Detroit (Michigan)
Detroit (angol kiejtés: [dɪˈtrɔɪt], helyi kiejtés: [ˈdiːtrɔɪt])[2] az Egyesült Államok Michigan államának legnépesebb városa. Ez a legnagyobb amerikai város az amerikai-kanadai határon és Wayne megye székhelye. Detroit lakossága 639 111 fő volt a 2020-as népszámláláskor,[3] ezzel az Egyesült Államok 27. legnépesebb városa. A 4,3 millió fő népességű detroiti agglomerációs terület a második legnagyobb Közép-Nyugaton a chicagói agglomeráció után, és a 14. legnagyobb az Egyesült Államokban. Jelentős kulturális központ,[4][5] Detroit a zenéhez, művészethez, építészethez és dizájnhoz való hozzájárulásáról ismert, valamint autóipari múltjáról.
| Detroit | |||
 | |||
| Az óra járásával megegyezően: Detroit látképe, Ally Detroit Center, Fox Theatre, Észak‑amerikai Nemzetközi Autókiállítás, Ambassador Bridge, Detroit folyó, Ford Field, Eastern Market, Renaissance Center, Belle Isle üvegház, Greektown, Guardian Building, Woodward Avenue, Spirit of Detroit szobor | |||
| |||
| Becenév: Motor City, Motown, D-Town, The "D", The Renaissance City, Detroit Rock City Mottó: Speramus Meliora; Resurget Cineribus" (Latin: „Bízunk a jobb sorsban; Hamvaiból fel fog emelkedni”) | |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok | ||
| Állam | Michigan | ||
| Megye | Wayne megye | ||
| Alapítás éve | 1701 | ||
| Névadó | Detroit (folyó) | ||
| Irányítószám | Lista 48201 | ||
| Körzethívószám | 313 | ||
| Testvérvárosai | |||
| Népesség | |||
| Népesség | 639 111 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 647 fő/km² | ||
| Háztartások száma | 270 446 | ||
| Egy főre jutó jövedelem | 19 569 $ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 190 m | ||
| Terület | 370,03 km² | ||
| - ebből vízi | 10,67 km² | ||
| Időzóna | EST | ||
| Azonosítók | |||
| GNIS | |||
| GeoNames | 4990729 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 19′ 54″, ny. h. 83° 02′ 51″42.331667°N 83.047500°WKoordináták: é. sz. 42° 19′ 54″, ny. h. 83° 02′ 51″42.331667°N 83.047500°W | |||
 | |||
| Detroit honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Detroit témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Detroit egy kikötőváros a Detroit folyó mentén, egyike annak a négy fő szorosnak, amely összeköti a Nagy-tavak rendszerét a Szent Lőrinc-víziúttal. Detroit városa a harmadik legnagyobb regionális gazdaság Közép-Nyugaton, Chicago és Minneapolis – Saint Paul agglomeráció mögött, és a 16. legnagyobb az Egyesült Államokban.[6] Detroit leginkább az Egyesült Államok autóiparának központjaként ismert, és a „ Három Nagy ” autógyártó, a General Motors, a Ford és a Stellantis North America ( Chrysler ) központja a detroiti agglomerációban található, a GM pedig Detroitban.[7] 2007-ben a detroiti agglomeráció volt az első számú exportáló régió az Egyesült Államok 310 meghatározott agglomerációi között.[8] A Detroit Metropolitan repülőtér az Egyesült Államok legfontosabb légi csomópontjai közé tartozik. Detroitot és a szomszédos kanadai várost, Windsort egy autópálya-alagút, egy vasúti alagút és az Ambassador híd köti össze, amely Észak-Amerika második legforgalmasabb nemzetközi határátkelőhelye, San Diego-Tijuana után.[9] Mindkét várost hamarosan egy új, jelenleg épülő híd köti össze, a Gordie Howe nemzetközi híd, amely teljes összeköttetést biztosít majd a határ mindkét oldalán lévő autópályák között. Az új hidat várhatóan 2024-re adják át.[10]
Detroit hatást gyakorolt a helyi és nemzetközi kultúrákra, különösen a zenére, a város a Motown és a techno műfajain belül, további fontos szerepet játszik a jazz, a hiphop, a rock és a punk rock fejlődésében. Detroit gyors ütemű növekedése a város fellendülésének éveiben világszerte egyedülálló építészeti emlékek és történelmi helyek állományát eredményezte. A 2000-es évek óta az állagmegóvási erőfeszítéseknek hála sikerült sok építészeti művet megmenteni, és számos nagyszabású városrevitalizációs eredményt sikerült elérni, beleértve számos történelmi színház és szórakozóhely helyreállítását, toronyház-felújításokat, új sportstadionokat és egy folyóparti revitalizációs projektet. A közelmúltban Detroit belvárosában, Midtown városrészében és számos más negyedében növekedni kezdett a lakosság. Egyre népszerűbb turisztikai célpontként, Detroit 16 millió látogatót vonz évente.[11] 2015-ben az UNESCO a "dizájn városának" nevezte Detroitot, első amerikai városként, amely megkapta ezt a jelölést.[12] A Time 2022-ben Detroitot a világ ötven legjobb felfedezésre váró helye közé sorolta.[13]
Helynévtan
szerkesztésDetroit a Detroit folyóról kapta a nevét, amely összeköti a Huron-tavat az Erie-tóval . A város neve a francia détroit szóból származik, ami szorost jelent, mivel a város két tavat összekötő keskeny vízfolyam mellett helyezkedik el. A folyót le détroit du Lac Érié néven ismerték, ami franciául azt jelenti, hogy az Erie-tó szorosa.[14][15] A város lakóinak neve angolul detroiter, többes számban detroiters.
Történelme
szerkesztésDetroitot francia szőrmekereskedők alapították 1701-ben, miután egy évvel korábban a LaSalle expedíció során a csapat katolikus papja, Louis Hennepin atya kiváló helynek találta városalapításra a környéket. Antoine Laumet, 1701-ben saját pénzből megalapította Fort Pontchartrain du Détroit erődjét. A város szépen fejlődött, majd több indián támadást is átvészelve végül a francia-indián háború végén, 1760. november 29-én, egyetlen puskalövés nélkül brit kézre került. Az utolsó indián támadás 1763-ban érte a várost, a mindkét részről véres népirtásba torkollott Pontiac-felkelés során.
Az amerikai függetlenségi háború alatt végig, illetve utána is angol kézen maradt erőd végül a Jay megállapodás (Jay Treaty) keretében (mely során a Nagy-tavak környéki angol kézen, de amerikai területen levő erődöket a brit csapatok átadták az amerikaiaknak) 1796. február 29-én Detroit is az új állam fennhatósága alá került. 1805-ben Michigan fővárosává tették, mely címet egészen 1847-ig birtokolta, amikor a kanadai brit erők támadásától tartva egy határtól messzebb eső városba, Lansingbe helyezték át a város vezetését (Lansing a mai napig Michigan állam fővárosa). Az 1812-es háború során a britek visszafoglalták ugyan, de alig egy év múlva, 1813-ban az amerikai csapatok felszabadították. Még a háború vége előtt (1815-ben) városi rangra emelkedett.
A 20. század első felében a gépkocsigyárak munkaerő-szükséglete és az autóipari dolgozók viszonylag magas munkabérének vonzereje miatt sokan költöztek Detroitba. Köztük sokan feketék, akik a déli államok vidéki területeiről érkeztek, de más nemzetek is vándoroltak be: görögök, lengyelek és magyarok (jó részük Delray városrészben élt). A gazdasági fellendülés egészen a második világháború végéig tartott, ekkor ugyanis a fegyvergyártás központjaként is funkcionált a város.[16]
Az 1950-es években, részben az autógyártás hanyatlása, az ipar visszaszorulása, részben pedig a fokozódó faji ellentétek miatt a fehér középosztály elkezdett kitelepülni a peremvárosokba. Az 1967-es zavargások során 43-an életüket vesztették, 1189-re rúgott a sérültek száma, 7200 embert letartóztattak, továbbá több mint 2000 épület semmisült meg. Ezt követően is sokan a távozás mellett döntöttek.[16]
A 2010-es évekre Detroit lakossága megfeleződött és a város jelentős része kiürült, szellemvárossá lett. Sok felhőkarcoló, családi házak ezrei, templomok, iskolák, színházak és rendőrségi épületek ma már konganak az ürességtől, sőt a szegények lakta külvárosok is elnéptelenedtek.[17] Az elhagyott épületek időről időre szándékos gyújtogatás miatt kapnak lángra, évtizedeken keresztül rendszerint minden október 30-án kellett a tűzoltóknak több tucat tűzesethez kivonulniuk.[18] Az üres házakat többen szemétlerakóhelynek vagy meggyilkolt személyek holttesteinek elrejtésére használják.[19] Becslések szerint a városban ötvenezer kóbor kutya él, melyek veszélyt jelentenek a lakosokra és azok háziállataira egyaránt.[20] A legrosszabb állapotban lévő házakat a városvezetés rendszeres időközönként elbontja.
2008 januárja és 2009 júliusa között Detroitban a munkanélküliség 14,8%-ról 28,9%-ra emelkedett.[16] 2013 nyarán a város csődöt jelentett.[21]
Éghajlat
szerkesztés| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,0 | 1,8 | 7,7 | 15,1 | 21,1 | 26,3 | 28,6 | 27,4 | 23,3 | 16,4 | 9,3 | 2,3 | 15,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,5 | −6,4 | −2,2 | 3,8 | 9,4 | 15,1 | 17,4 | 16,8 | 12,4 | 6,0 | 0,9 | −4,7 | 5,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 50 | 51 | 58 | 74 | 86 | 89 | 86 | 76 | 83 | 64 | 71 | 62 | 849 |
| Havi napsütéses órák száma | 120 | 138 | 186 | 216 | 275 | 303 | 316 | 282 | 228 | 176 | 105 | 86 | 2431 |
| Forrás: NOAA | |||||||||||||
Népesség
szerkesztésAz 1970-es években az Egyesült Államokban a detroiti városi agglomerációnak volt az ötödik legnagyobb lélekszámú külföldön született magyar lakossága New York, Los Angeles, Cleveland és Chicago után.[22]
| Év | Lélekszám |
|---|---|
| 1820 | 1 422 |
| 1830 | 2 222 |
| 1840 | 9 102 |
| 1850 | 21 019 |
| 1860 | 45 619 |
| 1870 | 79 577 |
| 1880 | 116 340 |
| 1890 | 205 876 |
| 1900 | 285 704 |
| 1910 | 465 766 |
| 1920 | 993 768 |
| 1930 | 1 568 662 |
| 1940 | 1 623 452 |
| 1950 | 1 849 568 |
| 1960 | 1 670 144 |
| 1970 | 1 511 482 |
| 1980 | 1 203 339 |
| 1990 | 1 027 974 |
| 2000 | 951 270 |
| 2010 | 713 777 |
| 2013 | 680 250 |
Etnikai összetétel
szerkesztés| Népcsoport | 2010[23] | 1990[24] | 1970[24] | 1950[24] | 1940[24] | 1930[24] | 1920[24] | 1910[24] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fehér | 10.6% | 21.6% | 55.5% | 83.6% | 90.7% | 92.2% | 95.8% | 98.7% |
| —Nem spanyol ajkú fehér | 7.8% | 20.7% | 54.0%[25] | N/A | 90.4% | N/A | N/A | N/A |
| Afroamerikai | 82.7% | 75.7% | 43.7% | 16.2% | 9.2% | 7.7% | 4.1% | 1.2% |
| Spanyol ajkú és latin-amerikai | 6.8% | 2.8% | 1.8%[25] | N/A | 0.3% | N/A | N/A | N/A |
| Ázsiai | 1.1% | 0.8% | 0.3% | 0.1% | 0.1% | 0.1% | 0.1% | N/A |
Sportélete
szerkesztésTestvérvárosok
szerkesztésA város nevezetes szülöttei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. Népszámlálási Hivatal. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Detroit – Definition and More from the Free Merriam-Webster Dictionary. Merriam-webster.com, 2007. április 25. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
- ↑ QuickFacts: Detroit city, Michigan. United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
- ↑ Michigan - Cultural life (angol nyelven). Britannica. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
- ↑ Clark: An insider's cultural guide to Detroit: The Motor City moves on (angol nyelven). The Guardian, 2015. május 18. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
- ↑ GDP by County, Metro, and Other Areas. U.S. Bureau of Economic Analysis. (Hozzáférés: 2022. december 29.)
- ↑ Livengood. „Commentary: A MEGA bargain for Michigan's future”, Crain's Detroit Business, 2019. március 3.. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Why MITA will be a success.
- ↑ Emmott: Massive traffic cripples Tijuana border crossing. Reuters, 2007. április 19.
- ↑ „$3.8B to build Gordie Howe bridge, complete by end of 2024”, CBC News, 2018. szeptember 28. (Hozzáférés: 2018. szeptember 29.)
- ↑ Travel USA Visitor Profile. Michigan Economic Development Corporation Box. Longwoods International. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
- ↑ Hadley Keller. Detroit Named First American City of Design by UNESCO (2015. december 16.)
- ↑ Detroit: World's Greatest Places 2022 (angol nyelven)
- ↑ Rousseau: How Did Michigan Cities Get Their Names? (angol nyelven). Michigan, 2018. október 16. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Detroit word origin (angol nyelven). Etymologeek. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ a b c Allan Popelard és Paul Vannier: Detroit, a fekete-amerikai legenda. [2014. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
- ↑ Amerikai Apokalipszis most: Detroit szellemváros lett (Falanszter.blog, 2011. augusztus 11.)
- ↑ How Detroit kicked "Devil's Night" to the curb Michigan Radio, Thu October 31, 2013
- ↑ Corey Williams: Vacant Detroit becomes dumping ground for the dead Deseret News, Associated Press, Aug. 2 2012
- ↑ Hayley Peterson: Packs of starving stray dogs swarm Detroit as people flee the bankrupt city leaving their pets behind MailOnline, 22 August 2013
- ↑ Detroit csődöt jelentett Index, 2013. július 18.
- ↑ Huseby-Darvas, Éva V..szerk.: Kézdi Nagy Géza: A bevándorló nők mint a kontinuitás fenntartói Delray amerikai magyar közösségében [A magyar kulturális antropológia története]. Budapest: Nyitott Könyvműhely, 340. o. (2008). ISBN 978-963-9725-17-1. Hozzáférés ideje: 2020. március 1.
- ↑ Detroit (city), Michigan. State & County QuickFacts. U.S. Census Bureau. [2006. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b c d e f g Race and Hispanic Origin for Selected Cities and Other Places: Earliest Census to 1990. U.S. Census Bureau. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b From 15% sample
Források
szerkesztés- Bak, Richard. Detroit Across 3 Centuries. Thompson Gale (2001). ISBN 1-58536-001-5
- Burton, Clarence M. Cadillac's Village: A History of the Settlement, 1701–1710. Detroit Society for Genealogical Research (1896). ISBN 0-943112-21-4
- Burton, Clarence M. Early Detroit: A sketch of some of the interesting affairs of the olden time. Burton Abstracts. OCLC 926958 (1912)
- Catlin, George B.. The Story of Detroit. The Detroit News Association (1923)
- Dunnigan, Brian Leigh. Frontier Metropolis, Picturing Early Detroit, 1701–1838. Great Lakes Books (2001). ISBN 0-8143-2767-2
- Farley, Reynolds, et al.. Detroit Divided. Russell Sage Foundation Publications (2002). ISBN 0-87154-281-1
- Farmer, Silas. (1884) (Jul 1969) The history of Detroit and Michigan, or, The metropolis illustrated: a chronological cyclopaedia of the past and present: including a full record of territorial days in Michigan, and the annuals of Wayne County, in various formats at Open Library.
- Farmer, Silas. History of Detroit and Wayne County and Early Michigan. Omnigraphics Inc; Reprint edition (October 1998) (1889). ISBN 1-55888-991-4
- Gavrilovich, Peter and Bill McGraw. The Detroit Almanac. Detroit Free Press (2000). ISBN 0-937247-34-0
- Hill, Eric J. and John Gallagher. AIA Detroit: The American Institute of Architects Guide to Detroit Architecture. Wayne State University Press (2002). ISBN 0-8143-3120-3
- Parkman, Francis. The Conspiracy of Pontiac. University of Nebraska Press (1994). ISBN 0-8032-8737-2
- Poremba, David Lee. Detroit: A Motor City History (Images of America). Arcadia Publishing (2003). ISBN 0-7385-2435-2
- Powell, L. P (1901). "Detroit, the Queen City," Historic Towns of the Western States (New York).
- Sharoff, Robert. American City: Detroit Architecture. Wayne State University Press (2005). ISBN 0-8143-3270-6
- Sobocinski, Melanie Grunow. Detroit and Rome: building on the past. Regents of the University of Michigan (2005). ISBN 0-933691-09-2
- Woodford, Arthur M.. This is Detroit 1701–2001. Wayne State University Press (2001). ISBN 0-8143-2914-4
További információk
szerkesztés- Hivatalos honlap (angolul)
- USA Travel – Detroit (magyarul)
- Detroit magyar nyelvű útikalauz[halott link]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés| Ez az egyesült államokbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |