Mercerezés

A feltalálóról, John Mercerről (en) elnevezett mercerezés a pamutfonal vagy -kelme kifeszített állapotban történő lúgozása.

Történet

Mercer 1844-ben felismerte, hogy a pamutszövet lúg hatására zsugorodik, megvastagszik, szilárdsága és színezékfelvétele megnő. A pamut lúgos kezelésének ilyen célból történő eljárását 1850-ben szabadalmaztatta. (Ezen alapul a pamutszövetek manapság is alkalmazott feszítésmentes lúgozása.) Azt azonban, hogy ha a lúgozást a textília erős megfeszítése mellett végzik, a pamut jelentős mértékben kifényesedik, színezéskor színei erőteljesebbek lesznek, csak 1889-ben Horace Arthur Lowe fedezte fel és szabadalmaztatta. Az ipari alkalmazást először Thomas és Prevost vezette be egy németországi gyárban és azóta terjedt el széles körben a textiliparban. Mercerezésen ma a feszített állapotú lúgozást értjük.^[1]

A mercerezés elve és hatása

A lúgos kezelés közben alkalmazott erős feszítés hatására az eredetileg csavart pamutszálak megduzzadnak, kisimulnak, babszem alakú keresztmetszetük kikerekedik, így fényvisszaverő képességük megnő, aminek következtében a fonal ill. szövet nagyon szép fényes lesz. A szálak erősen (mintegy 25%-kal) zsugorodnak, ezért a termék a későbbi mosások során már nem „megy össze”, mérettartó lesz. A szálat alkotó cellulózláncok nagyobb fokú rendeződése folytán a szál szilárdsága megnő. A mercerezett pamut nedvességfelvevő képessége és színezékfelvétele is javul. A mecerezés hatása tartós.^[2]^[3]

A mercerezési eljárás

A szokványos mercerezési eljárás a következő részfolyamatokból áll:^[4]

A pamuttextília lúggal történő telítése. A mercerezéshez tömény (27–30 °Bé), hideg (20–25 °C) nátronlúg (NaOH) oldatot használnak, a telítés 30–60 s ideig tart.
Mosás erősen feszített állapotban.
Savazás a lúgmaradványok közömbösítésére.
Öblítés.

A szokványos hideg mercerezés mellett létezik egy másik, kevésbé használatos eljárás is, a forró mercerezés, amelyet 60 °C hőmérsékletű nátronlúggal végeznek.^[5] Ennek előnye, hogy a forró oldat viszkozitása kisebb, mint a hideg oldaté, a telítés sokkal egyenletesebb, a folyamat ideje rövidebb (20–30 s), kevesebb vízre van szükség, viszont a pamut kevésbé duzzad, emiatt a termék nem lesz olyan szép fényes, az eljárás nagyobb energiafogyasztású és költségesebb, mint a hideg mercerezésé.^[6]

Újabb fejlesztés a folyékony ammóniával (NH₃) történő mercerezés (Prograde eljárás), aminek előnye, hogy a technológiai idő sokkal rövidebb, a folyamatos eljáráshoz használt gépi berendezés kisebb, nem vízigényes, hatása nagyon egyenletes, az eljárás kevésbé környezetszennyező módszer, mint a lúgos mercerezés, és az ammónia csaknem teljes egészében visszanyerhető.^[7]^[8] Az ammóniás mercerezés juta- és lenfonalak kezelésére is alkalmas, hasonló eredménnyel, mint a pamutnál.^[9]^[10]

Fonalak mercerezése

Mercerezett pamutcérna (jellegzetessége a szép fénye)

A fonalakat matring formájában, vagy újabban futó fonalon folyamatos eljárásban mercerezik.

Matringban történő mercerezés esetén a matringokat két párhuzamos tengelyű hengeren vetik át. A hengerek távolsága állítható, hogy a matringot meg lehessen feszíteni. Az egyik hengerhez facsaróhengert szorítanak. A matringok felhelyezése után a forgó hengereket lúggal teli medencébe merítik és fokozatosan távolítják őket egymástól a feszítés érdekében. Közben még lúgot is permeteznek a matringokra. A kezelési idő leteltével a hengereket kiemelik a medencéből, a facsaró hengerrel kipréselik a fölösleges oldatot és megkezdődik a savazás és öblítés. Az öblítő folyadék kifacsarása után leveszik a matringokat a hengerpárról.^[11]^[12] Az ily módon mercerezett fonalakat elsősorban a kötőipar használja fel. A flórfonal perzselt és mercerezett fonalak összecérnázásával készül és gyakran alkotja kiváló minőségű pamutzoknik anyagát.^[13]

A folyamatos fonalmercerezést futó fonalon főleg varrócérnák gyártásában alkalmazzák és ehhez a folyékony ammóniás eljárást használják.^[8]

Szövetek mercerezése

A pamutszövetek mercerezését folyamatos eljárásban, feszítőláncos vagy hengeres gépeken végzik. Az előbbi előnye, hogy a láncirányú feszítés mellett igen hatékony vetülékirányú feszítést is lehet elérni, a hengeres gépek ebből a szempontból kevésbé hatékonyak.^[14]^[15]

A feszítőláncos mercerező gépsor elején a lúggal történő telítés fuláron^{[Jegyzet 1]} történik. Ezután a hosszában megfeszített szövet két szélét egy-egy futó láncra vezetik, amelyekből tűk állnak ki, ezekre tűzik fel a szövetszéleket. A láncok a gép hossza mentén egyre távolodnak egymástól, ez adja a szélesség irányú feszítést. Miután a szövetet leválasztják a láncokról, savazzák és forró vízzel öblítik. Ezt követi a szárítás.

A hengeres mercerező gépsoron a speciális elrendezésű csapágyazott, két ilyen egymás melletti hengerre felül ráhelyezett gumibevonatú gördülő cső (nem tengelyezett) palástján vezetett szövetre – már megfeszített állapotban – rápermetezetik a cirkuláltatott, hűtött tömény nátronlúg oldatot. A hossz- és keresztirányú feszítés egyrészt a gördülő gumibevonatú cső tömege, másrészt a duzzadó szövet feszülése valósítja meg az érintőszerű érintkezési felületeken. Ezután a szövetet még feszített állapotban forró, majd hideg víz rápermetezéssel öblítik. A savas semlegesítést szélesmosógép felépítésű kádakban – a kádak közötti kipréseléssel – végzik, ugyanígy hajtják végre a végső öblítést is.

Kötött kelmék mercerezése

A kötött kelmék folyamatos mercerezése széles állapotban^{[Jegyzet 2]} hasonlóképpen történik, mint a szöveteké, akár feszítőláncos, akár hengeres gépeken megoldható. Elterjedtebb azonban a cső alakban történő mercerezés, ami a körkötött kelmék esetében alkalmazható.^[16]

Széles állapotban történő mercerezés esetén gondot okozhat az egyszínoldalas kelmék szélbesodródása, amit a gépbe való bevezetéskor folyamatosan meg kell szüntetni (erre a gépeken megfelelő készülékek vannak). Számolni kell azzal, hogy a kötött kelmék szerkezetéből adódóan a szempálca-sűrűség a feszítés következtében a kelme szélessége mentén eltérően alakul. Feszítőláncos gépeken a kelme szélein nyomot hagynak a tűk, amelyekre a kelme szélét rátűzik. Hengeres mercerezőgépeken a hosszirányú feszítés miatt és ezzel szemben a szélesség irányú feszítés hiánya miatt a kelme veszít szélességéből és a széleken a szempálca-sűrűség megnő.^[16]^[17]

Körkötött kelmék esetében jobb megoldás a cső alakban történő mercerezés. Az erre szolgáló gépeken a függőleges irányban folyamatosan haladó, hosszában megfeszített cső alakú kelmét belülről tárcsapár lapítja el és feszíti szét szélesség irányban is, és így vezetik át a telítés és az öblítés szakaszán. A telítés a lúg folyamatos permetezésével történik. A mosás szakaszában a kelmét abba az állapotába kell feszíteni, amit végleges méretének szánnak.^[18]

Jegyzetek

↑ A fulár (idegen írásmóddal: foulard) a textilanyagnak valamilyen vegyszeroldattal való telítésére, majd a fölösleg kifacsarására szolgáló gép. A textíliát hengerekkel vezetve merítik egy a vegyszeroldattal töltött teknőbe, majd hengerpárok között préselik ki a fölösleges oldatot.
↑ A cső alakban készült körkötött kelméket ehhez hosszában fel kell vágni és szét kell teríteni.

Hivatkozások

Források

↑ Benninger: J. Ströhle, G. Schramek: Open width mercerising of knitwear. (Hozzáférés: 2014. december 7.)^{[halott link]}
↑ Bonkáló: Bonkáló Tamás (szerk.). Textilkikészítőipari műveletek és berendezések. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1969)
↑ Dornyi: Dornyi Barbara: Folyékony ammóniás kezelés hatása len és len tartalmú szövetek tulajdonságaira. (PhD szakdolgozat.), 2009^{[halott link]}
↑ Hajós: Hajós István. Textíliák kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1959)
↑ Kézdy & al: Kézdy Árpád (szerk.). Tananyag a textilfestő és kikészítő szakmunkások részére. Könnyűipari Minisztérium Módszertani és Továbbképző Intézete, Budapest (1978)
↑ Kézikönyv: Jederán Miklós, Tárnoky Ferenc (szerk.). Textilipari kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1979). ISBN 963 10 2706 6
↑ Mercerization 1: What is mercerization?. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
↑ Mercerization 2: Arvin Periyasamy: Mercerization. [2015. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
↑ Mercerization 3: Mercerization of knitwear. (Hozzáférés: 2014. december 6.)
↑ Mercerization 4: S. R. Karmakar: Chemical Technology in the Pre-Treatment Processes of Textiles pp. 303–306. (Hozzáférés: 2014. december 7.)
↑ Peter: Peter, Max. Grundlagen der Textilveredlung. Deutscher Fachverlag, Frankfurt/M (1985). ISBN 3-87150-203-0

Kapcsolódó szócikkek

[16] A fulár (idegen írásmóddal: foulard) a textilanyagnak valamilyen vegyszeroldattal való telítésére, majd a fölösleg kifacsarására szolgáló gép. A textíliát hengerekkel vezetve merítik egy a vegyszeroldattal töltött teknőbe, majd hengerpárok között préselik ki a fölösleges oldatot.

[17] A cső alakban készült körkötött kelméket ehhez hosszában fel kell vágni és szét kell teríteni.

[Mercerization_1_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Mercerization 1

[Kézikönyv_871–873._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Kézikönyv 871–873. old.

[Kézdy_&_al_145–151._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Kézdy & al 145–151. old.

[Peter_77._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Peter 77. old.

[Peter_78._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Peter 78. old.

[Kézdy_&_al_149–150._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] Kézdy & al 149–150. old.

[Peter_82._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] Peter 82. old.

[Kézdy_&_al_149._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] Kézdy & al 149. old.

[Mercerization_2_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] Mercerization 2

[Dornyi_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10] Dornyi

[Bonkáló_201–202._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11] Bonkáló 201–202. old.

[Peter_79–80._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--12] Peter 79–80. old.

[Hajós_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13] Hajós

[Peter_80–81._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14] Peter 80–81. old.

[Bonkáló_203._old._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--15] Bonkáló 203. old.

[Mercerization_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18] Mercerization 3

[Benninger_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--19] Benninger

[Mercerization_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--20] Mercerization 4

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[Jegyzet 1]

[Jegyzet 2]

[16]

[17]

[18]