Nemanja Vidić

Nemanja Vidić
2010-ben
Személyes adatok
Teljes név	Nemanja Vidić
Születési dátum	1981. október 21. (43 éves)
Születési hely	Titovo Užice, Jugoszlávia
Állampolgárság	szerb
Magasság	189 cm
Testtömeg	88 kg
Poszt	hátvéd
Junior klubok
Időszak Klub 1989–1993 Jedinstvo Užice 1994–1996 Sloboda Užice 1996–2000 Crvena zvezda
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 2002–2003 Crvena zvezda 67 (12) 2003–2005 → Spartak Subotica 27 (6) 2004–2005 Szpartak Moszkva 39 (4) 2005–2014 Manchester United 204 (15) 2014–2016 Internazionale 23 (1)
Válogatottság
2002 Jugoszlávia 3 (0) 2003–2006 Szerbia és Montenegró 17 (1) 2006–2011 Szerbia 36 (1)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemanja Vidić témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemanja Vidić (cirill betűkkel: Немања Видић, Titovo Užice, Jugoszlávia, 1981. október 21. –) szerb labdarúgó, aki pályafutása során a Manchester Unitedben és az Interben is játszott. 2002 és 2011 között a Jugoszláv, a Szerbia és Montenegró-i és Szerb válogatottnak is a tagja volt.^[1]

Nevelőegyüttesében, a belgrádi Crvena zvezdában 2000-ben mutatkozott be a felnőttek között. 2004-ben az orosz Szpartak Moszkva igazolta le, ahol Európa legkeresettebb védői közé került, főleg a nemzeti csapatban nyújtott teljesítménye miatt, ahol vezére volt a válogatott védelmének, amely mindössze egy gólt kapott a 2006-os világbajnoki selejtezők alatt. A nyári világbajnokság után körülbelül 7 000 000 euróért írt alá a Manchester Unitedhez. 2006 januárjától majd egy évtizeden át játszott Rio Ferdinand oldalán a manchesteriek védelmében, az évek alatt Európa legjobb hátvédpárosává fejlődve. Játékának legnagyobb erényei a következetesség, a tudatosság és fejjátéka volt.^[2] 2014 júliusában, szerződése lejárta után ingyen igazolt a milánói Internazionaléhoz.

Vidić angliai pályafutása alatt öt alkalommal nyerte meg a Premier League-át, háromszor az Ligakupát, valamint elhódította a Bajnokok Ligája és a FIFA-klubvilágbajnokság trófeáját is. Egymást követő négy szezonban választották be a szakírók az Év Csapatába, vezérletével a United rekordot jelentő tizennégy egymást követő bajnoki mérkőzésen nem kapott gólt. A 2010-2011-es idény végén az év játékosának választották a Premier League-ben. Két évvel korábban szintén ő érdemelte ki a rangos elismerést, amely bravúrt rajta kívül csak Thierry Henry és Cristiano Ronaldo mondhat el magáról.^[3] A 2010-2011-es szezontól három éven át ő volt a United csapatkapitánya.^[4] Szerződése lejárta után igazolt az olasz bajnokságba, ott azonban állandóan fellépő sérve miatt kevés játéklehetőséget kapott, ezért 2016. január 18-án közös megegyezéssel szerződést bontott az Internazionale csapatával.^[5] Bár akkori hírek szerint lett volna lehetősége az amerikai élvonalba igazolnia, 2016. január 29-én bejelentette visszavonulását.^[6]

Vidić hétéves korában kezdett futballozni, a Jedinstvo Užice ifiakadémiáján. Remekül fejlődött, és 12 évesen a Sloboda Užicéhez került, ahol két és fél évet töltött el.

1996-ban nem sokkal a 15. születésnapja előtt Vidić a Crvena Zvezda játékosa lett. Átigazolása után csapata kölcsönadta a Spartak Suboticának. Miután visszatért Belgrádba, nagyon fontos tagja lett a piros-fehéreknek. A 2001/02-es szezonban megnyerte a jugoszláv kupát a csapattal, majd nem sokkal később a csapatkapitányi karszalagot is megkapta. 2004-ig maradt a Crvena Zvezdánál, ekkor a Szpartak Moszkvához igazolt. Nem tudni, hogy a moszkvaiak mennyit fizettek érte, de úgy tudni, megszerzésével orosz átigazolási rekordot döntött a Szpartak.

Vidić két szezont töltött az orosz fővárosban, majd, körülbelül 7 millió fontért a Manchester Unitedhez igazolt, ahol a 15-ös számú mez lett az övé. 2006. január 25-én, egy Blackburn Rovers elleni Ligakupa-meccsen mutatkozott be, az utolsó néhány percre állt be Ruud van Nistelrooy helyett. A 2006/07-es szezonban 25 bajnoki meccsen játszott, remek párost alkotva a védelem közepén Rio Ferdinanddal (kettejük elnevezése a Red Wall, vagyis a vörös fal lett). Végül a bajnokságot is megnyerte csapatával.

2006. október 14-én megszerezte első gólját a United színeiben, egy Wigan Athletic elleni mérkőzésen. December 6-án megszületett első Bajnokok Ligája-találata is, a Benfica ellen volt eredményes. 2007 novemberében két évvel meghosszabbította szerződését a Vörös Ördögökkel. A 2007/08-as szezon végén bajnoki címet és a BL-győzelmet ünnepelt csapatával.

A következő idényben Vidić és Ferdinand főszereplésével új rekordot állított fel a Manchester United az angol bajnokságok történetében azzal, hogy sorozatban 14 meccsen nem kapott gólt. Az évad végén a legjobb játékosnak járó díjat is megkaphatta volna, de a szakértők végül Ryan Giggst látták a legjobbnak.

A 2010-es szezonban Vidić lett a Manchester United csapatkapitánya, mivel Sir Alex Ferguson olyan játékost akart kapitánynak, aki kevésbé sérülékeny. A karszalag mindenesetre jó kézre került, mivel Vidić tökéletesen megállta a helyét kapitányként is

A 2011-es szezonban mégsem ő volt a kapitány, ugyanis decemberben, a Basel elleni BL visszavágón, súlyos sérülést szenvedett, ami után csak 2012 augusztusában tudott visszatérni.

2014. március 5-én bejelentették, hogy a nyártól az olasz FC Internazionale Milano labdarúgója lesz.^[7]

Vidić 2002. október 12-én, Olaszország ellen mutatkozott be a szerb és montenegrói válogatottban. Nagy szerepe volt abban 2006-os vb selejtezői során mindössze egy gólt kapott válogatottja. 2006 óta a független szerb válogatottat képviseli.

• Jugoszláv kupa-győztes: 2002
• Szerb bajnok: 2003/04
• Szerb és montenegrói kupa-győztes: 2004

• Angol bajnok: 2006/07, 2007/08, 2008/09, 2010/11, 2012/13
• Ligakupa-győztes: 2006, 2009
• FA Community Shield-győztes: 2007, 2008, 2010, 2011, 2013
• Bajnokok Ligája-győztes: 2007/08
• FIFA-klubvilágbajnok: 2008

• Nemanja Vidić pályafutásának statisztikái a Soccerbase oldalon (angolul)

• Nemanja Vidić honlapja
• Nemanja Vidić adatlapja a StretfordEnd.co.uk-on
• Nemanja Vidić adatlapja a Manchester United honlapján
• Nemanja Vidić válogatottbeli statisztikái^{[halott link]}