Pácz Aladár

Pácz Aladár vagy az emigrációban használt írásmóddal Aladar Pacz (Csókás, 1882. január 11. – ?, Amerikai Egyesült Államok, 1938) amerikai magyar vegyészmérnök, feltaláló.

Felsőfokú tanulmányait 1900 és 1902 között a berlini műegyetemen kezdte meg, majd a kolozsvári egyetemen folytatta, ahol 1904-ben védte meg bölcsészdoktori értekezését Újabb uránvegyületek címmel. Az ezt követő évben, 1905-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol csakhamar a General Electric mérnöke lett. Az 1920-as évek elején megvált a cégtől, és ohiói otthonában saját fémipari vállalkozásba fogott.

Nevéhez fűződik az izzás közben is alaktartó volfrám duplaspirál izzószál feltalálása és szabadalmaztatása (1917), amellyel utat nyitott az egyszeresen tekercselt izzólámpa nagyipari előállítása előtt. Az 1920-as években szabadalmaztatta másik jelentős találmányát, az alumínium-szilícium ötvözetek nemesítését lehetővé tevő eljárást, valamint az alpax néven ismert sziluminötvözetet, amely – más alumíniumöntvényektől eltérően – kisebb hőtágulási együtthatója révén lehűléskor sem zsugorodik számottevően, egyúttal húzási szilárdsága is nagyobb. Számos találmánya közül 1913 és 1937 között mintegy százra jegyeztetett be szabadalmat.

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 336. o.  
• Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 619–620. o. ISBN 963-85433-5-3
• Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 17. o. ISBN 963-547-414-8  

1. ↑ MAK (lengyel nyelven)