Melbourne (Ausztrália)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Melbourne (egyértelműsítő lap).

Melbourne
Melbourne címere Melbourne zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ausztrália
Állam	Victoria
Alapítás éve	1835. augusztus 30.
Irányítószám	3000–3207
Körzethívószám	0370 0371 0372 0374 0376 0377 0378 0379 0383 0385 0386 0390 0391 0392 0393 0394 0395 0396 0398 0399
Népesség
Teljes népesség	5 031 195 fő (2022. jún. 30.)[1]
Népsűrűség	479,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	31 m
Terület	8,831 km²
Időzóna	AEST (UTC+10) AEDT (UTC+11)
Elhelyezkedése
d. sz. 37° 48′ 51″, k. h. 144° 57′ 47″-37.814166666667, 144.9630555555637.814167°S 144.963056°EKoordináták: d. sz. 37° 48′ 51″, k. h. 144° 57′ 47″-37.814166666667, 144.9630555555637.814167°S 144.963056°E
Melbourne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Melbourne témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Melbourne (IPA: [mɛlbərn],^[2] helyileg [mɛɫbn̩])^[3][4] ausztrál város, Victoria állam fővárosa, Ausztrália és Óceánia legnépesebb városa. Melbourne a szűkebb városközpont és az azt körülölelő 9992,5 km²-es agglomeráció neve is. A város a Port Phillip-öböl partján, a Dandenong- és Macedon-helységek és a Mornington-félsziget és Yarra-völgy között fekszik. A Melbourne-i agglomeráció 31 településének népessége 4 725 316 fő.^[5][6]

Az Economist hetilap Economist Intelligence Unit 2017-es rangsora szerint a világ legélhetőbb városa már hetedik éve.^[7]

A város alapítója egy valamikori fegyenc fia, aki a régi fegyenctelep helyén egy új várost akart építeni – sikerült neki. Melbourne gyors fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy Victoria aranymezőire csak úgy tódultak az 50-es években a gazdagságra vágyók. Az aranyláz és a letelepedők eredményezték végül a gazdaság fellendülését is. A 19. század végére pedig Melbourne lett Ausztrália ipari és pénzügyi fővárosa.

1835-ben a város neve: Port Phillip.

1851-ben a város Új-Dél-Wales fővárosa lesz, és megérkezik az első nem elítélt család is a városba.

1913-ban Canberra lesz a szövetségi főváros. A kormány még 1927-ig a városban marad.

1956-ban itt rendezték meg a nyári olimpiát.

A város 4 részre bontható. Üzleti központja a Collins street, itt találhatók a bevásárlóközpontok, keletre a parlamenti negyed, déli részen a művészek „otthona”, illetve a Swanston Street negyed, ahol a városháza, és más jelentős középület található. Innen a gépjárműforgalom is ki van tiltva. Mindezt igazán széppé a sok park és kert teszi, amelyek jelentős területeket foglalnak el a város központjában is.

Melbourne azon kevés ausztrál nagyvárosok közé tartozik, amely a kiépített tömegközlekedési eszközei mellett megengedheti magának az autós közlekedést is. Széles autóutak, modern autópályák teszik lehetővé a zavartalan gépjárműforgalmat. A város központjából az ország minden irányába indulnak főutak. Melbourne külső negyedeit a Hume, a Princess Hwy, valamint az ezeket összekötő Western Ring Road szeli át.

Mivel a város alapvetően dimbes-dombos területen helyezkedik el, így a kerékpár kiváló sporteszköznek számít. Sokan napi közlekedésre is használják, de aki a sík terephez szokott, annak ez elég megerőltető lehet.

A metrón (amit Melbourne-ben train-nek, vagyis vonatnak hívnak, mert szinte mindenhol a felszínen megy) lehet kerékpárt is szállítani, de a csúcsforgalomban nem igazán illik, és aki teheti (majdnem mindenki), az ezt be is tartja.

• A Melbourne-i egyetemet 1853-ban kezdték el építeni.
• A La Trobe egyetemet 1964-ben nyitották meg Bundooraban.
• A Monash egyetemet Claytonban 1958-ban hozták létre.

A város egész évben kínál kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz különböző programokat. Melbourne Ausztrália művészeti központja, itt tartják a Nemzetközi Művészeti fesztivált és a Moombát is. Az állam színházi társulatainak otthona, a 'Victoria Arts Centre, a Melbourne Concert Hallban található. Rendszeresen tartanak szabadtéri előadásokat is a nagyobb kertekben, parkokban, amelyek időpontjait sok esetben a naplemente idejére teszik. A város műsorfüzete az AGE, ami hetente jelenik meg, részletes információval látja el a tájékozódni vágyó olvasót a heti programokból.

Betekintés a Központi Üzleti Negyedbe, valóságos kánaán azok számára, akik vásárolni szeretnének. Itt megtalálhatók a város legjobb árkádjai és malljai. Ezek közül kiemelten jó a Bourke Street Mall, a Myer Melbourne, a Daimaru vagy a David Jones. Úgy a belvárosban, mint a külsőbb kerületekben kiépültek a bevásárlóutcák, ahol szintén bármit megtalál a vásárló. Speciális árukészletért a High Street régiségboltjaiba, vagy a Galleria Shopping Plazába érdemes benézni, a kínai árucikkeket a Victoria Streeten tudjuk beszerezni, míg a zsidó ételkülönlegességeknek, csemegéknek a Carlisle Street ad otthont. Melbourne-ben számtalan piac működik, amik közül talán kiemelhető a Camberwell negyedben található "alig" használtcikk piac.

A városban hajógyártás folyik a Port Phillip-öbölben. Elektronikai eszközöket, textiliákat, papírt, ruhákat is készítenek.

• Rialto Towers, a déli félteke legmagasabb irodaépülete
• Eureka Tower, Melbourne legmagasabb épülete
• Australian Gallery of Sport and Museum, kiállítás az összes sportág történelmi múltjáról
• Melbourne-i krikettstadion, az ország első számú sportstadionja, illetve kulturális jelképe.
• Royal Botanic Gardens
• Kings Domainről, hatalmas kiépített parkterület, (valamikor mocsár volt a helyén) itt található Victoria állam kormányzójának az épülete is.
• Rippon Lea kastély
• Királyi Kiállítási Épület
• Carlton-kert

A városban, ahogy egész Ausztráliában is, igen népszerű sport a krikett. Melbourne a székhelye a világ legerősebb krikettbajnokságai közé tartozó Big Bash League két csapatának, a Melbourne Starsnak és a Melbourne Renegadesnek is.

A Wikimédia Commons tartalmaz Melbourne (Ausztrália) témájú médiaállományokat.

• Oszaka, Japán (1978)
• Párkány, Szlovákia (1980)
• Szaloniki, Görögország (1984)
• Boston, Egyesült Államok (1985)
• Szentpétervár Oroszország (1989)
• Milánó, Olaszország (2004)
• Galle, Srí Lanka (2005)
• İzmir, Törökország (1992)

Nagyítás

Panorámakép a belvárosról.