[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Vácrátót

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Pest vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Rátót (egyértelműsítő lap).
Vácrátót
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Vácrátót címere
Vácrátót címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVáci
Jogállásközség
PolgármesterSpiegelhalter László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2163
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség2476 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség104,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″47.710900°N 19.235300°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″47.710900°N 19.235300°E
Vácrátót (Pest vármegye)
Vácrátót
Vácrátót
Pozíció Pest vármegye térképén
Vácrátót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vácrátót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vácrátót község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vácrátót az Alföld északi részén található Veresegyházi-medencében fekszik.

Keleten a Gödöllői-dombság, délen a fóti Somlyó-hegy és a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől a gödi lapály határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, déli része pedig a Pesti-síkság hordalékkúpjához tartozik.

Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedt mészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetű homokot még a jégkorszak idején szállította ide az ős-Duna, valamint a Börzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrészt futóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: a löszös helyeken tatár juharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék.

Közúton Vác és Gödöllő felől is a 2104-es úton érhető el, ez képezi a település főutcáját is. Északkeleti szomszédjával, Váchartyánnak és azon keresztül Galgamácsa térségével a 2105-ös út, Vácdukával pedig a 21 113-as számú mellékút kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal és az Aszód–Vácrátót-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Vácrátót vasútállomás a belterület északi szélétől bő egy kilométerre helyezkedik el, közvetlenül a 2104-es út mellett, közúti elérését az abból kiágazó 21 323-as számú mellékút teszi lehetővé.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1991 Papp István független
1991–1994 Horváth Ferenc független
1994–1998 KDNP[3]
1998–1999 független a képviselő-testület feloszlatta magát
1999–2002 Garamszegi Géza független[4]
2002–2006 független[5]
2006–2010 független[6]
2010–2014 független[7]
2014–2019 Spiegelhalter László független[8]
2019–2024 Fidesz-KDNP[9]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Vigyázó-kastély
  • A nemzetközi hírű botanikus kert évente mintegy százezer látogatót fogad. Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény, amelyben az üvegházban és a sziklakertben látható egzotikus növényeken kívül megcsodálhatjuk a kert kiemelkedően gazdag fa- és cserjegyűjteményét, valamint a Biblia növényeit bemutató kert-kompozíciót is. A botanikus kertet folyamatosan fejlesztik: elkészült a karbonház, a kaktuszház, valamint a bromélia- és orchideaház is.
  • Világháborús emlékmű, alkotója Böjte Horváth István[10]

Helyi szokások

[szerkesztés]

Vácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyi népszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1869
1864
1924
2038
2207
2324
2476
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,1% (27% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 6,7% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[12]

Tömegközlekedés

[szerkesztés]

Itt születtek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Vigyázó kastély, Vácrátót
    Vigyázó kastély, Vácrátót

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  4. ↑ Vácrátót települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  5. ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  8. ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  9. ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  10. ↑ Budapesti Városvédő Egyesület
  11. ↑ Vácrátót Helységnévtár
  12. ↑ Vácrátót Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Száz magyar falu könyvesháza sorozat, Vácrátót, Írta: Böőr László és Szabó Attila, Szerkesztette: Egey Tibor, 2001

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vácrátót&oldid=27417024”