Savaiʻi

Savaiʻi
Savaiʻi és Upolu térképe
Közigazgatás
Ország	Szamoa
Székhely	Salelologa
Legnagyobb település	Safotu
Népesség
Teljes népesség	44 402 fő
Népsűrűség	25 fő/km²
Safotu népessége	ismeretlen
Népcsoportok	szamoaiak
Földrajzi adatok
Fekvése	Csendes-óceán
Szigetcsoport	Szamoa-szigetek
Terület	1,694 km²
Hosszúság	80 km
Szélesség	40 km
Tengerszint feletti magasság	1858 m
Legmagasabb pont	Mauga Silisili (1858 m)
Időzóna	UTC+13:00
Elhelyezkedése
Savaiʻi Pozíció Óceánia térképén
d. sz. 13° 35′ 00″, ny. h. 172° 25′ 00″-13.583333333333, -172.4166666666713.583333°S 172.416667°WKoordináták: d. sz. 13° 35′ 00″, ny. h. 172° 25′ 00″-13.583333333333, -172.4166666666713.583333°S 172.416667°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Savaiʻi témájú médiaállományokat.

Savaiʻi Szamoa legnagyobb területű szigete. Keleti szomszédjától, a népesebb Upolutól az Apolima-szoros választja el, a két földdarab között kompjárat biztosítja a közlekedést. Savaiʻin található az ország legmagasabb pontja, a Mauga Silisili.

Savaiʻi szigete lényegében egyetlen hatalmas pajzsvulkán, amelynek alig 3%-a emelkedik ki a tenger felszíne alól. A sziget a Szamoa-szigetek többi tagjához hasonlóan a Szamoai forrópont vulkanizmusának köszönheti létét. Körülbelül 5,5 millió évvel ezelőtt keletkezett, majd a Csendes-óceáni-lemez mozgásának következtében nyugat felé sodródott, így újabb szigetek jöhettek létre a forrópont fölött, amely jelenleg a Mount Vailulu’u tengeralatti vulkán alatt helyezkedik el. Csökkentett mértékben ugyan, de Savaiʻi vulkánjai továbbra is aktívak, az utolsó kitörései a Mt Matavanunak voltak a német gyarmati időszakban, 1905–19011 folyamán. A sziget látképét jelenleg a pleisztocénben és a holocénben keletkezett lávaformációk dominálják.^[1]

Területe 1694 km², 80 km hosszú kelet-nyugati irányban és 40km széles. Ezzel Szamoa legnagyobb szárazföldje, Polinéziában a 6., a világon a 230. legnagyobb sziget. Lakossága 44 400 fő, az ország lakosságának 24%-a él Savaiʻin. Egyetlen városi státuszú települése Salelologa, ahol a sziget legnagyobb piaca és a kompkikötő található. A sziget egésze hegyvidéki jellegű, nagy részét sűrű esőerdő borítja. Legmagasabb pontja a Mauga Silisili, amelynek csúcsa 1858 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.^[2] A hőmérséklet egész évben 23-30°C között mozog, a csapadékmennyiség a partvidéken évi 2000 mm, ez a belső hegyvidéken elérheti a 8000 millimétert is. A központi hegyvidéken található a védett Közép-Savaiʻi-i esőerdő, amely 727 km²-es kiterjedésével lefedi a sziget területének csaknem felét, és a legnagyobb területű összefüggő esőerdő Polinéziában.^[3]

A sziget gazdag szóbeli hagyománnyal rendelkezik. Polinézia mítoszaiban fontos szerepet tölt be Savaiʻi: a szigetvilág számos legendája említi a szigetet az emberiség bölcsőjeként. A szamoai mitológia számos istent sorol fel, akik két csoportba sorolhatóak: a teljesen földöntúli eredetű atuák, és az emberi felmenőkkel is rendelkező aituk. A szamoai mitológia központi istene Tagaloa, őt követik a kisebb istenségek, mint a madarak istene, Vave, Mafuiʻe, a földrengés-istennő. Nafanua, a harc istene a sziget nyugati végén építette fel palotáját, ami egyben a szellemvilág kapuja is.^[4]

Upolut és a hozzá tartozó kisebb szigeteket 5 körzetre osztják:^[5]

• 6. Faʻasaleleaga
• 7. Gagaʻemauga
• 8. Gagaʻifomauga
• 9. Vaisigano
• 10. Satupaʻitea
• 11. Palauli

A sziget egyetlen városa, Salelologa, a Faʻasaleleaga körzetében fekszik.