Bendzsó
A bendzsó afrikai eredetűnek tartott pengetős hangszer.[1][2] A hangszer olyan, mintha a dob és a gitár kombinálásával hozták volna létre. Egy kerek fakeretre rugalmas bőrhártya feszül, amelyet hosszú nyak és négy vagy több húr egészít ki. Feltételezések szerint a behurcolt rabszolgákkal került Amerikába, ugyanis korai formáit az afroamerikaiak alakították ki.[1][2]
Bendzsó | |
Modern öthúros bendzsó | |
Más nyelveken | |
banjo, банджо | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.322-8 |
Hangminta | |
Hangszerjátékos | Béla Fleck |
Hangterjedelem | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bendzsó témájú médiaállományokat. |
Leírása
szerkesztésA bendzsó különleges, bőrrezonátoros pengetős hangszer. A kerek test erősen emlékeztet a pergődobra. Eredetileg egy háromhúros, bund nélküli hangszer. A húrok tradicionálisan bélből készültek. A test hátul nyitott volt, a fakávájú hangszereket merevítőkkel is ellátták. A bendzsó a leggyakrabban arab eredetűnek tartott, afrikai hangszer. Az Amerikába hurcolt afrikaiak magukkal vitték hangszereiket, így vált a bendzsó nem sokkal később az észak-amerikai új népzene, majd a dzsessz egyik legjellegzetesebb hangszerévé; később Nyugat-Európában is a szórakoztató zene, tánczene új hangszereként lett divatos.
A mai bendzsók fém- vagy nejlonhúrozásúak, a kerek dobtesten leszorítókerettel és csavarokkal utánfeszíthető a bőr. Egyes hangszerek kávája fémből készül. Ma már általánosan elterjedt a plasztikhártya a bendzsó dobtestén.
Hangjellege lehetővé teszi mind a szóló, mind a kísérő játékot. Ritmikailag igen kedvező adottságainak és átütő hangerejének köszönhette nagy népszerűségét.
Híres bendzsósok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bluegrass Music: The Roots. IBMA. [2006. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 25.)
- ↑ a b Banjo. Grove Music Online. Oxford Music Online. . Oxford University Press. (Hozzáférés: 2015. február 23.)Sablon:Subscription required
- ↑ a b https://www.quora.com/Who-is-the-best-banjo-player#
Források
szerkesztés- Darvas Gábor: Évezredek hangszerei; Zeneműkiadó, Budapest, 1975
- Kovács Emil: Pengetős hangszerek; Magánkiadás, 1976