. Budapest, 1929.
Barlangkutatók vándorgyűlése Salzburgban. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 10. sz. 309. old. Budapest, 1929.
Görömbölyi Tapolca hévizes barlangjai. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 6. sz. 181–182. old. Budapest, 1929.
Magyar barlangkutatók a Harz-hegységben. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 2. sz. 48. old. Budapest, 1929.
Még egy új barlang Tapolca fölött. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 6. sz. 182. old. Budapest, 1929.
Olasz barlangtani Intézet... (létesült Postumiában). – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 4. sz. 122. old. Budapest, 1929.
Újabb ásatás a Szeleta-barlang végső szakaszában. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 6. sz. 181. old. Budapest, 1929.
Új barlang Kesztölc határában. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 10. sz. 308. old. Budapest, 1929.
Új jégbarlang a Tennengebirgeben. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 10. sz. 309. old. Budapest, 1929.
Német természetvédők magyarországi tanulmányútja. – Turistaság és Alpinizmus, 19. évf. 4. sz. 123. old. Budapest, 1929.
A magyar barlangkutatás ősrégészeti eredményei. – Szt. István Akadémia Mennyiségtan-, Természettudományi Osztályának felolvasásai, 2. köt. 8. sz. Klny. 1–12. old. Budapest, 1930.
Ergebnisse der weiteren Grabungen in der Esterházyhöhle (Csákvárer Höhlung). (Társszerző: Kretzoi Miklós.) – Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, Jahrg. 1930. 45–49. old. Berlin, 1930.
A balatonvidéki barlangok idegenforgalmi jelentőségéről. (2 fényképpel). – Balaton, 23. évf. 8–9. sz. 66–68. old. Budapest, 1930.
A Bükk-hegység barlangjai és őslakói. (1 képpel). – A Természet, 26. évf. 15–16. sz. 182–184. old. Budapest, 1930.
A Bükk-hegység barlangjai és őslakói. (4 képpel). (Folytatás.) – A Természet, 26. évf. 17–18. sz. 204–207. old. Budapest, 1930.
A Pálvölgyi barlang negyedszázados múltja. (1 képpel). – Turistaság és Alpinizmus, 20. évf. 5. sz. 137–139. old. Budapest, 1930.
A nyugati Bükk barlangjainak kutatása. – Turistaság és Alpinizmus, 20. évf. 4. sz. 104. old. Budapest, 1930.
A Kőháti és Nyárjuhegyi (Nyárújhegyi) zsomboly bemászása. – Turistaság és Alpinizmus, 20. évf. 4. sz. 104–105. old. Budapest, 1930.
Az ősember nyomában. Folytassuk az egri Bükk barlangjainak kutatását. – Eger, 41. évf. 196. sz. 1930. augusztus 30. Eger, 1930. (?)
Fejérvármegye, mint az őskori kutatások lelőhelye. Az Eszterházy-barlang kutatásának jelentőségéről. – Székesfehérvári Napló, 1930. április 5, 6, 9. Székesfehérvár, 1930.
Angol barlangkutató kalandos esete. – Turistaság és Alpinizmus, 20. évf. 4. sz. 105. old. Budapest, 1930.
Egy természetvédő negyedszázados munkássága. (Nagy Jenő dr.) – A Természet, 26. évf. 7–8. sz. 80–82. old. Budapest, 1930.
Mi vonzotta az ősembert a Bükkbe? – Turisták Lapja, 42. évf. 4. sz. 128–129. old. Budapest, 1930.
Cholnoky Jenő dr. karszt-tanulmányainak önálló eredményei. – Földrajzi Közlemények, 59. köt. 15–20. old. Budapest, 1931.
Die Ergebnisse von Cholnoky's Karstforschungen. – Geographische Mitteilungen, Bd. 59. 46–48. old. Budapest, 1931.
A lillafüredi Szent István-barlang. (5 képpel). – A Természet, 27. évf. 21–22. sz. 269–274. old. Budapest, 1931.
A turistaság és a hazai barlangkutatás. – Turisták Lapja, 43. évf. 9. sz. (szeptember) 245–246. old. Budapest, 1931.
Budapest – barlangváros. – Turisták Lapja, 43. évf. 9. sz. (szeptember) 249–250. old. Budapest, 1931.
A lillafüredi barlangok idegenforgalmi jelentőségéről. (2 képpel). – Turisták Lapja, 43. évf. 9. sz. (szeptember) 252–255. old. Budapest, 1931.
Megindult a hazai barlangok rendszeres kutatása. – Turistaság és Alpinizmus, 21. évf. 1–2. sz. (január–február) 21–22. old. Budapest, 1931.
A Kecske-barlangban... – Turistaság és Alpinizmus, 21. évf. 1–2. sz. (január–február) 22. old. Budapest, 1931.
A Szemlőhegyi barlang kutatása és felmérése. – Turistaság és Alpinizmus, 21. évf. 1–2. sz. (január–február) 22. old. Budapest, 1931.
A Solymári-barlang... (látogatásának rendje). – Turistaság és Alpinizmus, 21. évf. 12. sz. (december) 321. old. Budapest, 1931.
Csonkamagyarország nevezetesebb barlangjai. = Országos magyar turista kiállítás ismertetője. (Szerkesztette: Vörös T. és Papp L.) 69–71. old. Budapest, 1931. (?)
A magyar barlangkutatás állása az 1927-28. évben. – Barlangvilág, 2. köt. 3–4. füz. 10–16. old. Budapest, 1932.
A magyar barlangkutatás állása az 1931. évben. – Barlangvilág, 2. köt. 1–2. füz. 10–17. old. Budapest, 1932.
Ergebnisse der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1930. – Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, Jahrg. 1932. 112–114. old. Berlin, 1932.
Preliminary report on the results of excavations in the Subalyuk cave, near Cserépfalu, Hungary. (4 táblával). (Társszerzők: Bartucz, L., Hillebrand, J. and Szabó, J.) – Report of XVI. International Geological Congress Washington, 1933. 783–787. old. Washington, 1933. (?)
A Mussolini-barlang földtani viszonyai. – Die geologischen Verhältnisse der Mussolinihöhle in Ungarn. (2 szelvénnyel). – Földtani Közlöny, 63. köt. 7–12. füz. 177–182. old. Budapest, 1933.
Beszámoló a várbeli pincebarlangok kutatásáról. – Barlangvilág, 3. köt. 1. füz. 14–20. old. Budapest, 1933.
A magyar barlangkutatás állása az 1932. évben. – Barlangvilág, 3. köt. 2. füz. 18–21. old. Budapest, 1933.
A cserépfalui Mussolini-barlang. – Barlangvilág, 3. köt. 2. füz. 11–17. old. Budapest, 1933.
A Szemlőhegyi barlang kutatásának eredményei. – Barlangvilág, 3. köt. 3–4. füz. 1–6. old. Budapest, 1933.
A magyar barlangkutatás állása az 1929. évben. – Barlangvilág, 3. köt. 3–4. füz. 16–21. old. Budapest, 1933.
A várbeli pincebarlangok. Beszámoló a kutatásról. – Budai Napló, 30. évf. 1143. sz. 3–4. old. 1933. október 19. Budapest, 1933.
A jégkor embere Magyarországon. Az összes magyarországi leletek összefoglaló ismertetése. – A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 30. köt. 1. füz. 1–24. old. Budapest, 1934.
Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn. Zusammenfassende Darstellung sämtlicher Funde des Eiszeitlichen Menschen in Ungarn. (Mit 16 Taf.) – Mitteilungen aus dem Jahrbuche der kgl. ung. Geologischen Anstalt, Band 30. Heft 1. 1–147. old. Budapest, 1934.
La Grotta Mussolini. Nuova stezione paleolitica in Ungheria. (7 fig.) – L'Universo, Anno 15. No 10. Separatum 1–12. old. Roma, 1934.
A magyar barlangkutatás állása az 1933. évben. – Barlangvilág, 4. köt. 1. füz. 1–5. old. Budapest, 1934.
A magyar barlangkutatás állása az 1930. évben. – Barlangvilág, 4. köt. 2. füz. 7–12. old. Budapest, 1934.
A cserépfalui Mussolini-barlang. – A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XLI. Vándorgyűlésének... Munkálatai, 208–211. old. Budapest, 1934.
Ergebnisse der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1931. – Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, Jahrg. 1934. 39–42. old. Berlin, 1934.
A budavári pincebarlangok jelentősége. (5 képpel). – A Természet, 30. évf. 19–20. sz. 220–223. old. Budapest, 1934.
Barlangkutatások és őslénytani gyűjtések. (Jelentés az 1926–1927. évben végzett felvételekről.) – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentései az 1925–1928. évekről. 191–195. old. Budapest, 1935.
Höhlenforschungen und paläontologische Aufsammlungen. (Auszug). – Jahresberichte der kgl. ung. Geologischen Anstalt über die Jahre 1925–1928. 195–196. old. Budapest, 1935.
A Mussolini-barlang felásatásának eredményei. – Matematikai és Természettudományi Értesítő, 53. köt. 508–517. old. Budapest, 1935.
Ergebnisse der Ausgrabungen in der Mussolinihöhle. – Matematikai és Természettudományi Értesítő, 53. köt. 518–521. old. Budapest, 1935.
Das Moustérien der Mussolinihöhle. – Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, Jahrg. 1935. 87–91. old. Berlin, 1935.
A magyar barlangkutatás állása az 1934. évben. – Barlangvilág, 5. köt. 1–2. füz. 11–18. old. Budapest, 1935.
Herman Ottó, a magyar barlang- és ősemberkutatás megindítója. – Barlangvilág, 5. köt. 3–4. füz. 33–38. old. Budapest, 1935.
A Peskő-barlangban eddig végzett ásatások eredményei. (1 képpel). – Barlangvilág, 5. köt. 3–4. füz. 49–54. old. Budapest, 1935.
A balatonfüredi Lóczy-barlang feltárásának eredményei. (Előadás kivonata). – Barlangvilág, 5. köt. 1–2. füz. 29–30. old. Budapest, 1935.
Eiszeit und eiszeitliche Kulturen im heutigen Ungarn. (Társszerző: Kormos Tivadar.) – International Geological Congress Report 16. Session. Vol. 2. 1203–1208. old. Washington, 1935. (?)
A magyar barlangkutatás állása az 1935. évben. – Barlangvilág, 6. köt. 1–2. füz. 19–22. old. Budapest, 1936.
A harmincéves magyar barlangkutatás tudományos eredményei. – Barlangvilág, 6. köt. 3–4. füz. 58–66. old. Budapest, 1936.
A Várhegyi barlang a világ legnagyobb mésztufabarlangja. – Pesti Hírlap, 1936. aug. 19. Budapest, 1936.
Budapest a barlangok városa. (10 képpel). – Földtani Értesítő, 2. köt. 10–14, 101–105, 134–140, 177–181. old. Budapest, 1937.
Az 1930. és 1931. években végzett barlangkutatásaim eredményéről. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentései az 1929–1932. évekről. 531–536. old. Budapest, 1937.
Ergebnisse meiner Höhlenforschungen in den Jahren 1930. und 1931. – Jahresberichte der kgl. ung. Geologischen Anstalt über die Jahre 1929–1932. 537. old. Budapest, 1937.
A Szeleta-barlang szerepe a hazai barlang- és ősemberkutatásban. (4 képpel). – Pótfüzetek a Természettudományi Közlöny 69. kötetéhez. 208. füz. 117–124. old. Budapest, 1937.
A magyar barlangkutatás állása az 1936. évben. – Barlangvilág, 7. köt. 1–2. füz. 1–7. old. Budapest, 1937.
Visszaemlékezés a német és magyar barlangkutatók 1927. évi kongresszusára. (1 képpel). – Barlangvilág, 7. köt. 3–4. füz. 29–41. old. Budapest, 1937.
Megemlékezés Gorjanovic-Kramberger Károlyról. (Arcképpel). – Barlangvilág, 8. köt. 1–2. füz. 1–4. old. Budapest, 1938.
Nachruf auf Karl Gorjanovic-Kramberger. – Barlangvilág (Höhlenwelt), Bd. 8. 1–2. füz. 34. old. Budapest, 1938.
A magyar barlangkutatás állása az 1937. évben. – Barlangvilág, 8. köt. 1–2. füz. 11–16. old. Budapest, 1938.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1937. – Barlangvilág, Bd. 8. 1–2. füz. 35–38. old. Budapest, 1938.
Die Höhlenkeller am Budapester Festungsberg. (Mit einer Textfigur.) – Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, Jahrg. 1938. 138–141. old. 's- Gravenhage, 1938.
A rendszeres ásatások és módszerük. = A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). – Geologica Hungarica. Series palaeontologica. Fasc. 14. 20–26. old. Budapest, 1938.
Die systematischen Ausgrabungen. = Die Mussolini-Höhle (Subalyuk) bei Cserépfalu. – Geologica Hungarica. Series Palaeontologica. Fasc. 14. 23–26. old. Budapest, 1940.
A barlang helyrajzi, morfológiai és rétegtani viszonyai. = A cserépfalui Mussolini barlang (Subalyuk). – Geologica Hungarica. Series Palaeontologica. Fasc. 14. 27–46. old. Budapest, 1938.
Topographische, morphologische und stratigraphische Verhältnisse der Höhle. = Die Mussolini-Höhle (Subalyuk) bei Cserépfalu. – Geologica Hungarica. Series Palaeontologica. Fasc. 14. 27–46. old. Budapest, 1940.
Ősrégészeti eredmények. = A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). – Geologica Hungarica. Series Palaeontologica. Fasc. 14. 106–154. old. Budapest, 1938.
Archäologische Ergebnisse. = Die Mussolini-Höhle (Subalyuk) bei Cserépfalu. – Geologica Hungarica. Series Palaeontologica. Fasc. 14. 113–169. old. Budapest, 1940.
Dreissig Jahre ungarischer Höhlenforschung. – Barlangkutatás, 16. köt. 1. füz. 1–7. old. Budapest, 1938.
A Rózsadomb és Vidéke Egyesület... (Előadás kivonata.) – Turisták Lapja, 50. évf. 8–9. sz. (augusztus–szeptember) (A Magyar Turista Szövetség Hivatalos Értesítője 3. [13.] évf. 8. sz. [augusztus]) 395–396. old. Budapest, 1938.
A Rózsadomb és környéke barlangjai. – A Magyar Barlangkutató Társulat kiadása. 1–16. old. Budapest, 1938.
Felsőtárkány vidékének barlangjai. (34 képpel, 1 táblával és 6 térképpel). (Társszerző: Mottl Mária.) – Barlangkutatás, 16. köt. 1. füz. 8–70. old. Budapest, 1938.
Die Höhlen der Umgebung von Felsőtárkány. (Auszug). – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 16. 1. füz. 70–89. old. Budapest, 1938.
Mit kell tudnunk a barlangokról? (8 képpel és 1 táblával). – Barlangvilág, 8. köt. 3–4. füz. 48–69. old. Budapest, 1938.
Was müssen wir von den Höhlen wissen? – Barlangvilág (Höhlenwelt), Bd. 8. 3–4. füz. 75–78. old. Budapest, 1938.
A magyar barlangkutatás állása az 1938. évben. – Barlangvilág, 9. köt. 3. füz. 53–58. old. Budapest, 1939.
Mit kell tudnunk a barlangokról? (Folytatás.) (7 képpel). – Barlangvilág, 9. köt. 1–2. füz. 6–32. old. Budapest, 1939.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1938. – Barlangvilág (Höhlenwelt), Bd. 9. 3. füz. 64–67. old. Budapest, 1939.
A budavári barlangpincék földtani viszonyai. Három műmellékleten 4 ábrával. – A Szent István Akadémia Mennyiségtan-, Természettudományi Osztályának Értekezései, 3. köt. 4. sz. Klny. 1–12. old. Budapest, 1939.
Die geologischen Verhältnisse der Höhlenkeller am Budavár. – A Szent István Akadémia Mennyiségtan-, Természettudományi Osztályának értekezései. Band 3. No. 4. 13–20. old. Budapest, 1939.
A Várhegyi barlang feltárásának története. (6 képpel). – Természettudományi Közlöny, 71. köt. 1098. füz. 478–484. old. Budapest, 1939.
Karszttünemények. (4 képpel). – A Természet, 35. évf. 2. sz. 31–36. old. Budapest, 1939.
Az ősemberi csontleletek története. – Búvár, 5. évf. 250–256. old. Budapest, 1939.
Hogyan pusztultak el az ősállatok? – Búvár, 5. évf. 665–668. old. Budapest, 1939.
Hogyan maradtak meg az ősállatok? – Búvár, 5. évf. 797–801. old. Budapest, 1939.
Védjük meg a természeti emlékeket. (3 képpel). – A Természet, 35. évf. 11. sz. 226–228. old. Budapest, 1939.
A hazai barlangügy törvényes rendezése. – Barlangvilág, 9. köt. 4. füz. 80–89. old. Budapest, 1940.
Gesetzliche Regelung des ungarischen Höhlenwesens. – Barlangvilág, Bd. 9. 4. füz. 93–94. old. Budapest, 1940.
Cserépfalu vidékének barlangjai. (23 szövegképpel, 6 táblával és 4 térképpel). – Barlangkutatás, 16. köt. 2. füz. 141–228. old. Budapest, 1940.
Die Höhlen der Umgebung von Cserépfalu. (Auszug.) – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 16. 2. füz. 229–274. old. Budapest, 1940.
A Mussolini-barlang ásatásának eredményei. (Két ábrával és négy táblával). – A Szent István Akadémia Mennyiségtan-, Természettudományi Osztályának Értekezései, 3. köt. 6. sz. Kny. 1–20. old. Budapest, 1940.
Endresultate der Ausgrabungen in der Mussolinihöhle. – A Szent István Akadémia Mennyiségtan-, Természettudományi Osztályának Értekezései, 3. köt. 6. sz. Kny. 21–40. old. Budapest, 1940.
Jelentés az 1932–1934. években végzett barlangkutatásaim eredményéről. – A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentései az 1933–35. évekről, 4. köt. 1949–1958. old. Budapest, 1940.
Bericht über die Ergebnisse meiner in den Jahren 1932–1934. getatigten Höhlenforschungen. – Jahresberichte der kgl. ung. Geologischen Anstalt über die Jahre 1933–1935. Bd. 4. 1959–1970. old. Budapest, 1940.
A magyar barlangkutatás állása az 1939. évben. – Barlangvilág, 10. köt. 1–2. füz. 11–16. old. Budapest, 1940.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1939. – Barlangvilág (Höhlenwelt), Bd. 10. 1–2. füz. 27–30. old. Budapest, 1940.
Hogyan kutatjuk a barlangokat? (4 képpel). – Búvár, 6. évf. 347–352. old. Budapest, 1940.
A magyar barlangkutatás állása az 1940. évben. – Barlangvilág, 11. köt. 1–4. füz. 13–19. old. Budapest, 1941.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1940. – Barlangvilág, Bd. 11. 1–4. füz. 36–38. old. Budapest, 1941.
Őskori élet a Mussolini-barlangban. (8 képpel.) – A Természet, 37. évf. 12. sz. 162–167. old. Budapest, 1941.
Várhegyi barlangpincék. (Alaprajz és 4 fénykép). – Magyar Építőművészet, 92–93. old. Budapest, 1941.
A magyar barlangkutatás állása az 1941. évben. – Barlangvilág, 12. köt. 1–2. füz. 20–27. old. Budapest, 1942.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1941. – Barlangvilág (Höhlenwelt), Bd. 12. 1–2. füz. 45–47. old. Budapest, 1942.
A budavári barlangpincék, a Várhegyi barlang és a barlangtani gyűjtemény ismertetése. (13 képpel). – Barlangvilág, 12. köt. 3–4. füz. 49–75. old. Budapest, 1942.
Die Höhlenkeller von Budavár, die Várhegyer Höhle und die speläologische Sammlung. – Barlangvilág (Höhlenwelt), Bd. 12. 3–4. füz. 92–95. old. Budapest, 1942.
A Magyar Barlangkutató Társulat barlangtani gyűjteménye. (1 képpel). – Földtani Értesítő, 7. köt. 127–130. old. Budapest, 1942.
A barlangok, mint természeti emlékek. (4 képpel.) – Természettudományi Közlöny, 74. köt. 1134. füz. 225–233. old. Budapest, 1942.
Nagyvisnyó környékének barlangjai. (Előadás kivonata.) – Barlangvilág, 12. köt. 1–2. füz. 31–32. old. Budapest, 1942.
Megemlékezés gróf Markovich Béláról. (Arcképpel). – Barlangvilág, 13. köt. 3–4. füz. 34–35. old. Budapest, 1943.
Nachruf auf Graf Béla v. Markovich. – Barlangvilág (Höhlenwelt), Bd. 13. 3–4. füz. 66–67. old. Budapest, 1943.
A magyar barlangkutatás állása az 1942. évben. – Barlangvilág, 13. köt. 3–4. füz. 52–58. old. Budapest, 1943.
Stand der ungarischen Höhlenforschung im Jahre 1942. – Barlangvilág (Höhlenwelt), Bd. 13. 3–4. füz. 69–71. old. Budapest, 1943.
A Herman Ottó barlang idegenforgalmi rendezése. (Két fényképpel). – Országjárás, 4. évf. 40. sz. 1943. nov. 19. Budapest, 1943. nov. 19. Budapest, 1943.
A Gellérthegyi Szent Iván barlang. (1 fényképpel). – Országjárás, 4. évf. 43. sz. 1943. dec. 31. Budapest, 1943.
Az Északnyugati Bükk barlangjai. (31 szövegképpel és 9 térképmelléklettel). (Társszerző: Győrffyné Mottl Mária.) – Barlangkutatás, 17. köt. 1. füz. 1–84. old. Budapest, 1944.
Die Höhlen des nordwestlichen Bükkgebirges. (Társszerző: Győrffyné Mottl Mária.) – Barlangkutatás (Höhlenforschung), Bd. 17. 1. füz. 85–111. old. Budapest, 1944.
Új barlangpince a Várban. A Szentháromság-tér 8. sz. ház barlangpincéje. – Országjárás, 1944. febr. 25. és Budai Krónika, 1944. márc. 1. Budapest, 1944
Kadić Ottokár, a magyar barlangkutatás atyja. Önéletrajz; szerk. Székely Kinga; Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 2010

Jegyzetek

↑ „Magyar János, Csiki-Sava Zoltán, Makádi László, Botfalvai Gábor (2020). Kadić Ottokár nyomában: Új gerinces leletek a Valiora környéki késő-kréta korú rétegekből, 23. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Előadáskivonatok, p. 18-19.”.
↑ „Botfalvai Gábor, Makádi László, Albert Gáspár, Kocsis László, Magyar János, Bodor Emese Réka, Csiki-Sava Zoltán (2020). A Valiora (Hátszegi-medence, Románia) környéki késő-kréta gerinces lelőhelyek szedimentológiai, geokémiai és tafonómiai vizsgálata, 23. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Előadáskivonatok, p. 8-9.”.

Források

Bertalan Károly: Dr. Kadić Ottokár tudományos és népszerű dolgozatai. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1957. január–június. 4–25. old. (244 címet tartalmazó jegyzék.)
Bogsch László: Száz éve született Kadić Ottokár. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1976. 8. szám. 38–48. old.
Bogsch László: Visszaemlékezés. Karszt és Barlang, 1980. évf. 2. félév. 49–56. old.
Bogsch László: Visszaemlékezésem Kadić Ottokárra. Karszt és Barlang, 1982. évf. 1. félév. 17–22. old.
Botfalvai, G., Csiki-Sava, Z., Kocsis, L., Albert, G., Magyar, J., Bodor, E. R., Ţabără, D., Ulyanov, A. & Makádi, L. (2021). ‘X’marks the spot! Sedimentological, geochemical and palaeontological investigations of Upper Cretaceous (Maastrichtian) vertebrate fossil localities from the Vălioara valley (Densuş-Ciula Formation, Hațeg Basin, Romania). Cretaceous Research, 123, 104781.[1]
Hadobás Sándor: The most outstanding persons of the Hungarian speleology. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 98. old.
Kessler Hubert: Dr. Kadić Ottokár (1876–1957). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1957. január–június. 1–3. old.
Kretzoi Miklós: Kadić Ottokár (1876–1957). Földtani Közlöny, 1958. (88. köt.) 1. füz. 13–21. old. (Kadić Ottokár tudományos irodalmi működésének 134 címet tartalmazó jegyzékével.)
Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 226. old. ISBN 963-9353-39-6
Székely Kinga: Kadić Ottokár, a magyar barlangkutatás atyja. Magyar Állami Földtani Intézet, 2010. 191 old.
Vértes László: Kadić Ottokár (1876–1957). Archaeologiai Értesítő, 1957. (84. köt.) 2. sz. 218–220. old.

További információk

[1] „Magyar János, Csiki-Sava Zoltán, Makádi László, Botfalvai Gábor (2020). Kadić Ottokár nyomában: Új gerinces leletek a Valiora környéki késő-kréta korú rétegekből, 23. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Előadáskivonatok, p. 18-19.”.

[2] „Botfalvai Gábor, Makádi László, Albert Gáspár, Kocsis László, Magyar János, Bodor Emese Réka, Csiki-Sava Zoltán (2020). A Valiora (Hátszegi-medence, Románia) környéki késő-kréta gerinces lelőhelyek szedimentológiai, geokémiai és tafonómiai vizsgálata, 23. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Előadáskivonatok, p. 8-9.”.

[1]

[2]

Kadić Ottokár

Életrajzi adatok
Született	1876. július 29. Ópazova
Elhunyt	1957. február 28. (80 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	őslénykutató egyetemi oktató geológus régész szpeleológus
Nemzetiség	magyar, horvát
Pályafutása
Szakterület	geológia, paleontológia, szpeleológia
Kutatási terület	karsztkutatás
Tudományos fokozat	egyetemi tanár, a karsztgeológia magántanára
Munkahelyek
Más munkahelyek	Magyar Állami Földtani Intézet
Akadémiai tagság	Szent István Akadémia rendes tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Kadić Ottokár témájú médiaállományokat.