Sci-fi

A sci-fi (ejtsd ~ 'szki-fi' vagy 'szi-fi') az angol: science fiction (ejtsd ~ 'szájensz fiksön') kifejezés rövidítése.^[1] Jelentése eredetileg tudományos fantasztikus (regény)írás (a fikció jelentése: kitalálás, fantáziálás), tudományos (szép)irodalom, de magyarul a tudományos-fantasztikus (irodalom, művészet) megnevezés használatos. A tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be. Ezeknek a műveknek a közös jellemzői, hogy zömében egy lehetséges jövőben játszódó képzeletbeli történetek. Megnyilvánulási formájuk lehet könyv, képregény, festmény, televíziós sorozat, film, rajzfilm, játék, színdarab és egyéb média. A "science fiction" kifejezést először Hugo Gernsback (1884–1967) amerikai lapkiadó használta 1928-ban.

Bővebben: A sci-fi témakörei

Az irodalmi igényű alkotások bármely téma esetén erkölcsi, filozófiai kérdéseket vetnek fel a társadalom, illetve az egész emberiség jövőbeli fejlődése, alakulása szempontjából, melyek megoldásában általában kiemelt szerepe van egyes (fő)szereplők felelősségének.

Bővebben: Hard science fiction

A sci-finek azt a vonalát nevezzük így, amelyik szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a természettudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket. Az elnevezés, amely az angol "hard science" kifejezésből származik, éppen erre utal. A keményvonalas sci-fi ennek ellenére nem száraz tudományos leírás, a tudományos háttér csupán a cselekmény hihetőségét növeli, és sokszor kulcsfontosságú a történetben. Ide sorolhatjuk azokat a műveket is, amelyek valamely kitalált vagy eddig nem igazolt tudományos elméletet vagy műszaki berendezést használnak fel, és azokat elfogadható logikai rendszerbe helyezik. Különböző stílusú, neves képviselői: Isaac Asimov, Stanisław Lem, Larry Niven és Arthur C. Clarke.

Bővebben: Soft science fiction

Az elnevezés az angol "soft science" kifejezésből származik, amellyel a társadalomtudományokat illetik, szemben a természettudományokra használt "hard science" elnevezéssel. A soft science fiction jellegzetessége, hogy a történet és az elbeszélésmód az előbbiekre, azaz a társadalomtudományokra alapul, ennek megfelelően többet foglalkozik a szereplők tulajdonságaival, jellemével, társadalmi körülményeivel és fejlődésével, mint a történet tudományos és technikai vonatkozásainak mai tudásunk szerinti megalapozottságával vagy korrektségével. A művek gyakran öltenek utópia- vagy disztópia-jelleget. A soft science fiction képviselői többek között Ray Bradbury, Philip K. Dick és Ursula K. Le Guin.

Bővebben: Cyberpunk, Steampunk és Biopunk

Alternatív történelem kategóriába is sorolhatóak lehetnének, jellemzően oly módon festik le a világképet, hogy a múltban (esetleg a közeli jövőben) valami módon másfelé kanyarodott a történelem folyása.

• Biopunk: A cyberpunkhoz hasonló, biológiai szervezetekkel való mesterséges manipulálás a fő motívuma, például valaminek vagy valakinek a genetikai megváltoztatása. Jellemző elemei a titkos kísérletek, vírusok, mutánsok, mesterséges biológiai képességekkel rendelkező élőlények.
• Clockpunk: A steampunkhoz hasonló, csupán az óramű szerű fogaskerekes berendezések dominálnak.
• Cyberpunk: Jellemzően a nem túl távoli jövőben játszódik, a távoli bolygók kolonizálása nem kezdődött meg, űrutazás nem jelentős. Túlnépesedett nagyvárosokban élnek az emberek, nagymértékű a bűnözés (cyberbűnözés is), a környezetszennyezés és óriásvállalatok irányítanak mindent. Fejlett műszaki, informatikai rendszerek, eszközök vannak jelen, melyek kiszolgálják az embereket, de emberszerű robotok, androidok is feltűnhetnek hasonló céllal, a technikai fejlettségben a mesterséges intelligencia is kialakulhat.
• Dieselpunk: 1940–1960-as évekbeli Amerika jellegű stílus, a belső égésű motorok jelentősen tért hódítottak és fejlettebb technikák épültek rá. Jellegzetes eleme a rakétaautó.
• Posztapokaliptikus: A közeli jövőben játszódik, valamilyen katasztrófa (földrengés, atomháború, zombi-apokalipszis stb.) után. Az emberi civilizáció összeomlott, az egész bolygót romvárosok és radioaktív sivatagok borítják, a túlélésért való küzdelem folyik. Jellegzetes elemei a zombik, banditák és páncélozott autók, kamionok. Őstípusai a Mad Max és az˙Élőhalottak éjszakája című filmek.
• Steampunk: Sok változata ismert, de legjellegzetesebben neo-viktoriánus érában játszódik, főként gőzzel működő fejlett gépek terjedtek el a villamosság helyett. Jellegzetesen megjelenő elemek benne a csavarozott, szegecselt réz vagy vas, esetleg bőr alkalmatosságok, tárgyak, továbbá a gőzgépek, léghajók.

Bővebben: Időutazás

A főhős a múltba utazik (szándékosan vagy véletlenül), ahol:

• szembesül a mienkétől teljesen eltérő (társadalmi, technikai) körülményekkel, vagy
• az emberiség múltjában az eseményeket megváltoztató alkalom kínálkozik számára

A főhős a jövőbe utazik (szándékosan vagy véletlenül), ahol:

• számunkra ismeretlen technikai megoldásokkal, társadalmi berendezkedéssel találkozik, melyek problémái a jelenben keletkeztek, ezért visszautazik és azokat itt és most kell megoldania
• számunkra ismeretlen technikai megoldásokkal, tudással találkozik, amik segítségével a jelen (vagy a múlt) problémáit kell megoldania

Az alapötleteken kívül természetesen számtalan más kombináció elképzelhető.

Bővebben: Űropera

A klasszikus űropera nagyszabású, sok szereplőt mozgató, jórészt a világűrben zajló, egész bolygórendszereket, csillagrendszereket vagy galaxisokat átfogó kalandos történet, amelyet egzotikus űrjárművek, varázslatos technikák, szinte elképzelhetetlenül pusztító szembenálló erők és fegyverek, valamint gyakran idegen lények színesítenek. Ezekben a történetekben a tét általában nagy: embercsoportok, népek, akár az egész emberiség, sőt az egész világ sorsa kockán foroghat. A klasszikus űropera jeles képviselői többek között E. E. Smith, Edmond Hamilton, John W. Campbell, A. E. van Vogt, Jack Williamson, Poul Anderson és Gordon R. Dickson.

Az 1970-es években kibontakozó új űropera, amelyben főleg brit szerzők (Iain Banks, Stephen Baxter, Michael John Harrison, Alastair Reynolds, Paul J. McAuley, Ken MacLeod, Peter F. Hamilton) járnak az élen, ezekre az alapokra építkezve kitágította a műfajt. Az ő műveikben nagyobb hangsúlyt kap a szereplők jelleme és emberi kapcsolataik, valamint társadalmi, morális és filozófiai kérdések. Az új űropera gyakran hard sci-fi-elemekkel egészül ki, amennyiben a szerző igyekszik logikusan megalapozni a művében felhasznált technikai és tudományos megoldásokat. Ez a vonás főleg Stephen Baxter és Alastair Reynolds írásaira jellemző.

Legújabban megfigyelhető az űropera keveredése más sci-fi alműfajokkal is, mint például a cyberpunk, többek között M. John Harrison és Charles Stross alkotásaiban.

A magyar nyelven megjelent űroperák közül megemlítendő Isaac Asimov Birodalom- és Alapítvány-trilógiája, Iain Banks Kultúra-regényei, Dan Simmons Hyperion-sorozata, Lois McMaster Bujold Vorkosigan Saga-ja (Maréknyi becsület, Barrayar), Larry Niven Gyűrűvilág-a, valamint Niven és Jerry Pournelle Szálka Isten szemében című műve.

A tv-sorozatok közül ide tartozik az Orion űrhajó, a Star Trek, a Babylon 5 és a Csillagközi romboló. Klasszikus űropera-film a Csillagok háborúja sorozat.

Bővebben: Alternatív történelem

A történet az emberiség múltjában játszódik, de egyes kulcsmotívumok cseréjével: tudományos eredmények, személyek, események sorsának alakulása eltér az általunk ismerttől; egyfajta „mi lenne ha...” kérdés kifejtéséről van szó. A jó sci-fiben a változás a jelenlegi ismereteinkhez képest kicsi, ezért a történet reális, ugyanakkor az ismeretlen történet alakulása izgalmakat tartogat.

Egyes történetek a történelem homályos, bizonytalan pontjaiból, de reális tudományos feltételezésekből indulnak ki.

• Disztópia
• Utópia

Bővebben: A science fiction története

A science fiction irodalmi műfaja sokszínű. Mivel nincsen teljes megállapodás meghatározásáról tudósok és rajongók körében, az eredete ismeretlen. Néhányak azt mondják, a science ficton a késő középkorban kezdődött, vagy hogy a science fiction csak a tudományos forradalom által jöhetett létre, nevezetesen Galileo Galilei és Isaac Newton csillagászati, fizikai és matematikai felfedezései által. Mások szerint, az eredete a Frankenstein című regényből származik.

A sci-fi a huszadik században bontakozott ki, mivel a tudomány és a találmányok áthatoltak a társadalomba, így érdekeltté vált az olyan irodalom, ami a technológia hatásait fedezi fel. Ma a sci-fi nagy hatással van a világkultúrára és a gondolatokra.

A műfaj klasszikusa kétségtelenül Verne Gyula (Jules Verne) francia író, aki több tucat sci-fit írt és egzotikus helyeken játszódó kalandregényt. Verne élete nagy részét Franciaországban töltötte, bár saját hajóján egy alkalommal európai körutat tett. Verne alaposan felkészült a tudomány és technika korabeli eredményeiből és próbálta elképzelni a további fejlődést. Regényeinek nagy hatása volt a 19. századi emberek gondolkodására, el lehet mondani, hogy sok későbbi kutatónak és felfedezőnek adott ihletet és motivációt.

A műfajnak aztán a 19. század végén élt H. G. Wells adott lendületet.

• Bessenyei György: Tarimenes utazása (1804)
• Koronka József: Utazás a régi Európa romjai felett 2836-dik évben, Nemzetközi társalkodó, 1837
• Neÿ Ferenc: Utazás a Holdba, Rajzolatok a Társas Élet és Divatvilágból, 1836
• Jósika Miklós: Végnapok, Regényes képletek, Pest, 1847
• Jókai Mór: A jövő század regénye, Budapest, 1895, 52 lap
• Tóvölgyi/Schaffner Titusz: Új világ, Budapest, 1888, I. – 218 lap, II. – 162 lap
• Makay István: Repülőgéppel a holdra, Budapest, Athenaeum, 1899
• Tábori Róbert: Az élet folytatásokban, Budapest, Szépirodalmi, 1890
• Váncza Mihály: Föld alatt és föld felett, Gyikó, 1893
• Bojcsuk József: Romok árnyékában – riportsorozat a 25. századból, Užhorod, LÁM Rt. Könyvnyomda, 1937

• Naszády József: Anarchia, Légrády testvérek, 1903

A modern kor jelentős magyar képviselője a Galaktika, ami 1972 és 1995 között nem csak lehetővé tette a hazai sci-fi-rajongóknak, hogy folyamatosan hozzájuthassanak a világban megjelenő művekhez, és nem csak segítette a hazai szerzők megjelenését, de példányszáma – és minősége – alapján bejutott a világ első három legnagyobb antológiája közé. 1974-ben megkapta az Európa Legjobb Sci-Fi Magazinja díjat.

A Galaktika főszerkesztőjeként ismert Kuczka Péter azonban jóval többet tett a hazai sci-fiért ennél, nevéhez fűződik számtalan regény és novelláskötet kiadása.

A Galaktika támogatásával megjelent sci-fi és fantasy magazinok:

• Robur Magazin 1984–1986 (16 szám)
• Atlantisz Fantasztikus Magazin 1990 I./1 – 1991 II./1. (13 szám)

Ebben az időszakban jelent meg:

• Android Sci-Fi és Fantasy Magazin 1993/4. I/1. – 1993/08. I/5. (5 szám)

A Galaktika 2004 novemberében újra indult (bár az eredeti stábból szinte senki sem vett részt benne, de az indító cég megvásárolta a név használati jogát), Burger István főszerkesztő irányításával. 2005-ben ismét elnyerte az Európa Legjobb Sci-Fi Magazinja díjat az Európai Science Fiction Társaság (ESFS) Glasgowban megrendezett Eurocon találkozóján.

A magazin megszűnése és újraindulása között eltelt majdnem tíz évben több SF lap próbálta pótolni a Galaktika által hagyott űrt, például:

• X-Magazin
• Átjáró Magazin (2002–2004)
• Szíriusz Fantasztikus Kalandregény Újság 9 szám
• Új Galaxis antológia – 2003 óta megjelenő antológia

• fantasy

• scifi.lap.hu Sci-fi linkgyűjtemény
• The Heinlein Society Archiválva 2005. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar Sci-Fi Történeti Társaság
• www.irodalmiakademia.hu
• The ISFDB – Sci-fi és fantasy művek adatbázisa (angolul)
• A ’’The Space Opera Renaissance’’ előszava
• SFmag science fiction és fantasy online magazin
• Science fiction az ezredforduló után
• A holnap meséi. Írások a sci-firől; szerk., bev. Kuczka Péter; Kossuth, Bp., 1973
• Stanislaw Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia; ford. Fejér Irén, Murányi Beatrix; Gondolat, Bp., 1974
• Maár Judit: A fantasztikus irodalom; Osiris, Bp., 2001 (Osiris zsebkönyvtár)
• Tzvetan Todorov: Bevezetés a fantasztikus irodalomba; ford. Gelléri Gábor, utószó Maár Judit; Napvilág, Bp., 2002 (Társtudomány)
• Idegen univerzumok. Tanulmányok a fantasztikus irodalomról, a science fictionről és a cyberpunkról; összeáll. H. Nagy Péter; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2007 (Parazita könyvek)
• Idegen (látvány)-világok. Tanulmányok science fiction és cyberpunk filmekről; összeáll. H. Nagy Péter; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2008 (Parazita könyvek)
• Sánta Szilárd: Mesterséges horizontok. Bevezetés a kortárs sci-fi olvasásába; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2012 (Parazita könyvek)
• A sci-fi. Válogatott tanulmányok; szerk. Kárpáti György, Schreiber András; KMH Print Kft., Bp., 2016 (Filmanatómia)
• Baka L. Patrik: Függőhidak. Fejezetek a kortárs spekulatív fikció irodalmából; Media Nova M–Nap, Dunaszerdahely, 2016 (Kaleidoszkóp könyvek)
• Lukácsi Margit: Kép, képzelet, fantasztikum. A fantázia mesterei a XIX-XX. századi olasz irodalomban Collóditól Calvinóig. Tanulmányok, műelemzések; L'Harmattan, Bp., 2016
• Tóth Csaba: A sci-fi politológiája; 2. jav. utánny., Athenaeum, Bp., 2018
• H. Nagy Péter: A képzelet tudománya. Praxeológiai bevezetés; Selye János Egyetem Tanárképző Kar, Komárom, 2019