Taraj (tyúk)

A taraj, más néven taréj leggyakrabban egy fésűszerű húsos bőrlebeny a tarajos tyúkok fején. Különösen a kakasoknál fejlődött ki az udvarlás/párzás miatt.

Egyes tyúkfajták különösen extrém tarajokat viselnek.

Korábban ételkülönlegességekben is felhasználták a tarajt és ínyencségnek számítottak. Ma már szinte egyáltalán nem kapható. Megfőzik, levakarják róla a bőrbevonatot és recepttől függően készítik el.

A házi tyúkoknál fajták szerint különböző alakú taraj (processus frontalis), valamit páros torok-, és füllebeny alakul ki.

Néhány tarajtípus: Egyszerű fűrészes, rózsa, lógó, zászlós, szarv, pillangó, V-taraj, borsó, dió stb.

Génkölcsönhatáson alapszik, mely szerint két vagy több nem allél gén hatásban befolyásolja egymást. Ez bonyolultabbá teszi az öröklésmenetet és jelentősen növeli az egyedek változékonyságát.

• Nem egy allélpárban lévő gének kölcsönhatásának egyik legegyszerűbb formája, ha két domináns gén hatására jelenik meg egy új tulajdonság.

• Dió taraj csak akkor alakul ki, ha domináns A gén és a domináns B gén együtt van jelen a zigótában (AABB, AABb, AaBB, AaBb, AABb, AaBb, AaBB, AaBb, AaBb = 9).
• Rózsataraj csak akkor alakul ki, ha csak az A domináns gén van jelen (Aabb, AAbb, Aabb = 3).
• Borsótaraj csak akkor alakul ki, ha B domináns gén van jelen (aaBb, aaBB, aaBb = 3).
• Fűrészes taraj csak akkor alakul ki, ha egy domináns gén sincs a zigótában, vagyis homozigóta recesszív (aabb) genotípusnál.
• Így jön ki a 9:3:3:1 hasadási arány.

Érdekes, ha borsótarajú (aaBB) egyedet egy rózsatarajú (AAbb) egyeddel keresztezünk, abból egy új fenotípus (AaBb; diótaraj) jön létre.

• Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ honlapja Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben