James P. Johnson
James P. Johnson (New Brunswick, 1894. február 1. – New York, 1955. november 17.) amerikai dzsesszzongorista. James P. Johnson a stride piano[7] úttörője. A korai hangfelvételek egyik legjelentősebb zongoristája volt. Jelly Roll Mortonhoz hasonlóan az egyik kulcsfigurája a ragtimenak. Johnson nagy hatással volt Count Basie-re, Duke Ellingtonra, Art Tatumra és Fats Wallerre − aki a tanítványa volt. Olyan jelentős zongoristák közé tartozik, mint például Willie „The Lion” Smith, Fats Waller, Luckey Roberts, Mary Lou Williams.
James P. Johnson | |
William P. Gottlieb felvétele | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | James Price Johnson |
Becenév | Jimmy Johnson |
Született | 1894. február 1.[1][2][3][4][5] New Brunswick[6] |
Származás | afroamerikai |
Elhunyt | 1955. november 17. (61 évesen)[1][2][3][4][5] New York |
Pályafutás | |
Műfajok | dzsessz |
Hangszer | zongora |
Tevékenység |
|
Kiadók | Blue Note |
IPI-névazonosító | 00015416708 |
James P. Johnson weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz James P. Johnson témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályakép
szerkesztésJames P. Johnson Brunswickban született. Eubie Blake tanítványa volt. Már nagyon korán fellépett klubokban, és gyorsan a harlemi éjszaka kedvelt figurájává vált, zongoristaként és zeneszerzőként egyaránt hírnevet szerzett. Piano Rolls felvételei is készültek.
Felvételeit az 1920-as években kezdte több bluesénekes, például Bessie Smith és Ethel Waters is előadni. Az 1921-ben felvette a Carolina Shout című számát, ami hamarosan referenciadarab lett az akkori fiatal zongoristák számára.
A dzsesszzongorázás úttörője volt (miképp Jelly Roll Morton is), meghatározó szerepet játszott a ragtime-tól a dzsessz felé mutató átmenetben. Technikája és találékonysága szülte a stride stílust, amely mély hatással volt a zongoristák egész generációjára, Fats Wallerre, Duke Ellingtonra és Thelonious Monkra is.
1923-ban komponálta a Charlestont, amely az 1920-as évek egyik legnépszerűbb dzsesszdarabja lett, a címéből származik a charleston elnevezése is. Más kompozíciói is a dzsessz-sztenderddé váltak: Carolina Shout (1918), Snowy Morning Blues (1927), Old Fashioned Love (1924), Porter's Love Song to a Chambermaid, If I Could Be With You (One Hour Tonight).
James P. Johnson részt vett a híres From Spirituals to Swing koncerteken, amelyeket 1938-ban és 1939-ben John Hammond szervezett − Count Basie, Benny Goodman és Big Joe Turner mellett − a Carnegie Hallban.
Lemezválogatás
szerkesztés- Harlem Strut (1921)
- Keep Off the Grass/Carolina Shout (1921)
- Worried and Lonesome Blues (1923)
- Scouting Around (1923)
- Snowy Morning Blues (1927)
- You’ve Got to Be Modernistic (1930)
- Mule Walk (1939)
- Blueberry Rhyme (1939)
- Caprice Rag (1943)
- Liza (1945)
- Daintiness Rag/Ain’tcha Got Music (1947)
Zenekarral
szerkesztés- Chicago Blues/Mournful Tho’ts (1928)
- You Don’t Understand/You’ve Got to Be Modernistic (1929)
- Go Harlem/Just a Crazy Song (1931)
- Old Fashioned Love (1939)
- Harlem Woogie/After Tonight (1939)
- After You’ve Gone (1944)
Másokkal
szerkesztés- Lucy Long/I Ain’t Gonna Play No Second Fiddle (Perry Bradford, 1925)
- Preachin’ the Blues/Backwater Blues (Bessie Smith, 1927)
- ’Sippi/Thou Swell (Louisiana Sugar Babes, 1928)
- Guess Who’s in Town (Ethel Waters, 1928)
- Blue Spirit Blues (Bessie Smith, 1929)
- Coming On with the Come On (Mezz Mezzrow, 1938)
- Night Shift Blues/Royal Garden Blues (Edmond Hall, 1943)
- Ballin’ the Jack/Who’s Sorry Now (Sidney De Paris, 1944)
- September Song/Who? (Sidney Bechet, 1949)
Filmek
szerkesztés- James P. Johnson az IMDb-n
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 18.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
- ↑ A stride piano, (stride), dzsesszzongora stílus. A szó a ragtime zongoristától származik.
Források
szerkesztés- https://syncopatedtimes.com/james-price-johnson-1891-1955/
- https://www.allaboutjazz.com/musicians/james-p-johnson
- http://nol.hu/kultura/ezt-hallgasd-meg-1555975 (magyarul)