Egyszarvú

Ez a szócikk a ló alakú, misztikus állatról szól. Hasonló címmel lásd még: Egyszarvú (egyértelműsítő lap).

Az egyszarvú vagy unikornis (lat. Unicornis, gör. monocerosz) ló alakú mitikus állat, lófeje, fehér lóteste, őzlába és oroszlánfarka van, homloka közepén egyenes, hegyes szarvval.

Egyszarvú
Alternatív név	Unikornis
Specialitás	Ló alakú állat, egyenes, hosszú szarvval a homlokán

Hazájának Indiát vagy Afrikát tartják. Már az ókori íróknál is feltűnt, például Arisztotelész, idősebb Plinius és Ailianosz műveiben. Egyes utazók, például Katte, Eduard Rüppell, Fulgence Fresnel és Johann Wilhelm von Müller, akik a Fokföldről és mások, akik Numidia irányából haladtak előre Afrika belsejében, állítólag egyszarvút ábrázoló sziklarajzokat találtak.

Ókori eredetű hiedelmek szerint szarvának pora minden méreg hatását közömbösíti; az állatot csak úgy lehet elfogni, ha egy szűz leányt ültetnek le útjába, az előtt letérdel, és ölébe hajtja a fejét.

Különösen a középkorból maradt fenn sok ábrázolása; kedvelt volt címerállatként is. A szűziességnek vagy Szent Jusztinának volt a jelképe. Még a 18. században is gyakran megjelent az egyszarvú alakja a patikák ajtaján.

Több középkori uralkodó kincstárának volt megbecsült darabja egy egyszarvú-szarv – ezekről később kiderült, hogy nem a mondabeli állatnak, hanem egy tengeri emlősfajnak, a narválnak az agyara, amit a vikingek adtak el nekik igen magas áron (időnként egy kastély értékének megfelelő összegért).^[1]

Az egyszarvú Skócia nemzeti állata, és a 12. század óta használják heraldikai jelképként.^[2]