Szopkóc
| Szopkóc (Sopkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Ján Dzubaj |
| Irányítószám | 067 22 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 100 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 208 m |
| Terület | 7,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 54″, k. h. 21° 52′ 04″49.015000°N 21.867800°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 54″, k. h. 21° 52′ 04″49.015000°N 21.867800°E | |
| Szopkóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szopkóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szopkóc (szlovákul: Sopkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 13 km-re, északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést soltész általi betelepítéssel alapították a 15. században. Katolikus temploma a 15. században már állt. Legkorábbi írásos említése 1543-ból származik. A falu a homonnai uradalomhoz tartozott, birtokosa a Drugeth család volt. A 16. század második felében és a 17. század első felében görögkatolikus pap is működött a településen. 1600-ban 6 adózó háztartásáról tudunk, ezen kívül a soltész háza, templom és plébánia állt a faluban. 1715-ben 9, 1720-ban 8 adózó háztartása volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOPKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Tót Volvához 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leginkább, földgye hegyes, agyagos, erdeje bikkes, szőleje nints, piatza Homonnán.”[2]
1828-ban 38 házában 233 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szopkócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fiókja: 59 r., 183 g. kath., 5 zsidó lak., gör. anyatemplommal, 489 h. szántófölddel. F. u. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szopkócz, tót kisközség 31 házzal és 150 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Klobusiczkyak voltak az urai. Most gróf Andrássy Sándornak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1770-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 140, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 129 szlovák lakosa volt.
2011-ben 118 lakosából 116 szlovák.
2021-ben 100 lakosából 98 szlovák, 2 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1770-ben épült, 1977-ben megújították.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2023. október 2.)
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
