Strelisky Lipót

Strelisky Lipót (1816.^[1] – 1905. június 20.^[2]) fényképész, aranyműves, a magyar fényképészet úttörője.

Ötvösként indult pályafutása elején, de később megtanult dagerrotipizálni, és 1843-ban Pesten műtermet nyitott. 1849-ben a szabadságharc tábornokait fényképezte. Ezek a dagerrotípiák a második világháborúban megsemmisültek, csak fénykép-reprodukcióik maradtak meg. 1850-ben készítette el az első magyar sztereodagerrotípiát.^[3] Műterme fiára, Sándorra (1851 – 1922) szállt és több mint fél évszázadig maradt fenn.^[4] Strelisky Lipót a pesti német színház hivatalos fényképésze volt, fizetésképpen két zsöllyét kapott. Ennek következtében fia (Sándor) úgy nőtt fel, hogy estéit a színházban töltötte. Strelisky Lipót mind Pest és Buda hétköznapi polgárait, mind a jelentős színészeket egyaránt fényképezte. Később már úgy lett ismert, mint a színházi világ fényképésze. Merész művészként – az idő tájt szokatlan módon – trikós szerepben készített fényképsorozatot két színésznőről, Pálmay Ilkáról és Vidor Pálnéról, amit alig akartak országos kiállításra – vagy 1879-es székesfehérvárira vagy az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállításra – engedni.^[5] Strelisky Lipót egyik jelentős munkája a Blaha Lujza főszerepeiről készített fényképsorozat, amelyet a Vasárnapi Újság közölt le rendszeresen.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (1-5-5).

Strelisky Lipót az elsők között készített chromotípiát. A bécsi Grabenben 1865-ben húsz színes fényképet állított ki.^[6] Külföldön is elismerték képeit. 1867-ben a párizsi világkiállításon chromotípiáiért Mention honorable kitüntetést kapott.

Fia, Strelisky Sándor (1851–1922) az apa szakmáját választotta: ő is a kiváló magyar fényképészek közé tartozik, egy időben udvari fotográfusként is dolgozott.^[7]

Strelisky Lipót 1846 májusában a Bálvány (ma Október 6.) utcai Blüchdorn-ház harmadik emeletén nyitott műtermet.^[8]

Strelisky Lipót Lotz Károllyal festette ki Hold utcai házának felső emeletét az 1870-es években fényképezéssel kapcsolatos jelenetekkel.^[9] A Strelisky-műterem 1910-ben a Dorottya utca 9. szám alatti műhelyből – ahol előzőleg több évtizeden át működött – átköltözött a Dorottya utca 1. szám alatt található a Gerbeaud-házba. Az új műhelyt Fellner Sándor által tervezett emeletráépítéssel alakították ki, és az épület egész felső szintjét elfoglalta. A műhely a következő helyiségekből állt: előcsarnok a vízmedencével, szökőkúttal, szobrokkal, fogadóterem, télikert, terasz, ahol télen havas felvételeket készítettek, nyáron pedig kertnek rendezték be. Mindegyikhez tartozott hívó-, másoló-, retusálószoba is. A felvételek készítésére három műtermet alakítottak ki: egy üvegműtermet, a nagy műtermet és az enteriőrképeknek berendezett helyiséget.^[10] Az épület homlokzatán a Gerbeaud-név fölött helyet kapott a Jungfer Gyula és Ferenc tervei alapján készült hatalmas Strelisky felirat is, felette címert tartó szárnyas oroszlánokkal. A Strelisky-műterem mindvégig megmaradt a fotóipar keretein belül, főleg a portréfotózásnál: „képeik a magyar művészvilág, a kor színházi élete, az arisztokrácia, a nagypolgárság széles körű panorámáját adják, ezzel téve nevüket halhatatlanná a magyar fényképezés történetében”.^[11]

Strelisky Lipót László (Laub) Fülöpöt (1869–1937) a nemzetközi hírű, ünnepelt portréfestőjének, egy mosónő fiát karolta fel, és támogatta budapesti, majd müncheni tanulmányaiban.

• A Wikimédia Commons tartalmaz Strelisky Lipót témájú kategóriát.