Német labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Német labdarúgó-bajnokság (Fußball-Bundesliga)
A bajnokság adatai
Alapítva	1963
Ország	Németország
Csapatok száma	18
Kiesés	Bundesliga 2
Címvédő	Bayer Leverkusen
Honlap	Bundesliga.de
Kupák
Nemzeti kupák	Német kupa (DFB-Pokal) Német ligakupa (Ligapokal)
Nemzetközi kupák	UEFA-bajnokok ligája Európa-liga Konferencia Liga
Statisztika
Legsikeresebb egyesület	Bayern München (32 cím)
Legtöbb mérkőzés	Karl-Heinz Körbel (602)
Legtöbb gól	Gerd Müller (365)
Jelenlegi szezon
2023–2024-es bajnokság

A Bundesliga a német labdarúgó-bajnokság első osztálya, amelyben az 1992/1993-as idény óta 18 csapat vesz részt. A Bundesliga elnevezést az osztrák labdarúgó-bajnokságra is használják, valamint a két országban számos sportágban a legmagasabb versenyszintet jelenti.

Németországban szokatlan módon sokáig nem alakult ki országos bajnoki rendszer (mint ahogy ez a legtöbb országban megtörtént). A Bundesligát csak 1963-ban hozták létre. A bajnokságot a Német labdarúgó-szövetség (németül: Deutscher Fußball-Bund, DFB) alapította, ám jelenleg a Német Labdarúgó-liga (németül: Deutsche Fußball Liga, DFL) működteti.

A válogatott veresége 1962-es labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében Jugoszlávia ellen (0–1) vezetett odáig (többek között), hogy létrehozzanak egy egységes, országos nemzeti bajnokságot. Hermann Gösmann, a DFB újonnan megválasztott elnöke 1962. július 28-án hozta létre a Bundesligát Dortmundban, melynek első kiírása az 1963–1964-es szezonban volt.^[1][2] Az újonnan létrehozott professzionális német bajnokságot a hosszú ideje működő, 1888-ban alapított angol bajnokságról mintázták.

Akkoriban öt Oberliga volt (melyek az első osztálynak feleltek meg), amiket az NSZK földrajzi szempontból történő felosztása szerint alakítottak ki. Ezek szerint Északi- (Oberliga Nord), Déli- (Oberliga Süd), Nyugati- (Oberliga West), Délnyugati- (Oberliga Südwest) és Berlini (Stadtliga Berlin) Oberligát különböztettek meg. A szovjet megszállás alatt álló NDK saját bajnoki rendszerrel rendelkezett. Negyvenhat klub jelezte a részvételi szándékát az új ligában. Tizenhat csapatot választottak ki a pályán elért sikereik alapján, gazdasági ismérveket figyelembe véve és az figyelve, hogy mindegyik Oberliga képviseltesse magát. Fontos kritérium volt továbbá az is, hogy minden városból csak egy csapat indulhatott (ennek esett áldozatul többek között a Bayern München is).

Az alábbi tizenhat csapat a Bundesliga alapító tagja:

• Oberliga Nord: Eintracht Braunschweig, Werder Bremen, Hamburger SV
• Oberliga West: Borussia Dortmund, 1. FC Köln, Meidericher SV (ma MSV Duisburg), Preußen Münster, Schalke 04
• Oberliga Südwest: 1. FC Kaiserslautern, 1. FC Saarbrücken
• Oberliga Süd: Eintracht Frankfurt, Karlsruher SC, 1. FC Nürnberg, TSV 1860 München, VfB Stuttgart
• Stadtliga Berlin: Hertha BSC Berlin

Az első Bundesliga-mérkőzést 1963. augusztus 24-én játszották le. Az első bajnok az előzetesen esélyesnek tartott 1. FC Köln lett (45 ponttal), míg mögötte a Meidericher SV és az Eintracht Frankfurt végzett (egyaránt 39 ponttal).

A bajnok személye kizárólag a Bundesligában lejátszott mérkőzések alapján dől el. Minden csapat megmérkőzik az összes többi klubbal hazai pályán és idegenben is. Eredetileg a győzelemért kettő, a döntetlenért egy, míg a vereségért nulla pont járt. Az 1995–1996-os szezon óta a győzelemért három pontot adnak, a döntetlen és a vereség pontozása nem változott. A bajnokság végére a legtöbb pontot gyűjtő egyesület nyeri meg a német bajnoki címet.

Jelenleg az első négy helyezett csapat kvalifikálja magát automatikusan az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe. Az ötödik és hatodik helyezett az UEFA Európa-liga csoportkörében, míg a hetedik helyezett a második selejtezőkörben indulhat.

A tabella utolsó két helyén végző csapat kiesik a másodosztályba, amíg a másodosztály első két helyezettje feljut az élvonalba. A tizenhatodik helyen végző klub a másodosztály bronzérmesével játszik oda-visszavágós osztályozót. A párharc győztese a következő idényben az élvonalban indulhat, míg a vesztes a másodosztályban.

Az azonos pontszámmal rendelkező csapatokat az alábbi szabályok szerint rangsorolják:

1. A bajnokságban lejátszott összes mérkőzés gólkülönbsége.
2. A bajnokságban lejátszott összes mérkőzésen szerzett több gól.
3. Az egymás elleni eredmények (egymás ellen szerzett összes pont).
4. Az egymás elleni eredmények gólkülönbsége.
5. Az egymás ellen szerzett több idegenbeli gól.
6. A bajnokságban lejátszott összes mérkőzésen szerzett több idegenbeli gól.

Ha két csapat a fenti ragsorolás alapján is azonos mutatókkal rendelkezik, akkor egy semleges pályán megrendezett mérkőzésen döntik el a helyezéseket. A Bundesliga történetében erre azonban még nem került sor.

A csapatok játékoskeretét illetően a mérkőzésre jelölt keretben nem lehet ötnél több EU-n kívüli játékos. Hét cserejátékost lehet jelölni a keretbe, melyek közül három szerepelhet a találkozón.

• Csapatok száma az élvonalban:
  • 1963/64–1964/65: 16
  • 1965/66–1990/91: 18
  • 1991/92: 20, amíg a kelet- és a nyugatnémet bajnokságot összevonták Németország újraegyesítése után
  • 1992/93 óta: 18
• Kieső csapatok száma:
  • 1963/64–1973/74: 2
  • 1974/75–1980/81: 3
  • 1981/82–1990/91: 2 automatikus kieső, valamint a 16. helyezett oda-visszavágós osztályozót játszott a másodosztály harmadik helyezettjével az élvonalbeli indulás jogáért
  • 1991/92: 4
  • 1992/93–2007/08: 3
  • 2008/09-től: 2 automatikus kieső, valamint a 16. helyezett oda-visszavágós osztályozót játszik a másodosztály harmadik helyezettjével az élvonalbeli indulás jogáért

• Bajnokcsapatok Európa-kupája/UEFA-bajnokok ligája:
  • 1955-1992 közt a BEK-ben csak a bajnok és a BEK német címvédője indulhatott, ha a két csapat nem volt egyező. Erre csupán két példa volt, hogy egyszerre két német csapat is szerepelt: 1975/76 és 1976/77.
  • 1992-1997: csak a bajnok (1992-től kezdve az UEFA-bajnokok ligája a Bajnokcsapatok Európa-kupája utódja.)
  • 1997–1999: az első két helyezett
  • 1999–2012: az első két helyezett automatikusan bejutott a csoportkörbe (a csoportkör a 2003–2004-es kiírástól kezdődött). A DFB UEFA-együtthatójától függően egy vagy két klub (többnyire egy) a harmadik selejtezőkörben indulhatott, amely továbbjutása esetén bejutott a csoportkörbe.
  • 2012-jelenleg: az első három helyezett egyenesen bejut a csoportkörbe, és a negyedik a harmadik selejtezőkörben indulhat.
• UEFA-kupa/Európa-liga (a 2008–2009-es kiírást követően Európa-liga néven fut tovább):
  • Az 1999–2000-es szezontól kezdődően a DFB-Pokal (német kupa) győztese automatikusan kvalifikálta magát. A DFB UEFA-együtthatójától függően nullától további három résztvevőig terjedt az indulók száma. Az UEFA Fair Play táblázata alapján a 2005–2006-os idényben a DFB egy ráadás helyet kapott az UEFA-kupában, amelyet az 1. FSV Mainz 05 nyert el a Bundesliga legsportszerűbb csapata jogcímen.
  • 2012-jelenleg: az 5. és 6. automatikusan a csoportkörbe jut, a kupagyőztes/második vagy ha kvalifikálták már magukat valamely UEFA-tornára, akkor a bajnokság soron következő csapata (a hetedik) indulhat a selejtezőn. Ha a bajnokság negyedik helyezettje kiesik az UEFA-bajnokok ligája harmadik selejtezőkörében, akkor az Európa-liga csoportkörében folytatja tovább nemzetközi szinten való szereplését.
• Kupagyőztesek Európa-kupája:
  • 1960-1999
  • A DFB-Pokal győztese indulhatott a Kupagyőztesek Európa-kupájában. Ma ez a csapat az Európa ligában indulhat.

Összesen 43 csapat nyert már német bajnoki címet. A Bayern München 30 alkalommal lett bajnok, ezzel ő a csúcstartó, „Rekordbajnok” . Az őket követő legtöbb bajnokságot a Dynamo Berlin (10; mely címeket a kelet-német bajnokságban szerezték) és az 1. FC Nürnberg (9) nyerte.

A legtöbb Bundesliga címet szerző csapatok a Bayern Münchenen (30) kívül a Borussia Mönchengladbach (5), a Borussia Dortmund (5), valamint az Werder Bremen (4). Őket követi a Hamburger SV és a VfB Stuttgart három elsőséggel, majd az 1. FC Köln és az 1. FC Kaiserslautern jön két bajnoki címmel, míg a TSV 1860 München, az Eintracht Braunschweig, az 1. FC Nürnberg és a VfL Wolfsburg egy alkalommal végzett a bajnokság élén.

2004-ben kiosztották a „Verdiente Meistervereine” (hozzávetőleges jelentése: „nagyszerű bajnok klubok”) titulust az olasz Juventus gyakorlatát követve, ami szerint a bajnoki cím vagy egyéb trófea többszöri elnyerése után egy aranycsillagot visel a mezén és a címerében. Ezt minden országban eltérő módon használják, Németországban az a gyakorlat, hogy három bajnoki cím után egy, öt bajnoki cím után kettő, tíz bajnoki cím után három, húsz bajnoki cím után négy csillagot viselnek. 2005 novemberében a DFB hozzájárult ahhoz, hogy az összes korábbi német bajnok viselhessen egy csillagot, beleértve az összes férfi bajnokot 1903 óta, és az összes női bajnokot 1974 óta, valamint az összes keletnémet bajnokot is.

Bundesliga-bajnokok^[3]

• Bayern München (30)
• Borussia Dortmund (5)
• Borussia Mönchengladbach (5)
• Werder Bremen (4)
• Hamburger SV (3)
• VfB Stuttgart (3)

Összes bajnoki cím (beleértve a nem Bundesligában szerzett, 1963 előtti bajnoki címeket is)^[4]

Bayern München (31) Dynamo Berlin (10) 1. FC Nürnberg (9) Dynamo Dresden (8) Borussia Dortmund (8) Schalke 04 (7)

Hamburger SV (6) Frankfurter FC Viktoria (6) Borussia Mönchengladbach (5) VfB Stuttgart (5) Werder Bremen (4) 1. FC Kaiserslautern (4)

1. FC Magdeburg (3) Erzgebirge Aue (3) 1. FC Lokomotive Leipzig (3) Carl Zeiss Jena (3) 1. FC Köln (3) SpVgg Greuther Fürth (3)

Szezon	Bajnok	Ezüstérmes	Bronzérmes
1963–1964	1. FC Köln	Meidericher SV	Eintracht Frankfurt
1964–1965	Werder Bremen	1. FC Köln	Borussia Dortmund
1965–1966	TSV 1860 München	Borussia Dortmund	Bayern München
1966–1967	Eintracht Braunschweig	TSV 1860 München	Borussia Dortmund
1967–1968	1. FC Nürnberg	Werder Bremen	Borussia Mönchengladbach
1968–1969	Bayern München	Alemannia Aachen	Borussia Mönchengladbach
1969–1970	Borussia Mönchengladbach	Bayern München	Hertha BSC Berlin
1970–1971	Borussia Mönchengladbach	Bayern München	Hertha BSC Berlin
1971–1972	Bayern München	Schalke 04	Borussia Mönchengladbach
1972–1973	Bayern München	1. FC Köln	Fortuna Düsseldorf
1973–1974	Bayern München	Borussia Mönchengladbach	Fortuna Düsseldorf
1974–1975	Borussia Mönchengladbach	Hertha BSC Berlin	Eintracht Frankfurt
1975–1976	Borussia Mönchengladbach	Hamburger SV	Bayern München
1976–1977	Borussia Mönchengladbach	Schalke 04	Eintracht Braunschweig
1977–1978	1. FC Köln	Borussia Mönchengladbach	Hertha BSC Berlin
1978–1979	Hamburger SV	VfB Stuttgart	1. FC Kaiserslautern
1979–1980	Bayern München	Hamburger SV	1. FC Kaiserslautern
			VfB Stuttgart
1980–1981	Bayern München	Hamburger SV	VfB Stuttgart
1981–1982	Hamburger SV	1. FC Köln	Bayern München
1982–1983	Hamburger SV	Werder Bremen	VfB Stuttgart
1983–1984	VfB Stuttgart	Hamburger SV	Borussia Mönchengladbach
1984–1985	Bayern München	Werder Bremen	1. FC Köln
1985–1986	Bayern München	Werder Bremen	KFC Uerdingen 05
1986–1987	Bayern München	Hamburger SV	Borussia Mönchengladbach
1987–1988	Werder Bremen	Bayern München	1. FC Köln
1988–1989	Bayern München	1. FC Köln	Werder Bremen
1989–1990	Bayern München	1. FC Köln	Eintracht Frankfurt
1990–1991	1. FC Kaiserslautern	Bayern München	Werder Bremen
1991–1992	VfB Stuttgart	Borussia Dortmund	Eintracht Frankfurt
1992–1993	Werder Bremen	Bayern München	Eintracht Frankfurt
1993–1994	Bayern München	1. FC Kaiserslautern	Bayer 04 Leverkusen
1994–1995	Borussia Dortmund	Werder Bremen	SC Freiburg
1995–1996	Borussia Dortmund	Bayern München	Schalke 04
1996–1997	Bayern München	Bayer 04 Leverkusen	Borussia Dortmund
1997–1998	1. FC Kaiserslautern	Bayern München	Bayer 04 Leverkusen
1998–1999	Bayern München	Bayer 04 Leverkusen	Hertha BSC Berlin
1999–2000	Bayern München	Bayer 04 Leverkusen	Hamburger SV
2000–2001	Bayern München	Schalke 04	Borussia Dortmund
2001–2002	Borussia Dortmund	Bayer 04 Leverkusen	Bayern München
2002–2003	Bayern München	VfB Stuttgart	Borussia Dortmund
2003–2004	Werder Bremen	Bayern München	Bayer 04 Leverkusen
2004–2005	Bayern München	Schalke 04	Werder Bremen
2005–2006	Bayern München	Werder Bremen	Hamburger SV
2006–2007	VfB Stuttgart	Schalke 04	Werder Bremen
2007–2008	Bayern München	Werder Bremen	Schalke 04
2008–2009	VfL Wolfsburg	Bayern München	VfB Stuttgart
2009–2010	Bayern München	Schalke 04	Werder Bremen
2010–2011	Borussia Dortmund	Bayer 04 Leverkusen	Bayern München
2011–2012	Borussia Dortmund	Bayern München	Schalke 04
2012–2013	Bayern München	Borussia Dortmund	Bayer 04 Leverkusen
2013–2014	Bayern München	Borussia Dortmund	Schalke 04
2014–2015	Bayern München	VfL Wolfsburg	Borussia Mönchengladbach
2015–2016	Bayern München	Borussia Dortmund	Bayer 04 Leverkusen
2016–2017	Bayern München	RB Leipzig	Borussia Dortmund
2017–2018	Bayern München	Schalke 04	1899 Hoffenheim
2018–2019	Bayern München	Borussia Dortmund	RB Leipzig
2019–2020	Bayern München	Borussia Dortmund	RB Leipzig
2020–2021	Bayern München	RB Leipzig	Borussia Dortmund
2021–2022	Bayern München	Borussia Dortmund	Bayer 04 Leverkusen
2022–2023	Bayern München	Borussia Dortmund	RB Leipzig
2023–2024	Bayer Leverkusen	VfB Stuttgart	Bayern München

Szezon	Játékos	Klub	Gólok[5]
1963–1964	Uwe Seeler	Hamburger SV	30
1964–1965	Rudolf Brunnenmeier	TSV 1860 München	24
1965–1966	Lothar Emmerich	Borussia Dortmund	31
1966–1967	Lothar Emmerich	Borussia Dortmund	28
	Gerd Müller	Bayern München
1967–1968	Hannes Löhr	1. FC Köln	27
1968–1969	Gerd Müller	Bayern München	30
1969–1970	Gerd Müller	Bayern München	38
1970–1971	Lothar Kobluhn	Rot-Weiß Oberhausen	24
1971–1972	Gerd Müller	Bayern München	40
1972–1973	Gerd Müller	Bayern München	36
1973–1974	Jupp Heynckes	Borussia Mönchengladbach	30
	Gerd Müller	Bayern München
1974–1975	Jupp Heynckes	Borussia Mönchengladbach	27
1975–1976	Klaus Fischer	Schalke 04	29
1976–1977	Dieter Müller	1. FC Köln	34
1977–1978	Dieter Müller	1. FC Köln	24
	Gerd Müller	Bayern München
1978–1979	Klaus Allofs	Fortuna Düsseldorf	22
1979–1980	Karl-Heinz Rummenigge	Bayern München	26
1980–1981	Karl-Heinz Rummenigge	Bayern München	29
1981–1982	Horst Hrubesch	Hamburger SV	27
1982–1983	Rudi Völler	Werder Bremen	23
1983–1984	Karl-Heinz Rummenigge	Bayern München	26
1984–1985	Klaus Allofs	1. FC Köln	26
1985–1986	Stefan Kuntz	VfL Bochum	22
1986–1987	Uwe Rahn	Borussia Mönchengladbach	24
1987–1988	Jürgen Klinsmann	VfB Stuttgart	19
1988–1989	Thomas Allofs	1. FC Köln	17
	Roland Wohlfarth	Bayern München
1989–1990	Jřrn Andersen	Eintracht Frankfurt	18
1990–1991	Roland Wohlfarth	Bayern München	21
1991–1992	Fritz Walter	VfB Stuttgart	22
1992–1993	Ulf Kirsten	Bayer 04 Leverkusen	20
	Tony Yeboah	Eintracht Frankfurt
1993–1994	Stefan Kuntz	1. FC Kaiserslautern	18
	Tony Yeboah	Eintracht Frankfurt
1994–1995	Mario Basler	Werder Bremen	20
	Heiko Herrlich	Borussia Mönchengladbach
1995–1996	Fredi Bobic	VfB Stuttgart	17
1996–1997	Ulf Kirsten	Bayer 04 Leverkusen	22
1997–1998	Ulf Kirsten	Bayer 04 Leverkusen	22
1998–1999	Michael Preetz	Hertha BSC Berlin	23
1999–2000	Martin Max	TSV 1860 München	19
2000–2001	Sergej Barbarez	Hamburger SV	22
	Ebbe Sand	Schalke 04
2001–2002	Márcio Amoroso	Borussia Dortmund	18
	Martin Max	TSV 1860 München
2002–2003	Giovane Élber	Bayern München	21
	Thomas Christiansen	VfL Bochum
2003–2004	Aílton	Werder Bremen	28
2004–2005	Marek Mintál	1. FC Nürnberg	24
2005–2006	Miroslav Klose	Werder Bremen	25
2006–2007	Theofánisz Gékasz	VfL Bochum	20
2007–2008	Luca Toni	Bayern München	24
2008–2009	Grafite	VfL Wolfsburg	28
2009–2010	Edin Džeko	VfL Wolfsburg	22
2010–2011	Mario Gómez	Bayern München	28
2011–2012	Klaas-Jan Huntelaar	Schalke 04	35
2012–2013	Stefan Kießling	Bayer 04 Leverkusen	32
2013–2014	Robert Lewandowski	Borussia Dortmund	20
2014–2015	Alexander Meier	Eintracht Frankfurt	19
2015–2016	Robert Lewandowski	Bayern München	30
2016–2017	Pierre-Emerick Aubameyang	Borussia Dortmund	31
2017–2018	Robert Lewandowski	Bayern München	29
2018-2019	Robert Lewandowski	Bayern München	22
2019-2020	Robert Lewandowski	Bayern München	34
2020-2021	Robert Lewandowski	Bayern München	41
2021-2022	Robert Lewandowski	Bayern München	35

#	Név	Időszak	Klub[6]	Mérk.[7][8]
1	Karl-Heinz Körbel	1972–1991	Eintracht Frankfurt	602
2	Manfred Kaltz	1971–1991	Hamburger SV	581
3	Oliver Kahn	1987–2008	Bayern München	557
4	Klaus Fichtel	1965–1988	Schalke 04	552
5	Miroslav Votava	1976–1996	Werder Bremen	546
6	Klaus Fischer	1968–1988	Schalke 04	535
7	Eike Immel	1978–1995	VfB Stuttgart	534
8	Willi Neuberger	1966–1983	Eintracht Frankfurt	520
9	Michael Lameck	1972–1988	VfL Bochum	518
10	Uli Stein	1978–1997	Hamburger SV	512

#	Név	Időszak	Klub[9]	Gól[10][11]
1	Gerd Müller	1965–1979	Bayern München	365
2	Robert Lewandowski*	2010-	Bayern München Borussia Dortmund	271
3	Klaus Fischer	1968–1988	TSV 1860 München Schalke 04 1. FC Köln VfL Bochum	268
4	Jupp Heynckes	1965–1978	Hannover 96 Borussia Mönchengladbach	220
5	Manfred Burgsmüller	1969–1990	Werder Bremen Borussia Dortmund 1. FC Nürnberg Rot-Weiß Essen	213
6	Claudio Pizarro	1999–2020	Werder Bremen Bayern München 1. FC Köln	197
7	Ulf Kirsten	1990–2003	Bayer 04 Leverkusen	182
8	Stefan Kuntz	1983–1999	1. FC Kaiserslautern Arminia Bielefeld VfL Bochum KFC Uerdingen 05	179
10	Dieter Müller	1975–1993	1. FC Saarbrücken 1. FC Köln VfB Stuttgart	177
10	Klaus Allofs	1973–1986	Werder Bremen 1. FC Köln Fortuna Düsseldorf	177
(* = jelenleg is aktív játékosok.)

• A legtöbb bajnoki címet nyerte: Bayern München (30 bajnoki cím)
• A legtöbb szezont teljesítette a Bundesligában: Hamburger SV (50 szezon, jelenleg az 51. idényében szerepel)
• A legtöbb győzelem egy szezonban: Bayern München (29 győzelem, 2012–2013)
• A legkevesebb vereség egy szezonban: Bayern München (1 vereség, 1986–1987 és 2012–2013)
• A leghosszabb győzelmi sorozat: Bayern München (15 mérkőzés, 2005. március 19. – szeptember 20. és 2013. január 19. – május 5.)
• A leghosszabb veretlenségi sorozat: Bayern München (37 mérkőzés, 2012. november 3. –)
• A legtöbb lőtt gól egy szezonban: Bayern München (101 gól, 1971–1972)
• A legkevesebb kapott gól egy szezonban: Bayern München (18 kapott gól, 2012–2013)
• A legtöbb pont egy szezonban: Bayern München (91 pont, 2012–2013)
• A legnagyobb előny: Bayern München (25 pont, 2012–2013)
• A legkorábbi naptári bajnok: Bayern München (2013. április 6.)
• A legtöbb mérkőzés kapott gól nélkül egy szezonon belül: Bayern München (21 mérkőzés, 2012–2013)
• Minden mérkőzésen legalább egy gól: Bayern München (2012–2013) és 1. FC Köln (1963/64)
• A legjobb gólkülönbség: Bayern München (+80, 2012–2013)
• A legtöbb idegenbeli győzelem egy szezonban: Bayern München (15, 2012–2013)
• A legkevesebb hazai vereség egy szezonban: Bayern München (1 vereség, 1986-1987 és 2012–2013)
• A legkevesebb idegenbeli vereség egy szezonban: Bayern München (0 vereség, 1986-1987 és 2012–2013)
• A legtöbb idegenben szerzett pont: Bayern München (47 pont, 2012–2013)
• A leghosszabb idegenbeli győzelmi széria: Bayern München (9 győzelem, 2012–2013)
• A legkevesebb idegenben elszenvedett gól: Bayern München (7 gól, 2012–2013)
• A legkorábbi őszi bajnok: Bayern München (14. forduló, 2012–2013)
• Az őszi szezon legjobb gólkülönbsége: Bayern München (+37 gól, 2012)
• Az őszi szezon legkevesebb kapott gólja: Bayern München (2012-2013) és VfB Stuttgart (2003-2004) (7 gól)
• Az első 5 idegenbeli meccs kapott gól nélkül: Bayern München (2012-2013)
• A legjobb szezonstart: Bayern München (8 győzelem, 2012-2013)
• A legjobb tavaszi szezon: Bayern München (49 pont, 2012-2013)
• A legjobb tavaszi szezonkezdet: Bayern München (14 győzelem, 2012-2013)
• A legtöbb gól egy szezonban: 1 097 gól 306 mérkőzésen (1983–1984, gólátlag: 3,58)
• A legkevesebb gól egy szezonban: 790 gól 306 mérkőzésen (1989–1990, gólátlag: 2,58)
• A legtöbb kiállítás egy szezonban: 98 piros lap (1994–1995)^[12]
• A legtöbb gólt szerezte: Gerd Müller, mindet a Bayern München játékosaként (365 gól, 1965–1979 között).
• A legtöbb öngólt szerezte: Manfred Kaltz a Hamburger SV-ből (6 öngól).
• A legtöbb mérkőzést játszotta: Karl-Heinz Körbel, mindet az Eintracht Frankfurt játékosaként (602 mérkőzés, 1972–1991 között).
• A legidősebb játékos Klaus Fichtel volt Schalke 04-ből (43 éves).
• A legfiatalabb gólszerző Nuri Şahin volt a Borussia Dortmundból (16 évesen és 335 naposan).
• A legtöbb kiállítást kapta: Jens Nowotny (8 kiállítás), Stefan Effenberg, Sergej Barbarez és Torsten Kracht (mindannyian 7 kiállítás).
• A legtöbb büntetógólt szerezte: Manfred Kaltz (53 büntetőgól, 7-et rontott).
• A legtöbb gólt kapó kapus: Eike Immel 829 kapott gól (534 mérkőzésen).
• A legtöbb kapott gól nélküli mérkőzéssel rendelkező kapus: Oliver Kahn 196 mérkőzés (557 lejátszott mérkőzésből).
• A legtöbb bajnoki cím játékosként: Mehmet Scholl és Oliver Kahn (8 bajnoki cím).
• A legtöbb bajnoki cím edzőként: Udo Lattek (8 bajnoki cím).
• Az edzőként eltöltött leghosszabb időszak: Volker Finke (több mint 16 év).
• A legrosszabb csapat: a Tasmania 1900 Berlin (1965–1966) a birtokosa a szokatlan címeknek a "legrosszabb teljesítmények" listáján.
• A "leggyorsabb gól": Karim Bellarabi (Bayer 04 Leverkusen) 9 másodperc alatt rúgta.

Altin Lala Edmond Kapllani Ervin Skela Fatmir Vata Igli Tare Habíb Belajd Karím Matmúr Karím Zíáni Kevin Keegan Owen Hargreaves Tony Woodcock Rui Marques Exequiel Palacios Andrés D'Alessandro Bernardo Romeo Diego Klimowicz Diego Placente Facundo Hernán Quiroga Javier Pinola José Ernesto Sosa Juan Pablo Sorín Martín Demichelis Rodolfo Esteban Cardoso Sergio Zárate Craig Moore Joshua Kennedy Mark Schwarzer Matthew Špiranović Paul Agostino Andreas Herzog Andreas Ibertsberger Andreas Ivanschitz Christian Fuchs Kurt Jara Martin Harnik Sebastian Prödl Stefan Lexa Toni Polster Wilhelm Huberts Ümit Korkmaz Thorgan Hazard Bart Goor Daniel Van Buyten Émile Mpenza Jean-Marie Pfaff Marc Wilmots Peter Van Houdt Vincent Kompany Wesley Sonck Edin Džeko Hasan Salihamidžić Sejad Salihović Sergej Barbarez Tomislav Piplica Vedad Ibišević Zlatan Bajramović Zvjezdan Misimović Philippe Coutinho Aílton Cacau Diego Ewerthon Fernando Baiano Giovane Élber Gláuber Grafite Henrique Jorginho Josué Juan Lincoln Lúcio Marcelinho Márcio Amoroso Paulo Sérgio Fernando Pereira Nando Raffael Rafinha Renato Augusto Roque Júnior Zé Roberto Blagoj Zsorev Georgiev Csavdar Jankov Dimitar Berbatov Dimitar Rangelov Kraszimir Balakov Marijan Hrisztov Martin Petrov Sztaniszlav Angelov Jonathan Pitroipa Arturo Vidal David Jarolím David Rozehnal Jan Koller Jan Laštůvka Jan Polák Jan Šimák Jan Šimůnek Jaromír Blažek

Jaroslav Drobný Jiří Štajner Martin Fenin Michal Kadlec Mihál Papadópilosz Pavel Kuka Tomáš Galásek Tomáš Rosický Tomáš Ujfaluši Václav Svěrkoš Vratislav Lokvenc Allan Simonsen Bjarne Goldbæk Brian Laudrup Christian Poulsen Daniel Jensen Flemming Povlsen Jesper Grønkjær Jon Dahl Tomasson Jonas Kamper Leon Andreasen Peter Løvenkrands Peter Madsen Stig Tøfting Thomas Helveg Thomas Delaney Delron Buckley Rowen Fernández Sibusiso Zuma Steven Pienaar An Dzsonghvan Csha Bomgun Csha Duri Li Jongphjo Mohammed Zídán Arouna Koné Arthur Boka Boubacar Sanogo Constant Djakpa Didier Ya Konan Guy Demel Aljakszandar Hleb Jari Litmanen Joonas Kolkka Mikael Forssell Petri Pasanen Sami Hyypiä Bixente Lizarazu Franck Ribéry Jean-Pierre Papin Johan Micoud Matthieu Delpierre Ricardo Faty Valérien Ismaël Willy Sagnol Youri Djorkaeff Abédi Pelé Hans Sarpei Isaac Vorsah Kevin-Prince Boateng Matthew Amoah Samuel Kuffour Tony Yeboah Ángelosz Harisztéasz Dimitrios Moutas Jánisz Amanatídisz Níkosz Liberópulosz Szotíriosz Kirjákosz Theofánisz Gékasz Alekszandre Iasvili Levan Kobiasvili Arie van Lent Arjen Robben Dick van Burik Eljero Elia Erik Meijer Harry Decheiver Jan Wouters Joris Mathijsen Kevin Hofland Khalid Boulahrouz Mark van Bommel Martin Jol Nigel de Jong Orlando Engelaar Patrick Paauwe Rafael van der Vaart Roy Makaay Ruud van Nistelrooy Mario Cvitanović Marko Babić Slaven Bilić Danijel Pranjić Ivan Klasnić Ivan Rakitić Ivica Olić

Josip Šimunić Jurica Vranješ Mladen Petrić Niko Kovač Robert Kovač Tomislav Marić Zvonimir Soldo Ali Dáji Ali Karimi Mehdi Mahdavikia Vahid Hashemian Atli Eđvaldsson Þórður Guđjónsson Haszebe Makoto Inamoto Dzsunicsi Ono Sindzsi Takahara Naohiro Davor Šuker Idriz Hošić Josip Skoblar Joël Epalle Lucien Mettomo Mohammadou Idrissou Pierre Womé Timothée Atouba Alphonso Davies Julián de Guzmán Kevin McKenna Paul Stalteri Adrián Ramos Christopher Samba Cedric Makiadi Robert Lewandowski Andrzej Juskowiak Artur Wichniarek Dariusz Żuraw Euzebiusz Smolarek Jacek Krzynówek Jakub Błaszczykowski Jan Furtok Łukasz Piszczek Marcel Witeczek Marek Leśniak Piotr Nowak Radosław Gilewicz Tomasz Hajto Tomasz Kłos Włodzimierz Smolarek Aleksandar Vasoski Oka Nikolov Saša Ćirić Dárdai Pál Détári Lajos Hajnal Tamás Huszti Szabolcs Király Gábor Lisztes Krisztián Lőw Zsolt Szabics Imre Szélesi Zoltán Sztáni István Vasile Miriuță Michael Mifsud Júszef el-Mohtári Pável Pardo Milorad Peković Chinedu Obasi Jay-Jay Okocha Jonathan Akpoborie Obafemi Martins Sunday Oliseh Taribo West Victor Agali Erling Haaland Arne Larsen Økland Erik Mykland Håvard Flo Jan Åge Fjørtoft Jřrn Andersen Andrea Barzagli Cristian Molinaro Cristian Zaccardo Luca Toni Massimo Oddo Dmitrij Bulikin Ivan Szajenko Pavel Pogrebnyak Vlagyimir Beszcsasztnih Jonathan Santana Julio dos Santos Lucas Barrios Nelson Haedo Valdez Roque Santa Cruz Claudio Pizarro Jefferson Farfán José Paolo Guerrero Abel Xavier Fernando Meira

Hugo Almeida Maniche Petit Ricardo Costa Ciprian Marica Emil Jula Gheorghe Popescu Ioan Lupescu Iulian Filipescu Sabin Ilie Sergiu Radu Vlad Munteanu Alan McInally Raúl Thomas Christiansen Adrian Knup Alexander Frei Christoph Spycher Ciriaco Sforza Diego Benaglio Eren Derdiyok Hakan Yakın Ludovic Magnin Mario Eggimann Murat Yakın Pascal Zuberbühler Philipp Degen Raphaël Wicky Ricardo Cabanas Stéphane Chapuisat Stéphane Henchoz Tranquillo Barnetta Benny Wendt Johnny Ekström Jörgen Pettersson Marcus Allbäck Marcus Berg Markus Rosenberg Martin Dahlin Patrik Andersson Roland Sandberg Teddy Lučić Demba Ba Mame Niang Souleyman Sané Antonio Rukavina Danijel Ljuboja Danko Lazović Dušan Vasiljević Duško Tošić Gojko Kačar Marko Pantelić Mladen Krstajić Zdravko Kuzmanović Zoran Tošić Ján Ďurica Marek Mintál Marek Penksa Miroslav Karhan Peter Pekarík Róbert Vittek Stanislav Šesták Vratislav Greško Milivoje Novakovič Mišo Brečko Zlatko Dedič Igor Belanov Szergej Kirjakov Valdas Ivanauskas Halil Altıntop Hamit Altıntop Nuri Şahin Ümit Davala Yıldıray Baştürk İlkay Gündoğan Adel Sellimi Dzsohar Mnari Karím Haggi Anatolij Timoscsuk Andrij Voronyin Darío Rodríguez Gustavo Varela Frankie Hejduk Kasey Keller Landon Donovan Michael Bradley Neven Subotić Ricardo Clark Steve Cherundolo Thomas Dooley Christian Pulisic Wynton Rufer Juan Arango Tomás Rincón Mark Hughes Christopher Katongo

A 2014-2015-ös szezonra vonatkozó UEFA rangsor első öt helyezettje (Dőlt betűvel az előző szezonbeli helyezés, zárójelben az UEFA-együttható):

• 1 (2) Liga BBVA (93.855)
• 2 (1) Premier League (84.177)
• 3 (3) Bundesliga (80.927)
• 4 (4) Serie A (66.272)
• 5 (5) Liga ZON Sagres (60.966)

• http://www.bundesliga.de/en Archiválva 2007. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• DFB – Deutscher Fussball Bund (Német Labdarúgó-szövetség) (németül)
• Kicker.de (németül)
• Térkép a német klubokhoz (angolul)
• Hírek a Bundesligáról (németül)
• Statisztikák (angolul)
• Bundesliga – Minden eredmény 1963 óta, statisztikák (angolul)
• Megszületett a legnézővonzóbb bajnokság! – 2011. augusztus 24., nso.hu
• Folyamatosan frissülő német foci hírek és eredmények