Cseppfertőzés
A cseppfertőzés a kórokozók élőlényről élőlényre történő terjedésének egyik módja.
„A fertőző betegségek terjedésének az a módja, amikor a kórokozók (vírusok, baktériumok) beszéd, tüsszentés, köhögés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal jutnak tovább. Egy erős légáramlat a fertőző nyálcseppeket többméternyi távolságra is elsodorhatja. A kórokozók órákig lebeghetnek a levegőben, és a fertőző személy jelenléte nélkül is megbetegedést okozhatnak.”
– Cseppfertőzés, Házipatika.com, szakkifejezések [1]
Jelentősége
szerkesztésAz influenza, a tuberkulózis (TBC), a kanyaró és sok más fertőző betegség kórokozói tüsszentéssel gyorsan tovább terjednek, különösen a nagyobb látogatottságú helyeken okozhat a belégzéssel létrejövő fertőzést.
Az influenza régóta ismert és időnként visszatérő járványokat okoz, mint például az 1918-as „spanyolnátha”, az 1957-es „ázsiai”, vagy az 1968-69-es és az 1969-70-es „hongkongi” néven ismertté vált influenza járványok.[2]
A járványok (tömeges megbetegedések) idején a fertőzőképességétől megfosztott vírusból készült védőoltás oltóanyagát az izomba oltják. Ezzel a megbetegedések felét lehet megelőzni, de a védőoltás ellenére előforduló esetek is enyhébben folynak le, mint az oltatlanok megbetegedései. Egyénileg védekezhetünk tüsszentés, köhögés kapcsán zsebkendő, vagy a légzőszervek előtt alkalmazott arcmaszk használatával. Ez megakadályozza részben a belégzéssel létrejövő fertőzést, részben a fertőzés továbbadását az egészségeseknek. Habár az egyszerű, akár házilag készített maszkok elméletileg átengedik a szubmikroszkópikus méretű vírusrészecskéket, azonban a vírusok ritkán szállnak egyenként a levegőben. Legtöbbször a különféle aeroszol részecskékhez tapadva, vagy a tüsszentéssel és köhögéssel mikroszkópikus permetcseppekhez tapadva szállnak a levegőben.[3]
Tüsszentés során akár 8 méter távolságra is elrepülhetnek a tüsszentés során kirepülő legapróbb mikroszkópikus méretű cseppek. A nagyobb méretű cseppek 1-2 méteren belül földet érnek. Köhögésnél 6 méteres távolságig is eljutnak a kirepülő cseppek. Az apró lebegő cseppecskék egy szobában akár 10 percig is a levegőben terjenghetnek megfelelő körülmények esetén.[4]
Cseppfertőzés útján is terjedő betegségek
szerkesztés- bárányhimlő (Varicella simplex)
- diftéria (torokgyík)
- influenza (grippe)
- kanyaró (morbilli)
- mumpsz (fültőmirigy-gyulladás)
- rubeola (rózsahimlő)
- skarlát (vörheny) (Streptococcus pyogenes)
- szamárköhögés (pertussis) (Bordetella pertussis)
- pestis (Yersinia pestis)
- tuberkulózis (TBC vagy gümőkór, latinul tuberculosis)
- SARS (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma)
- MERS (közel-keleti légúti koronavírus betegség)
- Covid19 (koronavírus-betegség 2019)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ >Főoldal> Szakkifejezések> Cseppfertőzés. hazipatika.com. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Az influenza története. [2020. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ „Nézzük, miért véd bármilyen maszk vagy akár házilagosan feltett kendő!”, 2020. március 23. (Hozzáférés: 2020. március 23.)[halott link]
- ↑ The snot-spattered experiments that show how far sneezes really spread (angol nyelven). nature.com. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
További információk
szerkesztés- A védőoltásokról, a Népjóléti Minisztérium 18/1998. (VI. 3.) számú rendelete
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |