[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Ivanja Reka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivanja Reka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
Jogállásvárosrész
Irányítószám10373
Körzethívószám+385 01
Népesség
Teljes népesség1753 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület2,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 16° 07′ 08″45.801944°N 16.118889°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 16° 07′ 08″45.801944°N 16.118889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivanja Reka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ivanja Reka Zágráb városrésze, egykor Dugo Selo község egyik települése Horvátországban, a főváros délkeleti részén. Ma Zágráb Peščenica-Žitnjak városnegyedéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágráb városközpontjától légvonalban 11, közúton 14 km-re keletre, az A3-as és A4-es autópályák csomópontja mellett nyugatra, a Száva északi partjának közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1217-ben említik először, Resnik településsel együtt, ahol akkoriban egy nagy plébániatemplom volt, és amelyhez Ivanje Reka későbbi története is kapcsolódik. A település neve feltehetően az Ivan személynév és a közeli Száva folyó nevének származékából ered, amelyet az akkori lakosok csak Rekának (rijeka = folyó) neveztek. Különböző régi dokumentumokban az Ivanja Reka nevet többféle formában említik: „Iuanyreka”, „Ivanjorieka”, „Ivanjoreka”, „Ivanjo Reka” változatokban, de a név mindegyik formája ugyanarra a névre megy vissza. Ivanja Reka kezdetben egy kis település volt 20-30 családdal, ami 100-150 lakost jelentett. A zágrábi káptalan jobbágyai éltek itt. A 18. és 19. században megkezdődött az erdőirtás és ennek nyomán fejlődött az állattenyésztés, a népesség pedig növekedni kezdett.

A második világháború után és különösen 1968-tól kezdve megindult a lakosok intenzív bevándorlása a volt Jugoszlávia területeiről az ország ipari központjaiba, így Zágrábba is. A sok bevándorló elsősorban Zágráb közelsége miatt kezdett letelepedni Ivanja Rekában, melyben nagy szerepet játszott, hogy ezeknek az embereknek a többsége Zágrábban talált munkát. Az infrastruktúra hiánya miatt (víz, villany, csatornázás, aszfalt, telefonhálózat) az Ivanja Reka területén fekvő földterületek ára kedvező volt a megvásárláshoz és mint ilyen hozzáférhető volt azoknak a dolgozó családoknak, akik úgy döntöttek, hogy Zágrábban élnek.

A betelepülésnek köszönhetően a népesség demográfiai és szakmai összetétele megváltozott. Ivanja Reka többé már nem számított mezőgazdasági településnek, és ma már kevés család foglalkozik mezőgazdasággal. Ezzel csak azok a családok foglalkoznak, akik földterületeiket őseiktől örökölték és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak fő, vagy mellékes jövedelemforrásként. Az infrastruktúra bevezetése tovább javította az életminőséget és elősegítette a település további fejlődését. A település közlekedése ma nagyon jól kapcsolódik Zágráb városához, mivel az A3-as (Bregana – Zágráb – Lipovac) és az A4-es (Goričan – Zágráb) autópályák találkozásánál található. A 2001-es népszámlálás szerint Ivanja Rekán 524 családi háztartásában 1783 lakos élt. 2011-ben 1800 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
219 228 233 268 302 313 305 335 331 331 349 379 1.167 1.594 1.783 1.800

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az ivana rekai plébánia hivatalosan 1982. június 24-én kezdte meg tevékenységét Keresztelő Szent János ünnepén.. Szentmisét abban az ivanja rekai házban tartották, amelyet ugyanebben az évben vásárolt a plébánia számára a Zágráb érsekség, és amelyet kápolnává alakítottak át. A miséket és az egyszerűbb szertartásokat itt tartották, míg más egyházi rítusok színhelye továbbra is a resniki plébániatemplom volt. Mivel ez a hely nem volt megfelelő a szertartások végrehajtására, megkezdődtek az előkészületek a plébániatemplom építésére. Az előkészítő munka 1995-ben, az építkezés pedig 2000-ben kezdődött. Az első istentiszteletet az újonnan épült templomban 2003. december 25-én tartották a templom alagsorában. 2013 februárjában befejeződött a plébániatemplom belső kialakítása is, melyet Josip Bozanić bíboros, a zágrábi érsek szentelt fel 2013. június 23-án.

Oktatás

[szerkesztés]

A resniki általános iskolát 1812-ben alapították, így Ivanja Reka gyermekei is ott vettek részt az oktatásban. Az 1930-as években a falu diákjai a közeli Sop iskolájaba jártak. A második világháború után az iskolát jogilag elkülönítették az egyháztól. 1947 folyamán a település lakosai önkéntes munkával átalakították az államosított majorépületet az általános iskola általános iskola igényeinek, ahol története során először tartottak tanórákat a településen. Sajnos ez az állapot csak 1947-től 1955-ig tartott. Az 1960-as évektől a tanulók ismét Resnikbe, majd 1968 és 1990 között Rugvicára jártak. Az 1990/91-es tanévtől 2019-ig a Zágráb-Volovčicai Fran Krsto Frankopan Általános Iskolában folyt az oktatásuk, az indulást és a visszatérést pedig iskolabusszal szervezték meg. 2019 szeptemberében hosszú évek várakozása után Ivanja Reka végre megkapta a modern és technológiailag jól felszerelt új iskolaépületet.

Az NK Ivanja Reka labdarúgóklubot 1948-ban Crvena Zvezda néven alapították. Ezen a néven 1958-ig szerepelt, amikor beszüntette működését. 1968-ban Sloboda néven újraalapították és 1992-ig ezen a néven működött, amikor nevét NK Ivanja Rekára változtatták. A csapat jelenleg a zágrábi 2. ligában szerepel.

Egyesületek

[szerkesztés]

A település önkéntes tűzoltó egyesülete 1933-ban alakult.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]