[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Hegyi anoa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyi anoa
Tehén borjával
Tehén borjával
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bubalina
Nem: Bubalus
C. H. Smith, 1827
Faj: B. quarlesi
Tudományos név
Bubalus quarlesi
(Ouwens, 1910)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi anoa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi anoa témájú kategóriát.

A hegyi anoa (Bubalus quarlesi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

Közeli rokona az alföldi anoa (Bubalus depressicornis). A két faj egymáshoz viszonyított rendszertani helye nem teljesen tisztázott, egyes kutatók szerint azonos faj két alfaja csupán, mások szerint két külön faj. Az anoák közeli rokonságába tartozik továbbá a vízibivaly, amelyik az ázsiai kontinensen él. Az anoák leginkább a vízibivaly törpe változatainak tűnnek. Feltehetőleg azért törpültek le, mert egy szigeten élnek, amelyik ugyan elég nagy, de még így is csak korlátozott számú egyedet tud eltartani.

Előfordulása

[szerkesztés]

Indonéziában, Celebesz szigetén és a szomszédos Buton szigeten honos. Élőhelye a dús növényzetű hegyi esőerdők, melyekben egészen 2300 méter magasságig előfordul. Többnyire valamilyen állandó vízforrás közelében él. Az embert kerüli.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 150 centiméter, marmagassága 70 centiméter. Az alföldi anoától eltérően gyapjas bundát visel, ami a hűvösebb éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki. Bundája sötétbarna vagy fekete színű. Szarvai 15-20 centiméter hosszúak, rövidebbek, mint a síkvidéken élő rokonáé. Fő megkülönböztető bélyegei, melyekkel el lehet különíteni az alföldi anoától következőek: a bunda struktúrája, a lábakon levő fehér harisnya hiánya, a rövidebb farok és a rövidebb szarvak.

Életmódja

[szerkesztés]

Többnyire magányosan vagy párban él. Táplálék után többnyire reggel vagy délelőtt jár, a nap többi részét a sűrű növényzet között elbújva kérődzve tölti. Elsősorban fűevő faj, de sokszor fogyaszt leveleket és hajtásokat is.

Szaporodása

[szerkesztés]

Szaporodási szokásai kevéssé ismertek. A tehén 275-315 napnyi vemhesség után egyetlen borjút hoz a világra. A fiatal állatok szőrzete jóval világosabb, mint a kifejlett egyedeké.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A hegyi anoát elsősorban az élőhelyének elvesztése és a vadászat fenyegeti. Mára a faj teljes populációja egyetlen védett területre összpontosul. Ezen kívül nagyon kevés egyed él a szigeten másfelé. A Természetvédelmi Világszövetség a faj összegyedszámát 3000 és 5000 egyed közé becsüli és a fajt a "veszélyeztetett" kategóriába sorolja.

Források

[szerkesztés]
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. The Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9.

További információk

[szerkesztés]