IV. Hugó ciprusi király
| IV. Hugó | |
| Ciprusi Királyság királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1324. március 1. – 1358. november 24. | |
| Koronázása | Nicosia 1324. április 15. vagy 25. |
| Elődje | II. Henrik ciprusi király |
| Utódja | I. Péter ciprusi király |
| Jeruzsálemi Királyság királya | |
| Koronázása | Famagusta 1324. május 13. |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Lusignan-ház |
| Született | 1294. Nicosia[1] |
| Elhunyt | 1359. október 10. Nicosia[2][1] |
| Édesapja | Guy of Lusignan |
| Édesanyja | Eschive d'Ibelin |
| Testvére(i) | Rupen of Montfort |
| Házastársa | 1. Ibelin Mária |
| Házastársa | 2. Ibelin Aliz ciprusi királyné |
| Gyermekei | 1. feleségétől 1. Guido 2. feleségétől 2. Échive 3. Péter 4. János 5. Jakab 6. Tamás 7. Perrot 8. Margit |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Hugó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IV. (Lusignan) Hugó (1294 – 1359. október 10.), Ciprus királya, címzetes jeruzsálemi király volt 1324 és 1358 között.
Élete
[szerkesztés]Jeruzsálemi Guidó és Ibelin Éschive fia, III. Hugó ciprusi király unokája volt. Nagybátyja, II. Henrik halála után foglalta el a trónt. Hugó megelégedett Ciprus kormányzásával és igyekezett gátolni, fia (a későbbi I. Péter) azon törekvéseit, hogy a nyugat-európai hatalmak bevonásával szövetséget hozzon létre a Jeruzsálemi Királyság visszahódítására.
Uralkodása idején Famagusta kikötője komolyan felértékelődött, mivel a térség többi kikötője, muzulmán kézbe került (így például Akko kikötőváros, amit az arabok foglaltak el).[3] Hugó kereskedelmi szövetséget kötött a velenceiekkel, ami konfliktushoz vezetett a genovaiakkal, akik szintén komoly kereskedelmi érdekekkel rendelkeztek a szigeten és azt követelték, hogy a király fizesse meg nekik nagybátyja, II. Henrik tartozásait. Hugónak sikerült velük is megegyezni 1329-ben.
1344-ben szövetségre lépett a velenceiekkel és a templomosokkal és e szövetség keretében sikerrel elfoglalta Szmirna városát. A következő évben a szövetség mind tengeren, mind a szárazföldön legyőzte a törököket Imbros szigeténél, ám a győztes csatát nem tudták hosszabb távon kihasználni.
Családja
[szerkesztés]Hugó kétszer nősült meg. 1307-ben Ibelin Máriát vette feleségül, majd Mária halála után, 1318-ban annak unokatestvérét, Ibelin Alizt.
Hugónak nyolc gyermeke volt. Első házasságából egy fia született:
- Guidó (1316 – 1343).
Második házasságából négy gyermek született:
- Échive (1323 – 1363),
- Péter (1328 – 1369), aki 1359 és 1369 között Ciprus királya volt,
- János (1329 – 1375),
- Jakab (1334 – 1398), aki 1382 és 1398 között Ciprus királya volt.
További három gyermekének anyja ismeretlen:
- Tamás (? – 1340)
- Perrot (? – 1353)
- Margit.
Hugó 1358-ban átadta a hatalmat fiának, majd a következő évben meghalt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b WikiTree (angol és német nyelven). (Hozzáférés: 2019. július 11.)
- ↑ Charles Cawley: Medieval Lands (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
- ↑ Spyridakis 1977. 127-128. old.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hugh IV of Cyprus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hugues IV de Chypre című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd. [1977]
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Henrik |
Következő uralkodó: I. Péter |
