[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/

Gergelyiugornya

Vásárosnamény településrésze, korábban önálló falu
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 4.

Gergelyiugornya 1969 óta Vásárosnaményhoz tartozó egykori község, mely 1939-ben keletkezett Gergelyi és Ugornya egyesítésével.

Gergelyiugornya
Az Tisza felett átívelő új II. Rákóczi Ferenc híd a 41-es főúton
Az Tisza felett átívelő új II. Rákóczi Ferenc híd a 41-es főúton
Közigazgatás
TelepülésVásárosnamény
Alapítás ideje1939
Városhoz csatolás1969
Irányítószám4803
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Gergelyiugornya (Magyarország)
Gergelyiugornya
Gergelyiugornya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 39″, k. h. 22° 20′ 45″48.127500°N 22.345833°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 39″, k. h. 22° 20′ 45″48.127500°N 22.345833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergelyiugornya témájú médiaállományokat.
A Tisza és a Szamos összefolyása Gergelyiugornyánál

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a magyar-ukrán határtól 21 kilométerre fekszik, a Tisza jobb partján, a Szamos torkolatával szemben. Vásárosnamény központjától mintegy 2 kilométerre keletre található, a központ felől a 2013-ban elkészült II. Rákóczi Ferenc hídon[1] érhető el. Áthalad rajta a 41-es főút; Lónyával és Tarpával a 4113-as út köti össze.

Története

szerkesztés

A két elődtelepülés, Gergelyi és Ugornya már a középkorban is létezett.

Vályi András szerint: „GERGELYI. Magyar falu Bereg Vármegyében, fekszik a’ Tiszaháti járásban.”

„UGORNYA. Magyar falu Bereg Várm. földes Urai Vay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Vatkához nem meszsze, mellynek filiája.”[2]

Fényes Elek szerint: „Gergelyi, magyar falu, Beregh vmegyében, ut. p. V. Naményhez 1/4 órányira a Tisza jobb partján: 16 r. kath., 4 g. kath., 385 ref., 30 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szénája, gyümölcse elég; szálokkal kereskedik. F. u. Vay, Somosy, s m.”

„Ugornya, Beregh vm. magyar falu, ut. p. V. Naményhez 1/4 órányira: 10 r. kath., 321 ref., 80 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Syngóga. F. u. többen.”[3]

1939-ben egyesültek és 1969 óta Vásárosnamény részei.[4] Az 1990-es években a várostól való különválását kezdeményezték, ez azonban nem járt sikerrel.[5]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Atlantika Vízividámpark
  • Tiszai szabadstrand
  • Atlantika Vízividámpark
  • 3 templom (2 református, 1 katolikus)
  • Az „Egyesülés lángja” emlékfaragvány a Petőfi Sándor ÁMK udvarán.
  1. Megnyitották az új Tisza-hidat Archiválva 2014. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 2013. január 21.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Gergelyiugornya története a KSH online honlapján.[halott link]
  5. Vásárosnaményi bíróság, hivatali archívum

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergelyiugornya témájú médiaállományokat.