Sétálóutca
A sétálóutca a város olyan területe, ahol kizárólag gyalogosok közlekedhetnek. A sétálóutcákban többnyire erősen korlátozott vagy tiltott a gépkocsiforgalom. Az utóbbi időkben egyre több városvezetés döntött új sétálóutcák létrehozása mellett, általában hogy nagyobb mobilitást biztosítson a személygépkocsival nem rendelkezők számára, illetve a közbiztonság javítása érdekében. A sétálóutcák létesítése növelheti a környékük vonzerejét, valamint esztétikai, levegőtisztasági és közbiztonsági javulást eredményezhet.[1] Azonban a sétálóutcák kiépítésének előfordulhatnak hátrányai, hiszen néha az üzleti forgalom csökkenését vagy akár az ingatlanok értékveszítését is okozhatja.[2]
Története
[szerkesztés]A gyalogos- és a kocsiforgalom szétválasztásának, elkülönítésének koncepciója már a reneszánsz korban is jelen volt, de nagyvároson belüli megvalósítására csupán 1800-tól kezdve akadnak példák.[3] A 19. században már Európa-szerte épültek patinás árkádok, ezeket a modern bevásárlóközpont elődjeinek tekintik egyesek.[4]
A hagyományos értelemben vett sétálóutca létesítésére csak később került sor, 1929 környéken, Essenben. Egy Limbecker Straße nevű, szűk bevásárlóutca nem biztosított elegendő férőhelyet mind az autók, mind a gyalogosok számára, ezért döntöttek úgy a hatóságok, hogy kitiltják a gépkocsikat. Ennek következtében több német város is hasonló intézkedést hozott. A második világháború pusztítása szükségessé tette jelentős számú európai város újjáépítését, rekonstruálását, amely folyamatok során sok helyen a városmag némely részeit sétálóövezetté alakították.
A 20. század második felében, a motorizáció növekedésével párhuzamosan a nagyvárosok vezetései eleinte zömmel a turisták által frekventáltabban látogatott belvárosi közterületeken jelöltek ki ilyen zónákat, később már pihenőparkokra és az élhetőség megőrzése céljából néhány külvárosi lakónegyedre is kiterjesztették. A 21. században folytatódni látszik a sétalóutcák térhódítása és világszerte találhatóak további sétálóutcák létesítésére irányuló törekvések.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Chiquetto (1997. december 7.). „The Environmental Impacts from the Implementation of a Pedestrianization Scheme”. Transportation Research Part D: Transport and Environment 2 (2), 133–146. o. DOI:10.1016/S1361-9209(96)00016-8.
- ↑ Castillo-Manzano (2014. december 7.). „Extending pedestrianization processes outside the old city center; conflict and benefits in the case of the city of Seville”. Habitat International 44, 194–201. o. DOI:10.1016/j.habitatint.2014.06.005.
- ↑ Hall, Peter. Can Rail Save the City? The impacts of rapid transit and pedestrianisation on British and German cities. Aldershot: Gower Publishing, 83. o. (1985. december 7.). ISBN 978-0566009471
- ↑ Hall, Peter. Can Rail Save the City? The impacts of rapid transit and pedestrianisation on British and German cities. Aldershot: Gower Publishing, 89. o. (1985. december 7.). ISBN 978-0566009471
Galéria
[szerkesztés]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Pedestrian zone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.