Illírek

Őseik az i. e. 3. évezredben telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati területein. A történettudomány hagyományosan az Isztriai-félsziget és a Píndosz közötti vidéket tekinti az illírek szállásterületének, amely keleten a trákokéval volt határos. Az írott történelmi források alapján megközelítőleg huszonöt illír törzs, illetve azoknak további regionális csoportjaik különíthetők el. A partvidék nevezetesebb illír törzsei a liburnok, dalmaták, ardiaták és epiróták voltak, a félsziget belsejében a dardánok, piruszták és paionok éltek. Elsősorban állattenyésztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de egyes tengerparti illírek könnyű, fürge hajóikkal az Adria rettegett kalózai voltak. Az egymással is rivalizáló illír törzsek sokaságából az i. e. 4. században alakult meg az Illír Királyság, amelyet az i. e. 3. századtól a kalózportyáikról hírhedt ardiaták irányítottak. A Római Birodalom az i. e. 2. században leigázta az illír területek népét, akik az i. sz. 3. századig jórészt romanizálódtak.

• Schütz István: Fehér foltok a Balkánon: Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Budapest: Balassi. 2002. ISBN 9635064721  

• ↑ Matyszak: Philip Matyszak: Az ókori világ elfeledett népei. Budapest: Lingea. 2022. ISBN 978-963-505-097-0  

• Illíria
• taulantok
• Bindus