Újság

Újságok megjelenési gyakoriságuk alapján több csoportba oszthatók:

• napilap
• hetilap
• kéthetes lap
• havilap
• negyedévente
• félévente
• évente
• alkalmilag megjelenő lap

A tematika szerinti felosztásnak nincs definitív meghatározása, az összeállításnál a hazai sajtópiac legjellegzetesebb típusait és a MÚOSZ szakosztályait vettük figyelembe.

• mezőgazdasági (agrár) lapok
• egészségügyi, szociális lapok
• életmód (divat, hobbi, ifjúsági) lapok
• építészeti lapok
• médialapok,műsorújságok
• gazdasági lapok
• helyi (települési) lapok
• közlekedési (jármű) lapok
• politikai lapok
• turisztikai, utazási, gasztronómiai lapok
• zenei lapok

• papíralapú újságok
• elektronikus úton terjesztett lapok

 

 

A hírlapok őse az ókori Rómában kiadott Acta diurna Urbis (A város napi közleményei) című, kéziratos formában terjesztett lap. Ezt követte, Julius Caesar által elrendelt megjelenéssel, az Acta senatus, a Római Birodalom hivatalos közlönye, amit a provinciákba is szétküldettek, és ami nevezetes eseményekről, emellett új rendeletekről, törvényekről szólt.

Az első nyomtatásos formában sokszorosított lap Kínában jelent meg i. sz. 732-ben, King Pao címmel, 1351-től rendszeresen. Európában az első újság Velencében látott napvilágot 1566-ban: ez volt a Notizie scritte (Írott jegyzetek). A lap ára 1 gazetta (firenzei pénz) volt, ezért gazettának nevezték el, és ez a név Olaszországban idővel a hírlap elnevezése lett. Más európai országokban röplapokon tudósítottak egyes nagy eseményekról, például a mohácsi vészről vagy Kolumbusz felfedezéséről. Kölnben ilyen, rendszeresen megjelenő tudósító volt 1588-tól a Relationes Semestrales.

A mai értelemben hírlapnak vehető Relation 1609-től jelent meg Strassburgban, hetilapként. Mintájára előbb Majna-Frankfurtban kezdtek újságot nyomtatni 1615-től, majd 1618-tól Lipcsében is, Oberpostamtzeitung címmel. Ezt 248 éven keresztül, 1866-ig adták ki.

Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után indult meg; ekkoriban indult a máig megjelenő Kölnische Zeitung és Vossische Zeitung. 1848 újabb nagy lendületet adott, a távíró és a vasutak által gyorsított postaforgalom pedig megkönnyítette a hírek, azaz hírlapok közönséghez jutását. A hírlapok szaporodása jó hatással volt a folyóiratok terjedésére is. Egymás után jelentek meg a tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok, például a Magyarországon is népszerű Illustrierte Zeitung, Gartenlaube és Über Land und Meer, melyek mintául szolgáltak az első magyar nyelvű képeslapoknak.

Franciaországban 1631-ben indult az első hírlap. A francia újságírás a vezércikk és a szépirodalmi tárca megteremtője. Angliában 1689-ben alkották meg a sajtószabadságot biztosító törvényt, eleinte mégis csak hetilapok jelentek meg, az első napilap 1702-ben indult. Az angol sajtó a komoly, megbízható híreket közlő újságok szülőföldje. Az amerikai újságírás 1704-ben indult, és gyökeresen eltér az angoltól: a szenzációhajhász, reklámízű cikkekkel teszik eladhatóbbá a lapokat. Nagy múltú, meghatározó napilap és médiahatalom a The New York Times.

• A ma megjelenő hazai lapokról lásd: magyarországi időszaki lapok listája című cikket.
• A külföldön megjelenő de magyar nyelvű lapokat a kisebbségi magyarság sajtótermékei kategória mutatja
• A külföldön megjelenő lapokról az időszaki lapok listája az országok betűrendjében szócikk tájékoztat.

• Bokor József (szerk.). Hirlap, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Újságok minden országban a világon
• Onlineújság.tlap.hu
• Régió újság.lap.hu – linkgyűjtemény
• Lipták Dorottya: Újságok és újságolvasók Ferenc József korában : Bécs – Budapest – Prága; L'Harmattan, Bp., 2002 (A múlt ösvényén)