Isaszeg

Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombságban; határában folyik a Rákos-patak. Szomszéd települései: Gödöllő, Dány, Pécel, Valkó, Nagytarcsa, Kistarcsa és Kerepes.

Első okleveles említése 1274-ből, Ilsuazg formában ismert. Nevét egyes történészek az ószláv irsa/irswa (égerfa), és a magyar zug, szeglet (védett hely) szóösszetétellel magyarázzák, mások szerint magyar nemzetségnév az alapja. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A 12. században épült az Öregtemplom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Báthori-család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki először lengyeleket, majd szlovákokat is telepített be, de letelepedtek egyéb szláv családok (pl. szerbek), illete a telepesek közt magyar családokat is találunk. A 19. század végére a szlávok (tótok) közösen egyfajta archaikus szlovák nyelvet használtak.

Petőfi Sándor többször is megfordult itt 1845-1848 között.^[3]

Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd emlékmű őrzi. A településtől délre, a Katonapallagon találhatjuk azokat a honvédsírokat, melyek a Görgei Artúr vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzik. Az ütközet részleteit illetően Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor A kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.

Csernovics Emília, Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itteni tartózkodásakor a Szobor-hegyre, az akkori Zsidó-hegyre járt ki imádkozni (a Honvédszobor abban az időben még nem állt.) A Zsidó-hegy elnevezést a hely a domb lábánál lévő zsidó temetőről kapta.

I. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.

1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).

1937-ben épült meg a Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma ("Nagytemplom").

1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.

2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek.

• 1959–1986: Bodrogi András
• 1986–1990: Dr. Tóthné Pacs Vera

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• 1990–1994: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)^[4]
• 1994–1998: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)^[5]
• 1998–2002: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)^[6]
• 2002–2006: Dr. Kocsis László (IPK-Fidesz)^[7]
• 2006–2010: Hatvani Miklós (Április 6. Kör)^[8]
• 2010–2014: Hatvani Miklós (Fidesz-Április 6 Kör)^[9]
• 2014–2019: Hatvani Miklós László (Április 6. Kör)^[10]
• 2019–2024: Hatvani Miklós (Isaszegi Április 6. Kör Egyesület)^[11]
• 2024– : Dr. Budaházi Árpád (Családok Isaszegért Egyesület)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 2% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,7%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,6% (27,6% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 6,3% református, 0,9% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,1% izraelitának, 0,1% ortodox, 2,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).^[13]

 

• A temetőben álló Szent Márton Római Katolikus templom, az „Öregtemplom”.
• Honvéd emlékmű (A tavaszi hadjárat isaszegi csatájának emlékműve a Szobor-hegyen; Radnai Béla szobrász alkotása).
• Honvéd-sírok
• Magyarországon nem őshonos fák arborétuma Gödöllő felé félúton (az egykori Gödöllői Koronauradalom fenyőkísérleti telepe)
• Falumúzeum – helytörténeti gyűjtemény
• „tőzeges” horgásztavak a Rákos-patakon
• A településtől északra halad el a Csörsz árok.
• Kőkereszt
• Ave Maria Kápolna, a szabadságharcban részt vett isaszegi honvédek nevével.
• A temetőből a Kálváriára vezető Keresztút.
• Zsidó temető a Szobor-hegy lábánál, melyet a második világháború óta nem használnak. A Szobor-hegy régi neve (Zsidó-hegy) erre utalt.
• A Szent Márton Római Katolikus templomtól induló kálvária

• Itt született 1871. szeptember 1-jén Ripka Ferenc újságíró, politikus, az Erzsébet királyné Gödöllőn című emlékalbum szerzője, Budapest volt főpolgármestere.
• Itt élt Rejtmayer József népi fafaragó művész
• Itt született 1924. szeptember 15-én Lázár György kommunista politikus, miniszterelnök.
• Itt született 1937. július 4-én Ruszt József Kossuth és Jászai Mari-díjas rendező.
• Itt született 1940. július 18-án Takács Zoltán festőművész.
• Itt született 1950. október 5–én Szabados Zsuzsa magyar színésznő.
• Itt született 1979. március 13-án Benik Balázs raliversenyző és 3-szoros magyar bajnok.
• Itt született 1984. augusztus 29-én Kalocsai Richárd, a Reformátusok Lapja volt fotóriportere.

Aulich Lajos honvédtábornok, Damjanich János honvédtábornok, Fiala János mérnök, Gáspár András huszártábornok, Görgei Artúr honvédtábornok, Hauszer Károly őrnagy, Iglódy Kálmán zászlóalj-parancsnok, Illési Sándor százados, Kaszab János őrnagy, Kmety György dandárparancsnok, Klapka György honvédtábornok, Komlóssy Lajos dandárparancsnok, Lord József kapitány, Madách Pál futár, Sárközy Dénes főhadnagy, Sipos Pál hadnagy. A névsor nem teljes.

• Újság: Isaszeg Önkormányzati Tájékoztató, Isaszegi Hírek Magazin
• TV: Isaszeg TV (ITV) (már megszűnt)

•   Bojanów, Lengyelország
•   Csúza, Horvátország
•   Kishegyes, Szerbia
•   Csíkkozmás, Románia
•   Csíkszentmárton, Románia
•   Kenyhec, Szlovákia

2009-ben Isaszeg elsőként rendezte meg a Testvértelepülések fesztiválját.

• Isaszeg város honlapja

• Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.), Egyetemi nyomda, Budapest, 1938
• Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC (Hungarian Architectural Heritage ABC), Budapest
• Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái (Rotunda in the Medieval Hungary), Akadémiai, Budapest
• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

• Isaszeg Önkormányzatának honlapja
• Tihanyi László: Isaszeg. Történeti áttekintés; Isaszegi Műemlék és Helytörténeti Bizottság–Isaszegi Tanács–Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, Isaszeg, 1966 (Pest megyei múzeumi füzetek)
• Etele Józsefné: A Tanácsköztársaság 133 napja Isaszegen és környékén; Népművelési Tanácsadó, Bp., 1969 (Pest megyei múzeumi füzetek)
• II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója és a győztes isaszegi kuruc csata emlékére; szerk. Dürr Sándor, Kovássy Zoltán, Szathmáry Zoltán; Isaszegi Falumúzeum Múzbaráti Köre, Isaszeg, 1977
• Asztalos István: Isaszeg; szerk. Egey Tibor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Budaháziné Hargitai Irén: Városunk. Az igazság ösvényén; LA4 Média Kft., Isaszeg, 2009
• Notter Béla–Szmolicza József: Isaszeg. Városnéző séta; TKM Egyesület, Bp., 2008 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
• Álomszövők – AKÍK vagyunk. Antológia isaszegi költők és írók műveiből; szerk. Haász Irén; Jókai Mór Városi Könyvtár Alkotó Költők és Írók Klubja, Isaszeg, 2015
• Isaszeg a történelem tükrében; szerk. Kovácsné Halomházi Zsuzsanna; Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Isaszeg, 2019
• Nagy Eszter: Múlt és jelen. Emlékül a jövő nemzedékének; Biró, Bp., 2020

• Damjanich János Általános Iskola (Isaszeg)