Altdorf (Uri)
Altdorf (nevének jelentése: öreg falu) település Svájcban, Uri kanton székhelye.
Altdorf | |||
Altdorf 1900-as ábrázolása | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Svájc | ||
Kanton | Uri kanton | ||
Gépkocsijel | UR | ||
Polgármester | Barbara Bär-Hellmüller | ||
Irányítószám | 6460 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9401 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 878/km2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 458 m m | ||
Terület | 10,2 km2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′ 50″, k. h. 8° 38′ 22″46.880556°N 8.639444°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 50″, k. h. 8° 38′ 22″46.880556°N 8.639444°E | |||
Altdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Altdorf témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésAltdorf Svájc középső részén található, egy, az Alpok által körülvett völgyben, a Reuss folyó és az Umersee tó partján. A fővárostól, Berntől 154 km-re keletre, Luzerntől 43 km-re délkeletre található. Nyugatról Attinghausen és Seedorf, északról Flüelen, keletről Bürglen, délről pedig Schattdorf falvak határolják.
Története
szerkesztésAltdorf területén az első településre utaló nyomok a vaskorból származnak és a La Tène kultúrához tartoznak (az i.e. 3. századból). Az első telepesek a szomszédos erdőkben építették fel házaikat, majd tovább terjeszkedtek a Reuss folyó völgye irányába, mely azonban a tavaszi olvadások idején rendre kiöntött, elpusztítva a völgyben felépített házakat.[2]
Altdorf területe huzamosabb ideig a Római Birodalom részét képezte, majd ennek bukása után a germán alemannok telepedtek le itt, asszimilálva az itt talált galló-római lakosságot.
A jelenlegi település nevét először 1223-ban említették Attorf néven. A 16. és 19. század között neve egyszerűen Uriként fordul elő a forrásokban. A hagyomány szerint ebben a városban élt Tell Vilmos (akinek tiszteletére szobor áll a város főterén) és innen robbantotta ki a svájci szabadságharcot is. Altdorfnak és Uri kantonnak a svájci függetlenségi háborúban betöltött szerepét a történeti források is alátámasztják, amennyiben 1291-ben három kanton, Uri, Schwyz és Unterwalden szövetségével kezdődött a fegyveres lázadás, mely egy hosszú folyamat eredményeként a független svájci állam létrejöttéhez vezetett.
Népesség
szerkesztés2012-ben a városnak 8981 lakosa volt.[3] Egy 2007-es statisztika szerint a város lakosságának 13,5%-a idegen állampolgár. Nemzetiségi hovatartozás szerint a lakosság abszolút többsége, 88,3% német, 4,2%-a szerbhorvát és 2,5%-a olasz.[4] Vallási hovatartozás szerint 84,3% a római-katolikus egyházhoz tartozónak tekinti magát.
Testvérváros
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px, 2020. június 2.
- ↑ Archivált másolat. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
- ↑ http://www.bfs.admin.ch/bfs/portal/en/index/regionen/02/key.html
Források
szerkesztés- Chisholm, Hugh, ed. (1911). Encyclopædia Britannica (11th ed.). Cambridge University Press.