Haraszti Miklós

Apja zsidó származású budapesti órásmester volt, a munkaszolgálatos behívás elől menekült el 1939-ben Palesztinába; anyja Munkácsról származott, szintén a vészkorszak elől menekült a mai Izrael területére, 1941-ben. 1948-ban az Izrael Állam kikiáltását követően az Izraeli Kommunista Párt (MAKI) alapitói közé tartoztak (ami a Palesztinai Kommunista Párt utódja volt). A család 1948-ban visszaköltözött Magyarországra.^[1] Az 1950-es évektől a szülők különböző párfunkciókat töltöttek be.^[2]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1964 és 1967, majd 1968 és 1970 között magyart és filozófiát hallgatott. Előtte, 1963-tól 1964-ig Dunaföldváron és Pakson képesítés nélküli nevelőként dolgozott.

1963-ban kezdett publikálni: verseket, dalokat, cikkeket közölt az irodalmi sajtóban, a Tizenhat tonna című dalt – a Gerilla együttes számára – ő fordította le magyarra. 1969-ben Költők, dalok, forradalmak címmel műfordításkötete jelent meg.

1966 és 1970 között a baloldali, rendszerkritikus diákmozgalom résztvevője. Ebben a minőségében kapcsolatot tartott a budapesti kínai nagykövetséggel. 1966-ban, majd 1970-ben rendőri felügyelet alá helyezték, képzettségének megfelelő álláshoz nem juthatott. 1970 és 1971 között a Ganz–MÁVAG és a Vörös Csillag Traktorgyár marósaként dolgozott, tapasztalataiból írta meg Darabbér című könyvét, amely az első lépés volt a magyarországi szervezett ellenzék megalakulása felé. A kötet kéziratát 1973-ban lefoglalta a rendőrség, és Harasztit államellenes izgatás vádjával 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.^[3][4] A könyvet tizenegy nyelvre fordították le, Magyarországon legálisan először 1989-ben jelent meg.^[5]

1977-ben egyik megalapítója volt a szamizdat-mozgalomnak, 1981 és 1989 között a Beszélő című szamizdat folyóirat szerkesztője volt. 1985-ben résztvevője az ellenzéki csoportosulások első monori találkozójának. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) alapító tagja volt, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaiban. 1989-től 1991-ig, valamint 2000 és 2001 között – Demszky Gábor elnöksége idején – a párt Ügyvivői Testületének tagja volt, 1991-től hosszú éveken át az Országos Tanács tagja is. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, az SZDSZ-frakció sajtóügyi szóvivője, 1998-ban és 2002-ben képviselőjelölt volt. 2009. július 13-án – több másik alapító taggal együtt – kilépett a pártból.^[6]

1978-tól 1980-ig nyugaton élt. 1988-tól 1989-ig, majd 1996 és 1997 között az amerikai (New York állambeli) Bard College-ben, 1994 és 1995 között pedig a Chicagói Egyetemen volt vendégtanár. 1999-ben szerepelt a Pol Pot megye punkjai című magyar dokumentumfilmben.^[7]

1997 és 2000 között a Magyar Rádió Közalapítványának, 2002-től a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2004. március 10. óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelőseként Bécsben dolgozott. 2007. március 8-án a mandátumát további három évre meghosszabbították,^[8] hivatalát így 2010-ig viselte.

Felesége Szenthe Antónia. Két lánya van.^[9]

• Költők, dalok, forradalmak (fordításkötet, 1969)
• Darabbér (első megjelenés: Berlin, 1975; második megjelenés: Párizs, 1980)
• Egy főkolompos délelőttjei. Haraszti Miklós bemutatja Kenedi Jánost; AB, Bp., 1982
• L'Artist d'Etat (Párizs, 1983)
• A cenzúra esztétikája (az AB Független Kiadó szamizdatkiadása, 1986)
• The Velvet Prison (New York, 1987)
• Kései bevezetés a Kádár-rendszerbe (1980, megjelenés: 1990)
• A cenzúra esztétikája; Magvető, Bp., 1991

• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)^[10] – 2016-ban visszaadta.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Haraszti Miklós témájú médiaállományokat.

• Az EBESZ sajtószabadság-központjának honlapja
• Haraszti Miklós írása a magyar szamizdatról Archiválva 2007. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Haraszti Miklós „Darabbér” című könyvéről
• Haraszti Miklós megnyitó beszéde a budapesti Zsidó Múzeum kiállításmegnyitóján 2003-ban
• Haraszti Miklós írása 1969-ről
• Haraszti Miklós „Oszama bin Laden magyar áldozata” című cikke
• Haraszti Miklós a PORT.hu-n (magyarul)

• Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után. Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, pp. 230–237.)