Tápiószőlős

Tápiószőlős
Református templom
Tápiószőlős címere Tápiószőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Ceglédi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Szoboszlay Árpád Károly (független)[1]
Irányítószám	2769
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	2889 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	88,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″47.2855, 19.853647.285500°N 19.853600°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″47.2855, 19.853647.285500°N 19.853600°E
Tápiószőlős Pozíció Pest vármegye térképén
Tápiószőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tápiószőlős község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik, közúton 15 km-re, a Cegléd–Nagykáta közti 311-es főúton érhető el. A falu központja, ahol a Polgármesteri Hivatal is található kb. 2 km-re van a helységtáblától. Földrajzilag a Gerje–Perje-sík része.

Újszilvás, Tápiószele, Tápiószentmárton, Cegléd.

A település – amely több mint fél évszázada önállósult^[3] – területén az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a 12. századból való kőtemplom maradványa.

„1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevű határrészéből „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948-ban, Tápiószőlősre változtatták.”^[4]

A település fő jelképe a szőlőtőke, amelyet a címer képletesen megjelenít, nem bizonyult időtállónak. Jelenleg a helyi ipar, illetve az ingázás biztosítja a megélhetést. A mezőgazdasági művelés ágazat jelentősége a korábbinak a töredékére csökkent. Az ágazaton belül a szőlőművelés teljesen megszűnt, mára csak pár tucatnyira tehető a szőlő tőkék száma a faluban.

2016-ban két ízben rendezték meg a Vidéki Offline Játékok nevű e-sport rendezvényt.^[5]

Évente rendszeres programok várják a településre látogatókat, amelyek közül az egyik legismertebb a Tápiószőlősi Amatőr Fogathajtó Verseny, amelyet nyaranta rendeznek, s a környék egyik jelentős eseménye.

• 1990–1994: Veres Mihály (független)^[6]
• 1994–1998: Veres József (független)^[7]
• 1998–2002: Veres József (független)^[8]
• 2002–2006: Veres József (független)^[9]
• 2006–2010: Lajtai Sándorné (független)^[10]
• 2010–2014: Veres József László (független)^[11]
• 2014–2019: Dr. Szoboszlay Árpád Károly (független)^[12]
• 2019–2024: Dr. Szoboszlay Árpád (független)^[13]
• 2024– : Dr. Szoboszlay Árpád Károly (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,8% németnek, 0,7% románnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 22,6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (24,3% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 15,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).^[15]

• Szent István király szobor^[16]
• Református templom
• Katolikus templom^[17]

• Itt él Kadlott Károly szórakoztatózenei művész.

• Tápiószőlős Önkormányzatának honlapja
• Tápiószőlős az utazom.com honlapján
• Hagyományőrzés rovat