Felsőbencsek
| Felsőbencsek (Bencecu de Sus, Deutschbentschek) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Hidasliget |
| Rang | falu |
| Községközpont | Hidasliget (Pișchia) |
| Irányítószám | 307327 |
| SIRUTA-kód | 158216 |
| Népesség | |
| Népesség | 860 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 194 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 02″, k. h. 21° 25′ 40″45.883889°N 21.427778°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 02″, k. h. 21° 25′ 40″45.883889°N 21.427778°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőbencsek (románul: Bencecu de Sus, németül: Deutschbentschek), falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól északkeletre, Temesjenő és Temesgyarmat közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Felsőbencsek nevét 1471-ben említette először oklevél Felsewwenecze néven.
1888-ban Német-Bencsek, 1913-ban Felsőbencsek néven említették.
Felsőbencsek, Német-Bencsek, története a németek letelepedéséig közös Alsóbencsekével. 1794-ben mikor német bevándorlók érkeztek ide, egymással szemben két helység keletkezett, melyeket a Báczin-patak választott el egymástól.
A németek, akikhez a környékből több magyar is csatlakozott, a domb északi oldalán, a régi Felső-Venécze helyén építtették házaikat és ez lett Német-Bencsek. Később, 1805-807 között a németek déli irányban, 1 km.-rel lejjebb új községet építettek, mely tökéletes négyszögalakban, széles utcákkal és középütt térséggel épült.
1814-ig kincstári birtok volt.1819-től birtokosa volt a Kevermesi Thököly család is, mely itt római katolikus plébániát építtetett itt. Az új templom 1832-33-ban épült fel Kevermesi Thököly Péter áldozatkészségéből.
1891-ben a Pallas Nagy Lexikona írta a településről:
Bencsek:1. Német-Bencsek, kisközség Temes vármegye Vingai járásában, 1769 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
2. Román-Bencsek, kisközség ugyanott, 635 oláh lakossal.
A 20. század elejének adatai szerint a plébánia könyvtárában érdekes munka volt található, melyet Örtl Jeromos 1620-ban adott ki. E mű német nyelven volt írva és Magyarország történetét tárgyalta, számos képpel.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.
1910-ben 1528 lakosából 23 magyar, 1455 német, 46 román volt. Ebből 1480 római katolikus, 43 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
