Qrendi

A településen világörökségi helyszín található

Qrendi
A Kék Barlang
Qrendi címere Qrendi zászlaja
Mottó: Tyrium dirutas servo moles[1]
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Carmel Falzon (Munkáspárt, 1999 óta)
Irányítószám	QRD
Ünnep	Szűz Mária (augusztus 15.)
Népesség
Teljes népesség	2752 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	515,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,90 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 50′ 03″, k. h. 14° 27′ 32″35.834166666667, 14.45888888888935.834167°N 14.458889°EKoordináták: é. sz. 35° 50′ 03″, k. h. 14° 27′ 32″35.834166666667, 14.45888888888935.834167°N 14.458889°E
Qrendi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Qrendi témájú médiaállományokat.

Qrendi (IPA: [ˈʔrɛndɪ]) Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget déli részén. Lakossága 2525 fő (2005). Nevének olasz írásmódja Crendi, a név feltehetőleg az olasz grandi (nagy) szóból ered. Területén áll kettő Málta híres, az UNESCO Világörökség részét képező megalitikus templomai közül: Ħaġar Qim és Mnajdra.

A terület első lakói a templomépítők voltak. Néhány sekély sír és két nagyon jó állapotban megőrzött templomkomplexum, Ħaġar Qim és Mnajdra őrzi az emléküket a tanács Żurrieq-hoz közeli határában, az előbbi Kr. e. 3600 körül épült. Ezután azonban a sziget őrzésére alakult milícia 1417-es összeírásáig nincs emlék a területről. Akkor 26 háztartást említenek. Az 1565-ös Nagy ostrom után hálából kápolna épült a település határában, a Szt. Anna-kápolna. 1618-ban lett önálló egyházközség, temploma 1712-re készült el. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend lovagjai közül többen építettek villákat a községben. A 17. században Jean Paul Lascaris-Castellar (1636-1657) és Martín de Redín (1657-1660) nagymesterek egy-egy őrtornyot építtettek a part szikláira, a Wied iż-Żurrieq Towert és a Ħamrija Towert.

A község a lovagrend, majd a britek uralma alatt is lassan fejlődött. A második világháború idején leszállópálya épült a falu mellett, amely az 1943-as szicíliai partraszállást volt hivatott segíteni. A tengelyhatalmak bombái jelentős károkat okoztak Qrendiben.

1994-ben Málta egyik helyi tanácsa lett. Bár a közelmúltban is jelentős átalakítások történtek a községben - a buszpályaudvar kiépítése vagy köztér létrehozása egy régi villa helyén - az összkép ma is hűen tükrözi a több évszázados Qrendi jellegzetességét.

Qrendit öttagú helyi tanács irányítja. 3 képviselő munkáspárti, 2 a Nemzeti Párt tagja. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusa óta van hivatalban.^[3]

Polgármesterei:

• Daniel Farruġia (1994-1999)
• Carmel Falzon (1999-)

Bővebben: Ħaġar Qim

A sziget legnagyobb, négy önálló épületmaradványból álló megalitikus komplexuma. Részei: bejárat, udvar, jósfülke. Az udvarról további két apszisos helyiség, és két egyszerű ovális terem nyílik. A monumentális homlokzat része egy 5 méter magas. Maradványaira 1647-ben találtak rá; a feltérképezés 1851-ben, az ásatások 1885-ben kezdődtek meg. Bejáratának környékét 1947 és 1950 között újraépítették.

Bővebben: Mnajdra

A déli part közelében, Ħaġar Qimtől délnyugatra található a három templomromból álló templomkomplexum. A templomok két szinten helyezkednek el egy félkör alakú udvar körül és három különböző időszakban épültek. Az első templom a legkisebb, alaprajza háromlevelű lóhere alakot formáz és jellegét tekintve követi Ġgantija templomainak mintáját. A legjobb állapotban a legalacsonyabban fekvő, ún. második, vagy déli templom maradt fenn. A középső, legmagasabban fekvő templomba, amely utolsóként épült, monumentális hármas-kapu vezet; nevezetessége hogy egyik kőtömbjén a tetővel ellátott templom faragott mása áll.

Qrendi határában található a 100 méter hosszú, 60 méter széles, helyenként 40 méter mély szakadék. A karsztos mélyedés valószínűleg egy barlang beomlásával keletkezett, fennmaradt beszámolók szerint 1343. november 24-én. A hirtelen téli esők több méter mélységben fel tudják tölteni vízzel, ám a víz hamar elszivárog.

A Kék Barlang, (Il-Ħnejja, angolul Blue Grotto) a qrendi partszakasz egy kőíve, amely alól a tenger kimosta a puhább kőzeteket. Nevét arról kapta, hogy az átjáróban a tenger különleges kék színben játszik. A csónakokkal, amelyek a közeli Wied iż-Żurrieq öbléből indulnak, teljesen át lehet haladni az ív alatt, be a mögötte nyíló barlangba.

• Plébániatemplom: Lorenzo Gafà tervei alapján épült 1685 és 1712 között barokk stílusban. A templom kereszt alaprajzú, kupoláját két harangtorony fogja közre.
• Kegyelmes Boldogasszony-kápolna: az egykori Ħal Lew község határában áll. A mai templom 1650-ben épült egy 13. századi épület helyén
• Szent Máté-kápolna (St. Matthew): A különböző korokból származó ikerkápolna az Il-Maqluba mélyedésének szélén áll. A korábbi, sír alakú kápolnához 1674 és 1682 között építették a nagyobb épületet. Nemrég ellopott, majd visszaszerzett oltárképét Mattia Preti festette
• Szent Anna-kápolna (St. Anne): Giovanni Schembri fogadalma teljesítéseként építtette az 1565-ös nagy ostrom után
• Guarena Palace: Pietro Rovero di Guarena lovag építtette nyaralónak 1740 körül
• Nyolcszögű Torony (Octagonal Tower): valószínűleg erődített magánháznak épült
• De Redín-torony: a településtől délre a tengerparti sziklán áll Martín de Redín nagymester 13 őrtornyának egyike
• Torri ta' Xutu: a Wied iż-Żurrieq fölött álló tornyot ma a rendőrség használja

Band clubjai:

• St. Mary's Musical Society / Soċjetà Mużikali Santa Marija^[4]
• Lourdes Band Club / Soċjetà Mużikali Lourdes^[5]

Egyházi szervezetek:

• M.U.S.E.U.M.
• Qrendi Scout Group^[6]

Sportegyesületei:

• Boccia: Qrendi Boċċi Club
• Labdarúgás: Qrendi Football Club^[7]

Nyugatról Siġġiewin, Valletta felől a repülőtér alatti aluljárón keresztül közelíthető meg.

Autóbuszjáratai:^[8]

• 72: Valletta–Marsa–Luqa–Máltai nemzetközi repülőtér–Mqabba-Qrendi
• 74: Valletta–Qormi–Mqabba–Qrendi–Żurrieq
• 117: Mater Dei–Msida–Ħamrun–Luqa–Máltai nemzetközi repülőtér–Kirkop–Żurrieq–Qrendi–Mqabba
• 218: Mater Dei–Msida–Ħamrun–Marsa–Luqa–Máltai nemzetközi repülőtér–Kirkop–Żurrieq–Qrendi–Mqabba

• Dr. Francesco Buhaġiar politikus, 1923-1924 Málta második miniszterelnöke (1876-1934)

• Qrendi Local Council (máltai és angol nyelven). [2010. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 17.)
• Local councils: Qrendi (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 17.)