Mánes híd

Mánes-híd
Elhelyezkedése	Óváros Kisoldal Prága 1
Áthidalt akadály	Moldva
Névadó	Josef Mánes
Funkció	gyalogos, autós, villamos-átkelőhely
Anyag	acél, betonpillérekkel
Teljes hosszúsága	186 m
Szélesség	16 m
Tervező	Mečislav Petrů
Átadás ideje	1908. június 6.
Elhelyezkedése
Mánes-híd Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 35″, k. h. 14° 25′ 02″50.093055555556, 14.41722222222250.093056°N 14.417222°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 35″, k. h. 14° 25′ 02″50.093055555556, 14.41722222222250.093056°N 14.417222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mánes-híd témájú médiaállományokat.

A Mánes-híd (Mánesův most) a Moldva folyásirányban tizedik prágai hídja, amely a jobbparti Óvárost (Jan Palach tér, a prágai A metróvonal Staroměstská és Malostranská állomásai között) köti össze a balparti Kisoldal negyeddel (Klárov, a Kisoldal metrómegállóval). A jobb parton a híd folytatása a Kapr utca (Kaprová ulice), amely a Rudolfinum és a Károly Egyetem bölcsészkarának épülettömbje között ér ki a folyóhoz. A villamosok ezen a hídon kelnek át az Óvárosból a Hradzsin felé (Szombathy).

186 m-es hosszával ez Prága második legrövidebb Moldva-hídja.

A 16 m széles hídon kétvágányú villamosvonal halad át a sínek mellett 1-1 autós sávval (csehWiki).

Helyén korábban az 1868–1869-ben épült keskeny, vasszerkezetes (Szombathy) Rudolf gyaloghíd (Rudolfova lávka) állt.

A helyén építendő közúti hidat (amit eredetileg a névadót megtartva Rudolf-hídnak neveztek volna) hárman tervezték: František Mencl(wd) és Alois Nový hídmérnök, valamint Mečislav Petrů építész. Eleinte "Rudolph-híd" néven írták róla. 1914 februárjában, egy hónappal a tervezett átadás előtt a városi tanács döntött, hogy a trónörökös „főherceg ötvenedik születésnapjának állandó emlékére” inkább a Ferenc Ferdinánd főherceg híd (németül Erzherzog Franz Ferdinand-Brücke) nevet kapja.

Az ekkor még nem teljesen kész híd átadó ünnepséget 1914. március 11-én tartották a város, az állam és az egyház fontos képviselőinek jelenlétében, (mások üdvözlő táviratot küldtek). František Kašpar, az építkezésért felelős alpolgármester beszédében azt hangsúlyozta, milyen szükséges és sürgős volt megépítése a Károly híd terhermentesítése érdekében. Karel Groš polgármester tisztelettel adózott a császárnak és a trónörökösnek, egyúttal köszönetet mondott Lev Skrbenský bíborosnak a felszentelésért, František Thun kormányzóhelyettesnek az „igazságos béke megteremtéséért Csehországban” és mindazoknak, akik hozzájárultak a sikerhez. A kormányzó rövid beszéde után egy kórus elénekelte az osztrák és cseh himnuszt, és a résztvevők közösen átsétáltak a hídon. Ezután megnyitották azt forgalom számára, de teljesen csak 1916-ban készült el. Az első világháború után rövid ideig (lehet, hogy csak nem hivatalosan) ismét Rudolf-hídként emlegették. Az immár végleges Mánes-híd nevet 1920. április végén kapta.

Az 1960-as években az út eredeti burkolatát és a járda mozaikját aszfaltra cserélték. Ez azonban több problémát okozott, így az 1992–1994-es rekonstrukció során visszabontották.

A balparti hídfő kiegészítésére már 1923-ban tervbe vettek egy gyalogfeljárót a Straka Akadémiától; az ötletet 2000 után a prágai kerékpáros közlekedés fejlesztését célzó program részeként élesztették újjá. 2008-ban a város uniós támogatást kért a 15 millió CZK-ra becsült tervhez a Versenyképesség programból, de végül ezúttal sem lett belőle semmi (csehWiki).

Az egész híd betonból, részben már vasbetonból épült (csehWiki).

Díszítményei az 1910 után divatos modernizmus stílusát reprezentálják; ezen belül a cseh kubizmus jellemző példái Emanuel Halman(wd) szobrász szökőkutai és a vámszedők mára elbontott fülkéi. Az oszlopokat figurális frízek koronázzák meg a moldvai úszók életéből vett jelenetekkel. Az Óváros felőli hídfőben vannak a vízköpős szökőkutak, a kisoldalin pedig a város és az ország jelképei. Josef Mánes festő szobra az óvárosi hídfőben, a Jan Palach tér szélén áll (csehWiki). Az 1951-ben készült szobor Bohumil Kafka munkája (Idegenvezető).

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mánesův most című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 24.
• Szombathy: Szombathy Viktor: Prága. Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest). p. 181.

• femcafe.hu: Prága legszebb hídjai