[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

James Matthew Barrie

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(J. M. Barrie szócikkből átirányítva)
James Matthew Barrie
Született1860. május 9.[1][2][3][4][5]
Kirriemuir[2]
Elhunyt1937. június 19. (77 évesen)[2][6][7][3][4]
Marylebone
Állampolgársága
HázastársaMary Ansell[9]
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiOrder of Merit
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeKirriemuir[9]
James Matthew Barrie aláírása
James Matthew Barrie aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz James Matthew Barrie témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

James Matthew Barrie, ismertebb nevén J.M. Barrie (Kirriemuir, 1860. május 9. – Marylebone, 1937. június 19.) skót író. Legismertebb műve a Pán Péter. Habár több műve is volt ezen kívül, főleg a Pán Péter révén ismert. Továbbá ő tette népszerűvé a Wendy nevet.[10] 1913. június 14-én V. György király lovaggá ütötte.

Élete

[szerkesztés]

James Matthew Barrie néven született Kirriemuir skót burghben, kálvinista családba. Apja szövő volt, míg anyja háziasszony. Barrie a tíz gyerekből a kilencedik volt.[11] Kisgyerekként történetmeséléssel hívta fel magára a figyelmet.[12]

Amikor hat éves volt, bátyja, David egy jégkorcsolya baleset következtében elhunyt, tizennegyedik születésnapja előtt.[13] Ez nagy veszteség volt az anyjának, mivel David volt a kedvence. Barrie ennek hatására úgy viselkedett, mint David, még az ő ruháit is hordta, és úgy fütyült, mint ő.[14]

Nyolc éves korában a Glasgow Akadémiára küldték. Tíz éves korában hazatért, és a Forfar Akadémián folytatta tanulmányait. 14 éves korában ismét elhagyta az otthont, és a Dumfries Akadémiára járt. Dumfries-ben barátaival együtt gyakran játszottak kalózosat.[15][16]

Az egyetemen irodalmat tanult,[17] és kritikákat irt az Edinburgh Evening Courant számára. 1882-ben érettségizett.[17]

Miután nővére talált egy álláshirdetést a The Scotsman újságban, másfél évig a Nottingham Journal újságírójaként dolgozott.[17]

Pán Péter karaktere először a "The Little White Bird" (A kis fehér madár) című regényében volt megemlítve. A Pán Péter első színpadi előadása 1904-ben volt New Yorkban, [18] majd 1911-ben jelent meg regény formájában.

Barrie használta először a "Wendy" nevet egy műben. A nevet William Ernest Henley költő négyéves lánya, Margaret Henley ihlette, aki a "friend" szót "Fwiendy"-nek ejtette.[19]:231 Maga a Wendy név a Gwendolyn[20] és a Wanda[21] nevek becézése is, de a Pán Péter történetek előtt nem használták különálló keresztnévként.[22]

Barrie 1937. június 14-én hunyt el Marylebone-ban, tüdőgyulladás következtében.[23] Kirriemuir-ban temették el, a szülei és két testvére mellé.[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b c Краткая литературная энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia, 1962
  3. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
  7. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  8. ↑ http://web.archive.org/web/20170324045913/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/james-matthew-barrie
  9. ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
  10. ↑ History of the name Wendy. Wendy.com. [2018. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 22.)
  11. ↑ A History of Victorian Literature. John Wiley & Sons, 359. o. (2012. december 2.) 
  12. ↑ Alistair Moffat (2012). "Britain's Last Frontier: A Journey Along the Highland Line". Chapter 9. p. 1. Birlinn
  13. ↑ Birkin, Andrew: J. M. Barrie & the Lost Boys (Constable, 1979; revised edition, Yale University Press, 2003)
  14. ↑ Birkin, Andrew: J. M. Barrie & the Lost Boys, Constable, 1979; revised edition, Yale University Press, 2003
  15. ↑ McConnachie and J. M. B.: Speeches of J. M. Barrie, Peter Davies, 1938
  16. ↑ „Peter Pan project off the ground”, BBC News Scotland, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.) 
  17. ↑ a b c White, Donna R.S.. British Children's Writers, 1880–1914. Detroit, Michigan: Gale (1994). ISBN 978-0810355552 
  18. ↑ „Mr Barrie's New Play. A Christmas Fairy Tale”, The Glasgow Herald, 1904. december 28., 7. oldal (Hozzáférés: 2018. május 26.) 
  19. ↑ Barrie, J.M.. Peter Pan in Kensington Gardens and Peter and Wendy. Oxford Press (1999). ISBN 0-19-283929-2 
  20. ↑ Mike Campbell: Meaning, origin and history of the name Wendy. Behind the Name, 2019. november 16. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  21. ↑ Norman, Teresa. A World of Baby Names. Perigee, 196. o. (2003). ISBN 0-399-52894-6 
  22. ↑ Withycombe, Elizabeth Gidley. Oxford Dictionary of English Christian Names. Clarendon, 293. o. (1977). ISBN 0-19-869124-6 
  23. ↑ „Death of Sir J. M. Barrie. King Grieved at Loss of an Old Friend. Funeral on Thursday at Kirriemuil. "The End Was Peaceful"”, The Glasgow Herald, 1937. június 21., 13. oldal (Hozzáférés: 2018. április 14.) 
  24. ↑ „Funeral of Sir J. M. Barrie. Thousands Assemble at Graveside "Thrums" pays its Last Respects. Distinguished Mourners and Many Tributes”, The Glasgow Herald, 1937. június 25., 14. oldal (Hozzáférés: 2018. április 14.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=James_Matthew_Barrie&oldid=26906098”