Görgey Artúr utca (Miskolc)

Az utca kb. 450 m hosszú, egyenes, szinte pontosan észak-déli irányú, végig négysávos út. Nyugati oldala teljes egészében beépített; keletről jelentős részben a Népkert határolja. Az utca a Csabai kapu folytatása észak felé; a Mindszent térig tart. Északi végében, a körforgalomnál Y alakban ágazik el az út: jobboldalt a Corvin utca halad, a bal oldali út egy rövid szakaszon még a Görgey utca nevet viseli, majd ugyanez az út a Mindszent tér, utána a Villanyrendőrig a Szemere utca nevet viseli. Déli végében egyenesen folytatódik a Csabai kapu nevű útban, ezen a ponton kétoldalt az Avas felé vezető Szabadságharc utca, illetve a népkerti Lévay József utca ágazik le belőle. Mellékutcái nyugat felől a Kisavas sor, a Mikes Kelemen utca, a Szabadságharc utca, kelet felől a Corvin utca, a Dusik Lajos sétány, a Budai József és a Lévay József utca.

 

A városból kiágazó országutak – melyek nevét Miskolc kapui őrzik – útvonala már a középkorban kialakult. A város főútját jelentő kelet-nyugati irányú szekérutat a 11. századig nem keresztezi észak-déli irányú; ekkor alakul ki elsőként a dél felé vezető.^[1] Ez a Miskolctól akkor kb. 2,5 kilométerre fekvő Hejőcsaba felé haladt, a 16. századtól a mai belvárostól délre létrejött Mindszent községen át; az egykor itt állt városkaput 1618-ban Mindszenti kapu, 1685-ben Csabai kapu néven említik. Utóbbi nevét később az út is átvette; jelenleg is létező utcanév Miskolcon. (Mindszent községet 1880-ban, Hejőcsabát 1945-ben csatolták Miskolchoz.) Itt állt a város egyik legkorábbi vendéglátó egysége, a Zöldfa fogadó (nevét az 1970-es évek közepéig utcanév őrizte kissé északabbra).

Magyarország első katonai felmérésén (1782–1785) az út még országútként szerepel; tőle keletre az Avas szőlővel beültetett keleti domboldala látható.^[2] Az 1860-as években, a második katonai felmérésen még ugyanígy fest, az 1883-as harmadik felmérésen azonban már ábrázolják az út keleti oldalán a Népkertet, a nyugatin az 1860–64 között megépült Kálváriát. Az úttól délre már állt a kórház, amit az országúton lehetett megközelíteni. Adler Károly 1895-ös városrendezési tervében a mai Görgey utca és déli folytatása, a mai Csabai kapu egyaránt Csabai kapuként szerepel, még beépítetlen területként, bár két oldalán a Népkertet és a Kálváriát már nevesíti. Innentől a terület rohamosan épül be, 1912-re már a Népkert és a kórház közötti villanegyed is kiépült.^[3]

Az út Mindszenti templom és Lévay József utca közti szakasza 1934. március 27-én vette fel Görgey Artúr nevét. Ekkor egy teret is kialakítottak a déli végében (ahol ma a Szabadságharc utca leágazik belőle), a tér a Görgey tér nevet kapta, itt állították fel a tábornok mellszobrát.^[4]

 

Az út 1950 körül a Felszabadítók útja nevet kapta. Ebben az időben kialakítása még szimmetrikus: északi és déli harmadán is kétoldalt házak sorakoznak, középső részén keletről a Népkert, nyugatról a Kálvária domboldala nyílik. Az ezt követő évtizedekben jelentős mértékű átalakítás zajlik azzal összhangban, hogy a területen hivatali-kulturális jellegű intézményközpont kialakítását tervezték. Ennek egyik első lépéseként épült fel a Kálvária alatt az MSZMP pártszékháza 1952-ben; a Vincze Pál tervei alapján, szocialista realista stílusban épült épület 1980-tól a Herman Ottó Múzeum főépületeként szolgál. Az épület zártabbá tette az utcát, elvágta a Népkert és a Kálvária kapcsolatát. Az utca keleti oldalán még drasztikusabb átalakítás zajlott: a Mindszent tértől (ahol 1963-ban felépült a szakszervezeti székház és a hozzá kapcsolódó, 1967-től Rónai Sándor nevét viselő művelődési ház) a Népkertig húzódó házsort az 1970-es években teljes egészében lebontották. Érdekesség, hogy mind az 1972-ben átadott II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, mind az 1970-ben felépült Sportcsarnok állt már a házsor mögött, mikor 1976 körül lebontották az 5., 7. és 9. számú házat.^[5]

Az út egészen 1981-ig a 3-as főút egyik szakaszát képezte, de az egyre növekvő forgalom nagy terhet rótt rá. Már 1970–71-ben megépült az úttal párhuzamosan a Vándor Sándor utca (mai Király utca), melynek célja a Felszabadítók útja tehermentesítése volt.^[6] 1973 és 1985 közt három ütemben felépült az avasi lakótelep, ahonnan a Belváros felé vezető legrövidebb út szintén ezen az úton vezetett (a Szabadságharc utca felől), ez még nagyobb forgalmat terelt az utcára. 1981 júliusában végül átadták a 3-as út új szakaszát, amely a Tapolcai elágazásnál eltért a korábbi útvonaltól, és a Szilágyi Dezső – Vándor Sándor utcákon haladt, elkerülve a Felszabadítók útját és a Belvárost.^[7]

A Déli Hírlap 1991. október 2-án tette közzé 31, már elavult, szocialista kori utcanév megváltozását; ennek értelmében a Felszabadítók útja – „a Mindszenti templomtól a Túri boltig” – Görgey Artúr nevét viseli.^[8] Korábban felmerült az is, hogy az Aulich, Dessewffy és Klapka utcák közelében lévő Ifjúság útja kapja meg Görgey nevét, végül azonban az eredeti Görgey utca kapta vissza a nevet.^[9]

 

Görgey Artúr az 1848-49-es szabadságharc idején háromszor járt Miskolcon csapatai élén: először a bányavárosokból jövet, 1849. február 22-24. közt vonult át Kápolna felé, majd március közepén, a tavaszi hadjárat küszöbén, végül pedig Komáromból a Tiszántúlra tartva, július 23-28. közt.^[10] A családnak a 19.-20. században több tagja élt Miskolcon: Görgey Artúr unokaöccse, id. Görgey László (1843–1911) a MÁV miskolci üzletvezetőségének igazgatója és országgyűlési képviselő volt, 1903-ban épült szecessziós villája ma is áll a Görgey út 26. szám alatt. Fia, ifj. László (1877–1943?) szintén országgyűlési képviselő volt.

A korábban a Csabai kapu részét képező útnak a Mindszenti templom és Lévay József utca közti szakasza 1934. március 27-én vette fel Görgey Artúr nevét. Az utca déli végében kialakított tér is a Görgey tér nevet kapta (ez a tér ma már nem létezik, nagyjából a Görgey, Szabadságharc és Benke József utcák találkozásánál terült el). Május 21-én adták át a tábornok mellszobrát – Sidló Ferenc alkotását, az ország első Görgey-szobrát – a Görgey téren, valamint emléktábláját az itt álló MÁV-bérpalota falán. Az avatás dátuma, május 21-e Buda 1849-es visszafoglalásának, illetve Görgey halálának (1916) az évfordulója is. Az avatóünnepségen a Görgey-rokonság is részt vett,^[4] ifj. Görgey László fogadást adott utána Petőfi utcai lakásán.^[10] A város már korábban is őrizte a tábornok emlékét; 1930-tól nevét viselte a miskolci 13. számú honvéd gyalogezred,^[11] de Görgey-múzeum és könyvtár is létezett.^[12] A múzeumban többek közt olyan relikviákat őriztek, mint a tábornok halotti maszkja, 1836-os iskolai bizonyítványa, fénykép az isaszegi csatából.^[13] Itt őrizték Görgey naplóját is, amely jelentős történelmi forrásnak minősült, de sajnos nem készült róla másolat. A múzeum gyűjteményét a II. világháború során a németek vagonokra rakták, hogy elmenekítsék az oroszok elől, majd Egernél eltűnt; sorsa – ahogy az emléktábláé is – azóta ismeretlen.^[12][14]

A Sidló Ferenc alkotta mellszobor a világháború utáni ledöntésekor megsérült, később restaurálták. Sokáig a Herman Ottó Múzeum raktárában őrizték; 1997. november 7-én a múzeum Görgey úti főépülete előtt került ismét a nagyközönség szeme elé, és azóta is itt található.^[10][15]

Az utca a 20. század elején a kor stílusában kezdett beépülni, eredetileg városszéli zöldövezeti villanegyednek – ebből az időszakból származnak olyan épületei, mint a Görgey-villa vagy az átépítés miatt eredeti stílusát teljesen elveszítő Négyesi-Szepessy-ház. Később a villák mellett bérpaloták is megjelentek, a környék egyre inkább kezdett belvárosi jelleget ölteni. Az út világháború előtti hangulata napjainkban leginkább a múzeumtól délre eső részén maradt meg.

A szocializmus éveiben az utca keleti része jelentős mértékben átépült. Az eredetileg pártszékháznak épült, ma a Herman Ottó Múzeum főépületének helyt adó épület elvágta a Népkert és a Kálvária-domb természetes kapcsolatát; a szecessziós Görgey-villát az elé épült modern társasház takarja az utca felől; az utca sűrűbben beépített keleti oldalát az 1960-as években majdnem teljes egészében lebontották, itt ma modern középületek állnak. Az utcát kétoldalról szegélyező fasor, a Népkert, illetve a keleti oldal szellős beépítettsége ugyanakkor segített megőrizni a környék zöld jellegét.

A Görgey utca a legtöbbször szereplő helyszín a Miskolci települési értéktárban: a Kós-ház, a Vigadó, a Népkert és a Herman Ottó Múzeum mellett a múzeum egyes kiállítási tárgyai és az ide bejegyzett székhelyű alkotócsoport is szerepel benne.

 

 

 

Tudomány és Technika Háza (Görgey utca 5.)

Bővebben: Tudomány és Technika Háza (Miskolc)

Az 1985–89 közt épült rendezvény- és konferenciaközpont a környék egyik legfiatalabb épülete. Előadótermeket és kávézót tartalmaz 2017-ben felújították.

Megyei könyvtár (Görgey utca 11.)

Bővebben: II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár

1972-ben épült, kétemeletes épület, az utcafronttól beljebb; előtte kis tér található. A város és egyben a megye legnagyobb könyvtára.

Sportcsarnok és Jégcsarnok (Görgey utca 19.)

Bővebben: Generali Aréna

A Sportcsarnok 1968–70 közt épült, az utca keleti részére tervezett kulturális és szabadidős városnegyed első épületeként. Az utcafronttól beljebb helyezkedik el, előtte szabad tér található. 2005-ben felújították, ekkor épült meg mögötte a Jégcsarnok.

Népkerti Vigadó (Görgey utca 23.)

Bővebben: Népkerti Vigadó

A Népkertben található, a Görgey utcáról tulajdonképpen a fáktól nem látható, de ide van számozva. 1902–03-ban épült, mai formáját 1927-ben nyerte el. Jelenleg étterem működik benne.

A Görgey utca délkeleti részét két századeleji villaépület zárja (Budai József utca 2. és Lévay József utca 1.), melyek, bár nem a Görgey utcára nyílnak, de felidézik annak eredeti hangulatát. Utóbbi épületben a Népkerti Állatklinika működik.

A Görgey utcán mindkét irányba egy buszmegálló található, ezek a Népkert nevet viselik (a buszokon Népkert – Pannon tenger múzeum néven mondják be; megállókódjai: 283 (a Belváros felé), 282 (ellenkező irányba). Mivel az utcán áthalad a Belvárost az Avassal összekötő legrövidebb útvonal, nagy a forgalom. Jelenleg a 2, 12, 14, 14Y, 20, 22, 28, 280, 34, 35R, 43, 44 buszok állnak meg itt.

Ezen az úton haladt 1897 és 1960 között Miskolc egykori második villamosvonala, amely Hejőcsabával kötötte össze a várost.