[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Koagulációs nekrózis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A koagulációs nekrózis (más néven alvadásos sejtelhalás) legfőbb oka a sejt fehérjéinek kicsapódása. A károsodás, az elhalást kísérő acidosis, azaz a sejt pH-jának csökkenése nemcsak a szerkezeti, hanem az enzimfehérjéket is kicsapja, denaturálja, így akadályozva meg a lebontó, proteolitikus enzimek működését, ezáltal a sejt elemésztését. Ennek is köszönhető, hogy egy ilyen nekrotikus átalakuláson átesett sejt megtartja körvonalait, legalább néhány napig.

Fénymikroszkópban a sejtek határai felismerhetők. A citoplazma a lebontott RNS nélkül elveszti bazofil festődését, és világospiros, eozinofil lesz. A magfestés sem vezet eredményre, mivel a sejtmag szétbomlik.

Leggyakrabban koagulációs nekrózis szívinfarktus esetén figyelhető meg, ahol az artériás elzáródás miatt hypoxia (oxigénhiány) jön létre a szívizomban, amely sejtelhaláshoz vezet. A mag nélküli, koagulált sejtek körvonalai hetekig is fennmaradhatnak. Ilyenkor a fentebb felvázolt kép alakul ki kiegészítve azzal, hogy az elhalt sejtek bekebelezését végző makrofágok a szívizomsejtek fragmentált sejttörmelékét eltávolítják, a fehérvérsejtek pedig lizoszómális enzimjeik révén a maradékot is felbontják. Ezeket a sejteket együttesen, melyek különleges mintázatot alkotnak szövettani preparátumon, sarjszövetnek nevezzük.

A koagulációs nekrózis típusai

[szerkesztés]
  • Ischaemiás elhalás: szívben, vesében, lépben fehér vagy vértelen infarktus; tüdőben, belekben vörös vagy vérzéses infarktus.
  • Sajtos nekrózis
  • Zenker-féle viaszos elhalás: harántcsíkolt izomban (például hasizomban) alakul ki leginkább tífuszos, tetanuszos fertőzés hatására, mely halhússzerű, bevérzéses, majd széteső izomrostokat eredményez.
  • Pörkösödés: sav, lúg, tömény fémsók, baktérium toxinok (vérhas, torokgyík) hatására a bőr és nyálkahártya elhalt szövetéből és fibrines izzadmányból álló sebváladék beszáradása okozza.

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Pathológia jegyzet (Dr. Szakáll Szabolcs)
  • A pathologia alapjai (Kumar, Cotran, Robbins, 1992, Semmelweis Kiadó, ISBN 9638154233)
  • Histopathologiai gyakorlatok (Dr. Nemes Zoltán, 2005, Debrecen, DEOEC)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]