Bárna

A vármegye észak-keleti részén, közvetlenül Heves vármegye határa mellett, mindössze néhány kilométerre a szlovák határtól.

Zsáktelepülés, csak közúton közelíthető meg, a Salgótarján-Mátraszele közti 2303-as útból kiágazó 23 106-os úton.

A helység néveredetének kutatói a "sötét" értelemben használt "barna" melléknév helynevesülését tartják a legvalószínűbbnek. Némelyek a Barna személynévből eredeztetik a falu nevét.

A legkorábbi írásos adat, amely a település kapcsán egy erdőre vonatkozik, 1405-ből való.

1548-ban a Feledy család birtoka volt.

A 16. század második felében valószínűleg elpusztult, mert a későbbi összeírásokból hiányzik.

Az 1715 évi összeírásban nemes községként szerepelt, 1720-ban azonban a jobbágyközségek között foglalt helyet, hat magyar háztartással.

1770-ben Gömöry János, 1826-ban a gróf Teleki, később a báró Jósika család volt a földesura.

A Fényes Elek által szerkesztett Magyarország Geographiai szótára című 1851-ben kiadott munkában még "Barna" néven található meg a község, amely akkor 532 lakost számlált.

1929-től rendelkezik önálló általános iskolával, melyet azóta több alkalommal bővítettek.

1910-ben 833 lakosából 828 magyar volt. Ebből 824 volt római katolikus.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. A lakosság száma a salgótarjáni iparmedence fejlődésével párhuzamosan, a második világháborút követően ugrásszerűen megnőtt és elérte az 1400 főt, majd a szénbányászat visszafejlesztése és a közeli megyeszékhely ipari üzemeinek leépítése után esett vissza a jelenlegi szintre.

• 1990–1994: Hadik József (független)^[3]
• 1994–1998: Hadik József (független)^[4]
• 1998–2002: Hadik József (független)^[5]
• 2002–2006: Hadik József (független)^[6]
• 2006–2010: Tóth Károlyné (független)^[7]
• 2010–2014: Tóth Károlyné (független)^[8]
• 2014–2019: Oravecz Roland (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Oravecz Roland (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2024– : Oravecz Roland (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult.^[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói szavazhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránsra pedig öt másik településen volt példa.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 7,4% cigánynak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,4%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 25,2% (18,6% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% örménynek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 1,2% református, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).^[13]

• Nagykő

Az 520 méter magas Nagykő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazalt kúpja. Talaján változatos sziklanövényzet figyelhető meg. A hegycsúcsról szép kilátás nyílik a Bükk-vidék, a Cserhát és a Mátra vonulataira, de az Alacsony- és Magas-Tátrára is. A Nagykőre a kék sávval jelzett Kohász-útról letérve a kék háromszög jelzést követve juthatunk el két irányból is.

• Kiskő

A 381 m magas hegy a Salgótarján környéki bazaltvidék keleti végvára. Valószínűsíthető, hogy egykoron vár állott rajta. Sziklaalakzatai alatt egy több mint tíz méter hosszú üreg található. A szikla alatti üreg a legenda szerint a törökdúlás idején menedékül szolgált az itt élőknek. A geológiai érdekességű barlang évmilliókkal ezelőtt vulkáni kitörések során, egy nagy gázbuborék maradványaként alakult ki. A Kiskőre a kék sávval jelzett Kohász-útról letérve a kék kereszt jelzést követve juthatunk el, amely a Kiskő csúcsán végződik.

• Szerkő

A falutól északkeletre található a 457 méter magas Szerkőnek (a helybeliek Szérkőnek mondják) különlegessége, hogy eltérően a környező "kövektől" nem vulkanikus eredetű, hanem homokkő.

• Védett terület

A természetvédelmi terület a Nagykő, Kiskő és a Szilváskő csúcsok által határolt völgyben fekszik. Számos növény- és állatritkaság (fekete kökörcsin, csellőpók, császármadár, holló) megtalálható itt.

• Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)

A római katolikus plébániát 1799-ben alapították a műemlék jellegű, késő barokk stílusú templom 1809-től 1822-ig épült. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A főoltárán lévő értékes Mária mennybemenetele oltárképet a feltételezések szerint vagy F. A. Maulbertsch vagy Kracker János Lukács festette.

Már Mikszáth megénekelte "Görbeország" középpontja lehetne a hegyi falu, ahová valóságos zöld alagúton lehet bemenni. Bárnát körülfogják a hegyek, erdők, melyek még a bevezető útját is hosszan elfedik. Természetvédelmi területe a Szérkő, Nagykő, Kiskő és a Szilváskő csúcsok által határolt völgyben fekszik. A Nagykő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazaltkúpja (510 m.), ahonnan a falun áthaladó, kék sávjelzéssel jelölt Kohász-út mentén eljuthatunk a bazaltzuhatagáról híres Szilváskőre (625 m.). A csúcsokról nagyszerű kilátás nyílik a Cserhát, a Mátra, a Bükk-vidék vonulataira, az Alacsony és Magas Tátrára. A községet körülvevő dombok, erdők, rendkívül gazdag élővilággal rendelkeznek. Számos – Közép Európában is ritkán előforduló -növény- és állatfaj megtalálható.(Fekete kökörcsin, cselőpók, császármadár, holló) Bárna a vizek, patakok faluja is. Majdminden utcára jut belőle egy-egy, és körben a hegyekből az utánpótlás állandó. Bárna éghajlatának fő arculatában a Cserhát alacsony hegységi jellege, illetve a tengerszint feletti magasság különbségek játszanak további meghatározó szerepet. Az évi középhőmérséklet 9 °C, a csapadék mennyiség 650–700 mm/év. Az első fagyos nap gyakran október 10-15 között beköszönt. A havazás évente 20-30 nap, a hótakarásos napok száma éves átlagban 70 nap.

• (szerk.) Borovszky Samu, Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai – Nógrád vármegye (1911)

• Bárna – Egy perc Magyarország. Egy Perc Magyarország. YouTube, 2013. augusztus 8.
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései