Bartos Tibor
Bartos Tibor (Újpest, 1933. augusztus 1. – Budapest, 2010. március 26.) magyar műfordító, irodalomtörténész és szótárszerkesztő.
| Bartos Tibor | |
| Született | 1933. augusztus 1. Újpest |
| Elhunyt | 2010. március 26. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | műfordító, irodalomtörténész, szótárszerkesztő |
| Kitüntetései | Wessely László-díj, Déry Tibor-díj |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Bartos Tibor 2008-ban |
| Bartos Tibor |
Életrajza
szerkesztésÉdesapja osztrák, édesanyja magyar nemzetiségű volt. Az Idegen Nyelvek Főiskoláján végzett. Az 1950-es években az újpesti cigányság nyelvének tanulmányozásával foglalkozott, majd 1954 és 1965 között az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt.[2] Működése során számos művet fordított le angolról magyarra. Lírai és prózai művek átültetésével egyaránt foglalkozott. Munkája nyomán olyan szerzők műveit ismerhette meg a magyarul beszélő publikum, mint William Makepeace Thackeray, Samuel Beckett, Jack London, John Dos Passos, Henry Miller, William Styron, Ralph Ellison, Tom Wolfe, Edgar Allan Poe, Stephen King és John Updike. Újrafordította Mark Twain Huckleberry Finn és Jack Kerouac Úton című regényét.
Bartos a hosszú évek alatt szisztematikusan gyűjtötte a szinonimákat, amelyeket csoportosított és láncokba rendezett. Munkája eredményeként 2002-ben jelent meg a Magyar szótár. Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára I–II. című szinonimagyűjtemény, amely 304 fogalomkörbe rendezett, és ezeken belül logikai-asszociatív sorokba szedett szavak és fordulatok óriási tára.[3] Több évtizedes munkásságáért 2002-ben Déry Tibor-díjat kapott. Kiadatlan önéletrajzi regényéből szemelvényeket közölt a Holmi.[4]
Bartos Tibor tősgyökeres újpesti volt. 2010. március 26-án újpesti otthonában hunyt el.[5]
Értékelése Magyarországon
szerkesztésBartost Magyarországon a legtermékenyebb műfordítók egyikeként tartják számon. A cigányság körében végzett kutatásaiért, illetve fordításaiért több díjat is kapott.
Díjai
szerkesztés- Wessely László-díj (1981)
- Az év könyve (1985)
- Déry Tibor-díj (2002)[6]
Kötetei
szerkesztés- Sosemvolt Cigányország. Szegkovács cigány történetek; gyűjtötte és írta Bartos Tibor, utószó M. Ladvenicza Ilona; Európa, Bp., 1958 (bolgár, német, orosz nyelven is)
- László; összeáll. Bartos Tibor; Helikon, Bp., 1988
- Anettka érkezik; Adam de Modé, Bp., 2001
- Magyar szótár. Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, 1-2.; Corvina, Bp., 2002
Források
szerkesztés- ↑ Evidence zájmových osob StB
- ↑ Pettkó András: Bartos Tibor díjazása (magyar nyelven). www.pettkoandras.hu, 2008. szeptember 9. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
- ↑ Magyar szótár I–II., Magyar Menedék Könyvesház (Hozzáférés: 2010. március 27.)
- ↑ [1]
- ↑ Elhunyt Bartos Tibor. Népszabadság Online, 2010. március 27. [2010. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Sárközi Lóránt: Hamvai Kornél és Bartos Tibor kapta az elismerést (magyar nyelven). www.papirusz.hu, 2002. október 16. (Hozzáférés: 2008. október 31.)