Tyrannotitan

Tyrannotitan
Evolúciós időszak: kora kréta
A Tyrannotitan rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia) Alrend: Theropoda Alrendág: Carnosauria Öregcsalád: Allosauroidea Család: Carcharodontosauridae Nem: Tyrannotitan Novas, de Valai, Vickers-Rich & Rich, 2005
Fajok
T. chubutensis Novas et al., 2005 (típus)
Hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Tyrannotitan témájú kategóriát.

A Tyrannotitan a húsevő carcharodontosaurida dinoszauruszok egyik nagyméretű (körülbelül 12,2 méteres hosszúságot elérő) neme,^[1] amely a kora kréta kor apti korszakában élt Argentína területén. Közeli rokonságban állt két másik óriás húsevővel, a Giganotosaurusszal és a Carcharodontosaurusszal. Neve, melynek jelentése „zsarnok titán”, félelmetes külsejére utal.

Az egyetlen ismert fajról, a Tyrannotitan chubutensisről Fernando E. Novas, Silvina de Valais, Pat Vickers-Rich és Tom Rich készítettek leírást 2005-ben.^[2] A fosszíliákat az argentínai Chubut tartományban, a Paso de Indiostól 28 kilométerre, északkeletre levő La Juanita farmon fedezték fel. A maradványok a szerzők szerint a Cerro Barcino-formáció Cerro Castaño-tagozatából (az apti korszakból), körülbelül 112,2–121 millió évvel ezelőttről származnak.

A holotípus MPEF-PV 1156 jelzésű leletanyaga, melyhez részleges fogcsontok, fogak, a 3-8. hát és a 11-14. proximális farokcsigolya, bordák és haemalis nyúlványok, egy töredékes váll, valamint egy felkarcsont, egy singcsont, egy részleges csípő, egy majdnem teljes combcsont, egy sípcsont és egy bal, 2. lábközépcsont tartozik.

A további (MPEF-PV 1157 jelzésű) leletanyag részét képezik a járomcsontok, egy jobb fogcsont, több fog, az atlasz csigolya (a neurapophysekkel együtt), a 9-es nyakcsigolya (?), a 7-es, 10-es, 13-as hátcsigolya (?), az összeforrt keresztcsont (5 csigolya), néhány disztális farokcsigolya, a jobb combcsont, egy töredékes, 2. bal lábközépcsont, valamint a 2-1-es, 2-2-es és 3-3-as lábujjcsontok.

A Tyrannotitanról kevés információ áll rendelkezésre. A fosszíliákról csak egy nagyon rövid (négy oldalas) leírás jelent meg. A fogai kevésbé pengeszerűek, mint a rokonaié, emellett pedig egyedi, hullámos (középen alig észrevehető barázdával ellátott) fogakkal rendelkezett. Az ismert carcharodontosauridákkal ellentétben ennél az állatnál hiányzott a keresztcsonti és farokcsigolyák belső, pneumatikus toldaléka. A vállrész összeforrt és fejlettebb, mint a Giganotosaurus carolinii esetében, a kar azonban nagyon kicsi, a lapocka nyelének nagy része pedig elveszett. A vállcsúcs körülbelül 90 fokkal elfordul a nyél tengelyétől, amitől kissé tyrannosauridaszerűvé válik. Az, hogy a taxonok közötti éles eltérés az evolúció vagy a nemi kétalakúság következménye, nem állapítható meg (bár az utóbbi valószínűtlennek tűnik). A proximális farokcsigolyához egy hosszú (a róla készült kép alapján a csigolyatest magasságánál kétszer hosszabb) tövis tartozik. Egy ilyen hosszú, a Ceratosauruséhoz hasonló farokkal a Tyrannotitan könnyedén úszhatott is. A szemnél levő koponyaablak (fenestra orbitalis) egy közel 90 fokos szögekből álló bemetszés a járomcsonton, ami eltér a Giganotosaurusra jellemző lekerekített formától, inkább a Carcharodontosaurus hasonló részének felel meg.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Tyrannotitan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.