Egri főegyházmegye

• Váci egyházmegye (nyugat)
• Besztercebányai egyházmegye (északnyugat)
• Rozsnyói egyházmegye (észak)
• Kassai főegyházmegye (északkelet)
• Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (kelet)
• Szeged-Csanádi egyházmegye (dél)

Az egri egyházmegyét I. István király alapította valószínűleg 1004-ben (de mindenképp 1009 előtt), az általa 1000 és 1009 között alapított tíz püspökség egyikeként. A magyarországi püspökségek közül ennek a területe volt a legnagyobb. A kezdeti időszakban az alábbi vármegyék tartoztak hozzá:

• Heves (Újvár) és Külső-Szolnok
• Borsod
• Abaúj
• Zemplén
• Ung
• Ugocsa
• Szabolcs
• Bereg
• Zaránd; később még:
• Sáros
• Szatmár
• Kraszna
• Torna és
• Máramaros vármegye, valamint a
• Jászság is.

Hozzá tartoztak a Váradi püspökség alapítása előtt a bihari részek is, sőt a zsombolyi (pankotai) főesperesség (benne Dénesmonostora) még ezután is, egészen a 18. század közepéig. Egyik első püspöke az a Buldus volt, aki a hagyomány szerint Szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált. A püspökség központja a török hódoltságig a várban volt (tulajdonképpen a vár épült a püspöki központ köré, annak védelmére).

A várban még a 11. században felépítették a Szent János evangélista tiszteletére szentelt püspöki székesegyházat — ezt 1241-ben, amikor II. Kilit volt a püspök, a tatárok felégették. A tatárjárás után többször is átépítették.

Bizonnyal a tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert egri püspöknek. Az új templomot a régi helyén, de már gótikus stílusban emelték.

Mátyás király uralkodása alatt Beckensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Estei Hippolit püspök idején építették a közelmúltban felújított Hippolyt-kaput.

Buda eleste után a török fenyegetésre hivatkozva 1542-ben Perényi Péter országos főkapitány megszállta, és saját tulajdonába vette a várat. Később királyi birtok lett, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani. Eger igazi urai a többnyire protestáns királyi várkapitányok lettek. 1566-ban Mágóchy Gáspár eltávolíttatta a várból a káptalant és átalakíttatta a székesegyházat: a püspök és a káptalan székhelyét Kassára helyezték át, és ott maradt Eger 1596-os eleste után is, csupán a káptalan tartózkodott 1613–1649 között Jászóváralján. Kassán alapította meg Kisdy Benedek püspök (1648–1660) a szemináriumot, valamint a jezsuita kollégiumot a filozófiai és a teológiai karral.

Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009).

Egerbe csak Telekessy István püspök (1699–1715), II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik aktív támogatója helyezte vissza a püspökség székhelyét. Felújította és székesegyház rangjára emelte a Szent Mihály plébániatemplomot. 1705-ben az aggasztó paphiány enyhítésére szemináriumot alapított.

 

Utódja, Erdődy Gábor Antal (1715–1755) 1726-ban a plébániatemplom helyén barokk katedrálist emelt, a templom dombjának tövében pedig megépíttette az új püspöki palotát. Vikáriusa, Foglár György 1740-ben jogakadémiát alapított a városban. Ezt kívánta Barkóczy Ferenc püspök (1755–1761) egyetemmé fejleszteni, és meg is kezdték a bölcsészet oktatását. A líceumot Eszterházy Károly püspök (1761–1799) fejezte be, az egyetem alapítását azonban Mária Terézia nem engedélyezte, csak évszázadokkal később, 2015-ben vált valóra az egyetemalapítási szándék.

A 18. században többször is gondoltak a hatalmas egyházmegye fölosztására, de ezt csak 1804-ben, Eszterházy Károly püspök halála után tették meg. Ekkor VII. Piusz pápa három plusz egy részre osztotta, létrehozva a latin Kassai és a Szatmári püspökséget, valamint a görögkatolikus hívek számára a Munkácsi görögkatolikus egyházmegyét, melynek területe akkor az Egri egyházmegye felosztás előtti területét fedte le. Egyúttal a maradék Egri püspökséget metropolitai (érseki) rangra emelte.

A városi polgárság szeretett volna szabadulni az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel.

A 19. század egri érsekei elsősorban a szociális és oktatási intézmények támogatásával tűntek ki. A harmadik egri érsek 1827–1847 között a német nyelvű költeményeiről ismert Pyrker János László eltávolított velencei pátriárka lett (kárpótlásul megtarthatta pátriárkai címét). Ő bővítette a palotát, megalapította (1828-ban) az első magyar nyelvű tanítóképzőt Egri Érseki Tanítóképző néven, valamint egy rajziskolát. Ő alapozta meg a vár kultuszát. Fő műve a mai katedrális, Magyarország második legnagyobb temploma, amit 1831 és 1837 között Packh János, majd Hild József tervei alapján emeltek klasszicista stílusban. Pyrker érsek 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta gazdag képgyűjteményét — lényegében ez lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja.

 

Utódai közül Bartakovics Béla (1850–1873) telepítette le Egerben az angolkisasszonyokat. Újraindította a jogi akadémiát is. Samassa József (1873–1912) gondoskodott a beteg és munkaképtelen papok ellátásáról. Szmrecsányi Lajos (1912–1943) felső kereskedelmi iskolát és több konviktust alapított, az első világháború alatt pedig az érseki palotában hadikórházat létesített.

1948-ban az egyház intézményeit, birtokait államosították (néhány épületnek, például az egri Líceumnak csak a használati jogát vették el az egyháztól, a tulajdonjoga az egyházé maradt). A Róma iránti töretlen hűség egyfajta szimbóluma a székesegyház 1950-ben festett, Eger és Róma kapcsolatát ábrázoló freskója.

A rendszerváltás után a magyar egyházmegyék rendszerét is átalakították. II. János Pál pápa 1982-ben átmenetileg megnövelte a főegyházmegye területét, amikor hozzácsatolta a Rozsnyói és a Kassai egyházmegye Magyarországon maradt részeit, amiket addig helynökök kormányoztak. 1993-ban aztán a főegyházmegye területének keleti részéből új egyházmegyét alapított Debrecen-Nyíregyháza kettős központtal, a nyugati, nógrádi plébániákat a Váci, illetve a nagykunságiak egy kisebb részét, valamint a békési plébániáit pedig a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez csatolta.

• Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

• 1000 éves az egri főegyházmegye – Tájékoztató az egri bazilikában
• eger.me
• Eger város honlapja
• A történeti Magyarország katolikus levéltárai
• Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009) 176 o. ISBN 978-963-596-408-6

• Hivatalos honlap
• Sugár István: Az egri püspökök története; István Társulat, Budapest, 1984 (Az egri főegyházmegye schematizmusa)
• Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése; István Társulat, Budapest, 1985 (Az egri főegyházmegye schematizmusa)
• Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig; Egri Főegyházmegyei Érseki Iroda, Eger, 1987 (Az egri főegyházmegye schematizmusa)
• Az Egri Főegyházmegye zsinati könyve; tan. Gärtner Júlia et al.; Szt. Maximilian Miskolc–Eger, 1997
• Ezer éves az Egri Egyházmegye; fotó Fejér István, Majoros Tamás, Molnár István Géza; Bródy Sándor Könyvtár, Eger, 2000
• Löffler Ezsébet: Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből, 1699–1943. Kiállítási séta az Egri Főegyházmegye Múzeumában; Érseki Gyűjteményi Központ, Eger, 2002
• Ezredévi emlékkönyv. Az egri főegyházmegye alapításának 1000. éve alkalmából; szerk. Czakó István; Egri Főegyházmegye, Eger, 2004
• Fejezetek az ezer éves Egri Egyházmegye történetéből. Az Egri Hittudományi Főiskolán 2015. május 7-én és 2016. május 5-én megrendezett konferenciák előadásai; szerk. Horváth István; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2018 (Egri érseki gyűjtemények kiadványai)
• Népi vallásosság és hitélet az Egri Egyházmegyében a 18-21. században. Az Egri Érseki Látogatóközpontban 2017. május 11-én "Népi vallásosság és hitélet az Egri Egyházmegyében a 18-21. században" c. és a "Zsasskovzsky 200" c. 2019. április 3-án megtartott konferenciák előadásai; szerk. Horváth István; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2020 (Egri érseki gyűjtemények kiadványai)