Propraetor
| Az ókori Róma kormányzata |
|---|
|
Római Királyság |
| Magistratusok |
| Különleges magistratusok |
| Egyéb tisztségek, címek |
| Politika és jog |
A Propraetor (latin: propraetor vagy pro praetore, azaz "a praetor helyett"), a késő köztársaság idején egy praetori tartomány alkirályát nevezték így, akit az egyéves szolgálati idejét letöltött praetorok közül választottak. A praetornak külön parancsnoksága és legfőbb joghatósága volt a területén, hatalmának mértéke nem különbözött a prokonzulokétól, de jelvényei alacsonyabbak voltak: 6 lictor a 12 helyett, egy kisebb cohors praetoria. Olyan praetor, akit hivatalos idejének leteltével helytartónak küldtek egy prétoriánus provinciába. A propraetorok jogai és kötelességei megegyeztek a proconsulokéival; teljes juriszdikción kívül kezükben tartották a közigazgatást, szükség esetén katonai hatalommal is rendelkeztek. A propraetori intézménynek fénykora a köztársaság utolsó éveire esik, a császárok idejében a propraetor egyszerű császári megbízott volt a császári provinciákban. Az utóbbi minőségben teljes címük a következő volt: legatus caesaris pro praetora consulari potestate, ami jelezte fő funkciójukat – a katonai parancsnokságot, szemben a proconsulokkal, akik a békés szenátusi tartományokat kormányozták.
A principátus idején Egyiptom kivételével (lásd Procurator) minden császári tartományt a proconsulokra bíztak; Mivel a császári tartományokban egy külön prokurátor irányította az intendánsok osztályát, a proprekurátoroknak nem voltak quaestorai. A császárok helytartói bizonyos díjazásban részesültek, és súlyos büntetésektől tartva korlátozták saját hatalmukat és visszaéléseiket. A tartományok számára is nagy könnyebbséget jelentett, hogy az alprefektusok egy évnél tovább maradtak a tartományban. Idővel a szenátusi tartományok is a császárok kezébe kerültek, és ezzel megszűnt a közigazgatási különbség.
Források
[szerkesztés]- Jochen Bleicken: Die Verfassung der Römischen Republik. Schöningh, 7., völlig überarbeitete Auflage, Paderborn 1995 (UTB 460), ISBN 3-8252-0460-X.
- Ursula Hackl: Senat und Magistratur in Rom von der Mitte des 2. Jahrhunderts v. Chr. bis zur Diktatur Sullas. Lassleben, Kallmünz/Opf 1982, ISBN 3-7847-4009-X.
- Ingemar König: Der römische Staat I: Die Republik, Reclam, Stuttgart 1992, ISBN 3-15-008834-8.
- Loretana de Libero: Magistratus, in: Der Neue Pauly, Bd 7 (1999), Sp. 679—683