Európai Közösség

Az EK-et a Maastrichti szerződés hozta létre 1992-ben az Európai Gazdasági Közösségből (EGK) úgy, hogy nevéből kivette a „gazdasági” jelzőt. Az EK szinte azonos az 1992 előtti Európai Közösségekkel, mivel abban az EGK melletti másik két közösség hatásköre nagyon korlátozott volt. Ugyanakkor az EK az 1992 utáni Európai Közösségeknek is legfontosabb eleme. Az elnevezések hasonlósága sok zavar forrása.

 

• Belgium
• Dánia
• Egyesült Királyság
• Franciaország
• Görögország
• Hollandia
• Írország
• Luxemburg
• Németország
• Olaszország
• Portugália
• Spanyolország

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó 1951-es Párizsi szerződés hatálya 2002. július 23-án lejárt, és mivel feleslegesnek ítélték, nem is próbálták megőrizni; kötelezettségei és jogai az Európai Közösségre szálltak.

Az EGK-hoz hasonlóan célja a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése, az egységes belső piac létrehozása, a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása az Európai Unióban.

• Az Európai Közösség és Magyarország közötti kereskedelem származási szabályai; tan. Bodnár Bertalan, Kállóné Gallé Júlia, Miklósi Endréné; Viva Kiadó és Reklámügynökség, Bp., 1992
• Az Európai Közösség és Magyarország az 1990-es évek közepén; szerk. Izikné Hedri Gabriella, Palánkai Tibor; Aula–BKE, Bp., 1993
• Kecskés László: Az Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulása és fejlődése; JPTE, Pécs, 1994
• Molnár Margit: Az Európai Közösség szociális jogalkotása; JPTE TK Kiadói Iroda, Pécs, 1996
• Az Európai Közösség kereskedelmi joga; szerk. Király Miklós; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1998
• Egyed Mária–Gyulavári Tamás: Az Európai Közösség szociálpolitikája a kezdetektől a Maastrichti Szerződésig; ISM, Bp., 1998 (Európai tükör. Műhelytanulmányok)
• Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga; JATEPress, Szeged, 1999 (Európajog)
• Balázs Péter: Az Európai Közösség külkapcsolatai és a magyar – EK viszony története; Magyar Posta, Bp., 1999 (A postai ágazat és az Európai Unió)
• Az Európai Közösség adójoga; KJK-Kerszöv, Bp., 2000
• Király Miklós: Az Európai Közösség jogának hatása a magánjogra. Tanulmányok; ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Bp., 2002
• Intézmények Európában. Hágai Nemzetközi Bíróság, Európai Közösség intézményei, Európai Jogok Európai Bírósága; szerk. Lomnici Zoltán; HVG-ORAC, Bp., 2002
• Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Polgári jog, kereskedelmi jog; ford. Földi András, Csizmazia Norbert; Osiris, Bp., 2003 (Osiris tankönyvek)
• Dán Judit: Bevezetés az Európai Közösség versenyjogába; SZTE ÁJK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék, Szeged, 2005 (Szegedi Európa-jogi szakkönyvtár)
• Kállóné Gallé Júlia: A közösség származási szabályrendszere; Saldo, Bp., 2005 (Vám és biztosítás)

• Az Európai Unió története

Aláírva Hatályban Szerződés

1948 1948 Brüsszeli szerződés

1951 1952 Párizsi szerződés

1954 1955 A brüsszeli szerződés módosítása

1957 1958 Római szerződés

1965 1967 Egyesítő szerződés

1975 1975 Az Európai Tanács döntése

1986 1987 Egységes Európai Okmány

1992 1993 Maastrichti szerződés

1997 1999 Amszterdami szerződés

2001 2003 Nizzai szerződés

2007 2009 Lisszaboni szerződés

Az Európai Unió három pillére

Európai Közösségek

Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)

Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)

A szerződés 2002-ben hatályát vesztette

Európai Unió (EU)

Európai Gazdasági Közösség (EGK)

Európai Közösség (EK)

TREVI-csoport

Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA)

Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC)

Európai Politikai Együttműködés (EPE)

Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP)

Konszolidálatlan szervezetek

Nyugat-európai Unió (NYEU)

Feloszlatva 2010-ben