Bután
| Bután | |||
 |
| ||
 |
| ||
| IUPAC-név | Bután | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 106-97-8 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H10 | ||
| Moláris tömeg | 58,12 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 2,48 kg/m³, (gáz (15 °C, 1 atm) 0,584 g/cm³ (folyadék) | ||
| Olvadáspont | −138,4 °C | ||
| Forráspont | −0,5 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 6,1 mg/100 ml (20 °C) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nagyon gyúlékony (F+)[1] | ||
| NFPA 704 |  4
1
0
| ||
| R mondatok | R12[1] | ||
| S mondatok | (S2), S9, S16[1] | ||
| Lobbanáspont | −60 °C | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 482-538 °C | ||
| Robbanási határ | 1,8–8,4% | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkánok | Propán Pentán | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A bután vagy n-bután (C4H10) négy szénatomot tartalmazó egyenes szénláncú alkán:
CH3CH2CH2CH3.
A bután nevet használják gyűjtőfogalomként is az n-butánra és az izobutánra, mely utóbbi az n-bután szerkezeti (konstitúciós) izomerje:
CH3CH(CH3)2.
A bután igen gyúlékony, színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz.
A bután név a görögül boysz (βσυς: marha) és tyrosz (τυρος: túró, sajt) összetételéből, a boytyron (βσύ-τῡρον: vaj) szóból származik. A vajsav a butánhoz hasonló, ugyancsak négy szénatomból álló vegyület.[2]
Kémiai szerkezet
szerkesztésA bután izomerjének, az izobutánnak elágazó szerkezete van.
- A bután két izomerjének szerkezete
-
n-bután
-
izobután
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c A bután (ESIS)[halott link]
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 30. o. ISBN 963 8334 96 7
A Wikimédia Commons tartalmaz Bután témájú médiaállományokat.