Camera obscura

 

Ha teljesen elsötétítünk egy szobát és csak egy kis lyukon keresztül engedünk be fényt, a szemközti falra vetítődik a külvilág fordított állású és oldalfordított színes képe.

Ugyanezen az elven fényképezőgép is készíthető. Bármilyen üreges test alkalmas kamera-alapnak, egy megfelelő átmérővel rendelkező szabályos lyukat kell készíteni (az ideális lyukátmérőt a kamera mérete határozza meg), és fényérzékeny felületet kell a kamerába helyezni.

A camera obscurával készült kép jellemzői:

• Rendkívül nagy mélységélességű kép (Megjegyzés: Mivel a lyuk fizikai mérettel rendelkezik és a kamerában nincs lencse, amely a fényt egyetlen pontba fókuszálná, a camera obscura által létrehozott kép soha nem lesz tökéletesen éles.)
• A kép színes, fordított állású és nem oldalhelyes
• A kép mérete nem korlátozott (lefelé csak a fizikailag előállítható legkisebb lyukátmérő és a lyuk peremén fellépő fényelhajlás szab határt), így például szoba vagy terem méretű is lehet

• Budapesten az Erzsébet híd pilonjainak kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások is a camera obscura elvén vetítik ki az alattuk elhaladó forgalom fordított, színes képét a belső oldalfalakra. Sajnos elhelyezkedése miatt nehezen látogatható.
• A Magyar Képzőművészeti Egyetem régi bejárati főkapuján található nyílás képet vetít a külvilágról az épület belsejébe a kapuval szemközti, mattüveggel ellátott ajtóra.
• Az egri líceum kupolájának két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kis besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe.
• Hazai fotóművészek egy Barkas kisbuszt is alakítottak már át camera obscurává, ahol utána a papírra vetített képet helyben elő is hívták.

 

• A Miskolci Egyetem campusán, a könyvtár épületével szemben 2009 óta látogatható a camera obscura. Az épületet és berendezést két képzőművész, Fabricius Anna és Gyenis Tibor alkotta meg.^[1] Az épület nagy részben újrahasznosított anyagokból épült, felületét nyomdai alumíniumlemezek, illetve rozsdás vaslemezek borítják, melyeken lézerrel kivágott minták teszik változatossá a struktúrát. Az épület körüli ülőbútorok újrahasznosított gépi elemekből állnak, melyek mindegyikén az ülőfelület egyedileg megfestett fekvőrendőr. A kamrában egy 110 cm átmérőjű homorú asztalon szemlélhetjük az épület körüli látványt, melyet egy körbeforgatható, nagyméretű periszkóp segítségével keresünk meg, illetve egyedileg megtervezett karokkal állíthatjuk a kép élességét.^[2] A létrejövő kép - camera obscurához mérten - rendkívül fényerős. A kamra oldalfalában egy homályosüvegre vetítő, míg az ajtajában egy hagyományos camera obscura is található. Az épület Egyetemvároson belüli helyét 2008-ban szavazással állapították meg.^[3]

• A. Ádám József a 90-es évek formabontó médiaművésze volt. Fotoráliának, illetve fotomanugráfiának nevezett technikájával a szájüreget és a marok-üreget használta camera obscuraként. Ezzel a camera obscura, de általában a fotózás lehetőségeinek egy különleges technikáját fedezte fel és a képzőművészeti képalkotás egy eddig nem ismert másik irányát is megmutatta, ezzel az analóg művészeti képalkotás lehetőségeit gazdagította.

• Gábor Enikő az Esztergomi Fotóbiennálé Camera Obscura pályázatának egyik fődíjasa, egy sötét szobában, a félig lehúzott redőny lyukain keresztül készítette különleges Camera Reluxa sorozatát.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Camera obscura témájú médiaállományokat.

• Titkos mozi az Erzsébet híd tetején, Index, 2008. november 28. (+ videó)
• Varázstorony – Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ Archiválva 2010. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Camera Reluxa – képek a redőnyön át
• Abelardo Morell képei; Mai Manó Ház