[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Gent

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Gent
A Graslei rakpart a Leie folyó felől
A Graslei rakpart a Leie folyó felől
Gent címere
Gent címere		 Gent zászlaja
Gent zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióFlamand régió
KözösségFlamand Közösség
TartományKelet-Flandria
JárásGent
Kerületei15
PolgármesterMathias De Clercq
Irányítószám9000–9052
Körzethívószám09
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség265 086 fő (2022. jan. 1.)[1]
Férfi49,88%
Nők50,12%
Népsűrűség1700 fő/km2[2]
Kor szerinti eloszlás (2023)
0–1918,87%
20–6464,6%
65 felett18,53%
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta10,2 %
Átlagos éves jövedelem20 266 EUR
Földrajzi adatok
Terület155,77 km2
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 03′ 13″, k. h. 3° 43′ 31″51.053611°N 3.725278°EKoordináták: é. sz. 51° 03′ 13″, k. h. 3° 43′ 31″51.053611°N 3.725278°E
Gent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gent témájú médiaállományokat.

Gent (kiejtéseⓘ: ɣ̞ɛn̪t̪; franciául Gand (kiejtéseⓘ: ɡɑ̃); régiesen Gaunt) város Belgium Flandria régiójában, a Leie folyó két partján; Kelet-Flandria tartomány fővárosa és legnagyobb települése, valamint Brüsszel és Antwerpen után az ország harmadik legnagyobb területű városa.[3] Kikötő- és egyetemváros.

A Schelde és a Leie folyók találkozásánál alapított település a késő középkorban Észak-Európa egyik legnépesebb és leggazdagabb városa volt; 1300-ban lakosságszáma elérte az ötvenezer főt.

Gent járás a városon kívül Afsnee, Desteldonk, Drongen, Gentbrugge, Ledeberg, Mariakerke, Mendonk, Oostakker, Sint-Amandsberg, Sint-Denijs-Westrem, Sint-Kruis-Winkel, Wondelgem és Zwijnaarde településeket foglalja magában. A 2019-es adatok szerinti 262 219 fős népességével az ország második legnépesebb városa. Az 1205 négyzetkilométeres agglomeráció népessége a 2018-as adatok szerint 560 522, ezzel az ország negyedik legnépesebb körzete.[4][5]

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek alapján a Schelde és Leie folyók térsége már a kőkorszakban is lakott volt.

A történészek többsége szerint a város régi neve (Ganda) az azonos kelta nyelvű szóból származik, melynek jelentése folyók találkozása.[6] Más források szerint az elnevezés Gontia istennő nevéből ered.[7]

A római korból nem maradtak fenn írásos emlékek, de az ásatások eredménye szerint a térség akkor is lakott volt. Amikor a negyedik század végén a frankok megtámadták a térséget, a kelta és latin helyett az óhollandot kezdték használni.

Középkor

[szerkesztés]

Amandus 650 körül kettő apátságot (Szent Péter-apátság és Szent Bávó-apátság) alapított. 800 körül I. Lajos (I. Károly fia) az apátságok élére Einhardot, Károly krónikását nevezte ki. 851-ben és 879-ben a várost megtámadták a vikingek.

A Flamand grófság védelme alatt a 11. századtól a település fejlődésnek indult, és városállammá nőtt. A 13. századra az Alpoktól északra Gent volt Párizs után Európa második legnagyobb városa, megelőzve Kölnt és Moszkvát;[8] a városfalakon belül 50 000–65 000 ember élt.[9][10][11] Ekkor a városképet a harangláb, illetve a Szent Miklós-templom uralták.

A folyók által elárasztott terület ideális volt juhtartásra, melyek gyapjújából ruhák készültek; a középkorban a legtöbb ruhát Gent állította elő.

A Brugge-ból eredő gyapjúipar által a fejlett középkor első ipari zónája Gentben jött létre. A gyapjút Skóciából és Angliából importálták, melynek köszönhetően a térségek jó kapcsolatot ápoltak. A százéves háború hatására az Angliával való kereskedelem visszaesett.

Korai modernkor

[szerkesztés]

A 15. században Flandria a Burgundi Hercegség fennhatósága alatt egyesült. A magas adók felkeléshez, majd 1453-ban a gaverei háborúhoz vezettek, melyben Gent III. Fülöppel szemben vereséget szenvedett. Ebben az időben a Németalföld politikai és társadalmi centruma a Brugge–Gent térség helyett Brüsszel és Antwerpen lett, habár Gent továbbra is fontos szerepet töltött be. Brugge és Gent két felkelést vezetett I. Miksa német-római császár ellen.

V. Károly 1500-ban született Gentben. Az 1539–1540-es felkelés miatt a városi nemességet arra kötelezte, hogy mezítláb, nyakukban kötéllel járuljanak elé. Azóta a gentieket „stroppendragereknek” („kötélhordóknak”) becézik. A Szent Bávó-apátság majdnem egészét lebontották, és helyén erődöt építettek a spanyol királyi seregeknek.

A 16. és 17. századok a nyolcvanéves háború miatt pusztulást hoztak. A háború lezárását követően Gent nemzetközi jelentőségű lett. A francia seregek 1745-ben, az osztrák örökösödési háborúban bevették a várost, majd az aacheni békeszerződést követően visszatértek Ausztriába. A napóleoni háborúkig ez a térség Osztrák-Hollandiaként vált ismertté.

19. század

[szerkesztés]

A 18. és 19. században a térség textilipara újra fejlődésnek indult. Lieven Bauwens az ipari terveket Angliából kicsempészve 1800-ban a kontinentális Európában bemutatta a mechanikus szövőgépet.

Az 1814 karácsonyán megkötött genti egyezmény hivatalosan is lezárta az 1812-es brit-amerikai háborút. A waterlooi csatát követően Gent és Flandria tizenöt évre a Holland Egyesült Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időben Gentben egyetem[12] és tengeri kikötő létesült.

A belga szabadságharcot követően Gent egy évtizedre elveszítette kikötőjét, amely a helyi gazdaság összeomlásához vezetett. Gentből származnak a belga szakszervezetek, valamint a belga szocialista mozgalom is.

20. század

[szerkesztés]

Az 1913-as világkiállítás helyszíne Gent volt,[12] Gent-Sint-Pieters vasútállomás ekkor épült. Az első világháborúban az egyetemi oktatás holland, majd a háborút követően francia nyelven zajlott. 1919-ben a város flamandellenes rágalomhadjárat helyszíne volt.

A várost a németek mindkét világháborúban megszállták; az első világháború alatti életet Heinrich Wandt „színpadiasként” jellemezte.[13] Gentet a brit 7. páncélos hadosztály (a „sivatagi patkányok”) és a belga erők 1944. szeptember 6-án, míg az ipari régiót a következő napokban a skót 15. gyalogos hadosztály szabadította fel.

  • Épületek a Leie folyó mentén
    Épületek a Leie folyó mentén
  • Igazságügyi palota
    Igazságügyi palota
  • A bibliai Józsefet ábrázoló, a 15. századi genti életet bemutató festmény
    A bibliai Józsefet ábrázoló, a 15. századi genti életet bemutató festmény

Földrajz

[szerkesztés]

Vizek

[szerkesztés]

A X. században Gentnek vízi összeköttetése volt a Honte (a mai Nyugati-Scheeldt, régiesen még Heidezee-nek is nevezve) folyóval. A Burggravenstroomon keresztüli vízfolyás három ágból állt: Boekhuténál és Assenedénél a Braakmanba, valamint a Durme folyó egy régi ágán a Hontéba ömlött; utóbbi kisebb hajók számára járható volt.

A város a 12. és 13. századi iszaposodás, valamint a Gravejansdijk védőgát megépítése miatt a Braakmannal való kapcsolatát elvesztette, de Assenede és Gent között több vízi útvonalat is kialakítottak; ilyenek a Schipgracht (a 15. századtól Burgervaartstroom), illetve a De Waterganc, amelyet a régi Durme folyó szabályozásával alakítottak ki.

Az 1259 és 1269 között kialakított Lieve volt az Északi-tengerrel létesült első mesterséges víz. Az 1547-ben kiásott Sassevaart a Hontéba ömlött; később eliszaposodott, de 1823-ban kikotorták; ma ez a Gent–Terneuzen-csatorna.

A térség fontos vizei még a Leie folyó, a Gent–Brugge-csatorna, a Ringvaart és a Coupure.

Egy restaurációs projekt keretében az Alsó-Schelde, a Leie és a Schelde folyók találkozásánál kotrást végeztek.[14]

Kerületek

[szerkesztés]

Az 1965-ös és 1977-es összevonásokat követően a város az alábbi kerületekből áll:

  • Gent
  • Mariakerke
  • Drongen
  • Wondelgem
  • Sint-Amandsberg
  • Oostakker
  • Desteldonk
  • Mendonk
  • Sint-Kruis-Winkel
  • Ledeberg
  • Gentbrugge
  • Afsnee
  • Sint-Denijs-Westrem
  • Zwijnaarde
  • 1775-ben
    1775-ben
  • A kerületek elhelyezkedése
    A kerületek elhelyezkedése

Városrészek

[szerkesztés]

A történelmi, sűrűn lakott belváros Gent kerületben található, körülötte a 19. és 20. századokban létesült, szintén nagy népsűrűségű munkásnegyedek vannak. A történelmi városmagtól délre található a 20. század elején kiépült vasút, körülötte pedig a főutak környékén kialakult peremkerületek fekszenek, melyek növekedésükkel bekebelezték a térség falvait.

Gent városa 25 városrészből áll; a belvárosban ezek a történelmi határokat, míg a külvárosban az azonos nevű kerületek határait követik.[15]

Név Részei Terület
(km2)
Binnenstad Brusselse Poort, Twee poorten, Dierentuin, Gent-központ-dél, Kouter, Kuip, Nederkouter, Prinsenhof, Patershol, Sint-Jacobs, Sint-Pieters, Zuidpark 2,67
Sluizeken–Tolhuis–Ham Briel, Voormuide, Tolhuis, Ham 1,25
Macharius–Heirnis Sint-Macharius, Heirnis, Visserij 0,74
Brugse Poort–Rooigem Brugse Poort, Drongensesteenweg, Groendreef, Groene Vallei, Malem, Drongense Meersen 2,54
Watersportbaan–Ekkergem Bijloke, Blaarmeersen, Ekkergem, Neermeersen 3,68
Elisabethbegijnhof–Papegaai Begijnhofdries, Galgenberg, Pekelharing 0,94
Rabot–Blaisantvest Blaisantvest, Wondelgemstraat, Rabot, Gent-Rabot vasútállomás 0,86
Wondelgem Wondelgem-központ, Westergem, Kouterken, Woestijnegoed-Molenhoek, Gavers, Houtjen, Kiekebossen, Északi-Lieve-csatorna, Wissenhagestraat, Wondelgemse Meersen 9,22
Bloemekenswijk Rustoord, Régi Lieve, Van Beverenplein 1,67
Muide–Meulestede–Afrikalaan Afrikalaan, Meulestede, Muide, Muidebrug 1,51
Vízi falvak és körzetek Darsen, Desteldonk, Langerbrugge (az Evergemmel szemközti terület), Mendonk, Pachtgoed, Port Arthur, Rieme (az Evergemmel szemközti terület), Rodenhuize, Rostijne, Sint-Kruis-Winkel, Terdonk, Texaco, Vormingsstation-kelet, Zaffelare (a Lochristivel szemközti terület) 41,61
Oostakker Drie Zwaantjes, Goedlevenstraat, John Kennedylaan, Krijte, Lourdes-bazilika, Mager Goed, Oostakker-központ, Oostakkerveld, Schansakker, Voordestraat, Walput, Wittewalle 10,64
Dampoort Dampoort, Nagy-Begijnhof, Scheldeoord, Scheldestraat 1,46
Sint-Amandsberg Sint-Amandsberg-központ, Sint-Baafskouter, Syngemkouter, Rozebroeken, Westveld, Régi Bareel, Achtendries, Sint-Bernadette 6,5
Moscou–Vogelhoek Vogelhoek, Arsenaal, Merelbeke vasútállomás 1,37
Gentbrugge Coninxdonk, Dries, Sportplein, Zwarte Fles 4,72
Gentbrugge-óváros Gentbrugge-központ, Trekweg, Flora, Keizerpark, L. Vanhouttebuurt 1,49
Ledeberg Ledeberg-központ, Eindeke, Belle Vue, De Naeyerdreef, Keizerspark, Moscou 1,49
Zwijnaarde Zwijnaarde-központ, Roosken, Hutsepot, Egyetemi park, ’t Schaarken, Ter Linden, Zonneput, Koning Leopoldstraat, Zwijnaarde ipari park, Maaltepark, Rijvissche, Paolalaan, Klosse, Hoedjen, Nieuwgoed, Puttenhove 12,18
Új-Gent–Egyetemi kórház Ottergemse Dries, Egyetemi kórház, Steenakker, Új-Gent, Sint-Alois, Groothandelsmarkt 4,15
Stationsbuurt-dél Sint-Pieters-Aaigem, De Smet–De Naeyer, Kauwplein, Over De Meersstraat, Rekencentrum, Sint-Pieters-Aalst 2,67
Stationsbuurt-észak Citadelpark, Ganzendries, Heuvelpoort, Patijntje, Gent-Sint-Pieters vasútállomás 2,19
Sint-Denijs-Westrem Sint-Denijs-Westrem-központ, Drie Sleutels, Vierschaar, Rosdam, Maalte, Steenaarde, Bugten, Maria Middelares Kórház, Afsnee-központ, Kouter, Goedinge 8,49
Mariakerke Beekstraat-Kouter, Brug-délkelet, Brug-délnyugat, Kerkwijk, Kolegem, Lieve-csatorna, Maeswal, Mariakerke-központ, Steengoed, Valkenhuis, Vijfhoek 8,29
Drongen Assels, Baarle község, Baarlevelde, Blauwpoort, Campagne, De Karper, De Roos, Drie Leien, Drongen ipari park, Drongen község, Eikendreef, Gaverland, Halewijn, Heie, Heilig Huizeken, Helsendries, Hoogland, Keuzemeersen, Keuzestraat, Kraaiaarde, Lake, Luchteren, Mijlpaal, Noordhout, Régi Abdij, Régi Wee, Paradijskouter, Prinsenhof, Slindonk, Ter Rivieren, Varendries, Vierlinden, Wafelijzer 25,63

Népesség

[szerkesztés]

Nemzetiségek

[szerkesztés]
Etnikumok
Etnikum %
Belga
  
 64.5
Ázsiai
  
 12.6
Kelet-európai
  
 9.1
Egyéb nyugat-európai
  
 5.0
Észak-afrikai
  
 3.4
Szaharai
  
 3.3
Egyéb
  
 1.8
Nem belga összesen
  
 35.5

A 2020-as népszámlálás[16] szerint a lakosok 35,5%-a bevándorló, 15,3% pedig nem belga állampolgár. Több városrészben (például Dampoort vagy az egyetemi negyed) a bevándorlók vannak többségben. Sleepstraat térségében számos török étterem található.

Származás ország szerint[17]
Ország Szám %
Belga származású belga 165 164 64,6%
Külföldi származású belga 56 990 21,26%
Szomszédos ország 5523 2,06%
Más EU-ország 5354 2%
EU-n kívül 46 113 17,2%
Nem belga 45 968 17,14%
Szomszédos ország 4691 1,75%
Más EU-ország 20 355 7,59%
EU-n kívül 20 922 7,8%
Összesen 268 122

Lakosságszám

[szerkesztés]

1977-ben jelentős elvándorlás indult a külvárosok irányába. A bevándorlók és a városrehabilitációs programok hatására 1999-ben a népesség újra növekedni kezdett.

  • Forrás: Statistics Belgium és Gent városa (1977 óta az összevont Gent része)[18]
  • Megjegyzések:
    • Meghatározás módja: 1806 és 1970 között: népszámlálás, 1970-től: január 1-jei népességszám
    • 1927: Desteldonk, Ertvelde, Evergem, Kluizen, Mendonk, Oostakker, Sint-Kruis-Winkel és Zelzate Genthez csatolása – +8 km2 és 1250 lakos
    • 1965: Desteldonk, Mendonk és Sint-Kruis-Winkel, valamint Kluizen, Oostakker, Wachtebeke és Zaffelare egyes részeinek Genthez csatolása – +31,08 km2 és 3250 lakos
    • 1977: Afsnee, Drongen, Gentbrugge, Ledeberg, Mariakerke, Oostakker, Sint-Amandsberg, Sint-Denijs-Westrem, Wondelgem és Zwijnaarde Genthez csatolása, valamint területcsere Zwijnaarde és Merelbeke között – +87,34 km2 és 108 952 lakos
  • Forrás: Statistics Belgium – Meghatározás módja: 1831 és 1990 között: népszámlálás, 1990-től: január 1-jei népességszám

Vallás

[szerkesztés]

Kereszténység

[szerkesztés]
Püspöki palota

Gent a Genti főegyházmegye székhelye. A Szent János-templom helyett ma a Szent Bávó-katedrálist használják. A városban számos kolostor, valamint egyházi üzemeltetésű kórház található. Oostakker kedvelt zarándokhely.

1577 és 1584 között a városnak kálvinista vezetése volt.[19] A protestáns egyház székhelye kezdetben a franciák által lerombolt[20] kapucínus kolostor kápolnájában volt, ami ma a Rabot-templom nevet viseli.[21] A templom a protestánsok Kelet-flandriai egyházmegyéjéhez tartozik.

A városban nyolc holland nyelvű evangélikus gyülekezet van, melyek a Flandriai Evangélikus Szövetséghez tartoznak.[22] A kormány az evangélikus gyülekezeti szövetségeket együttesen ARPEE néven tartja nyilván.

Az anglikánok székhelye a Szent János anglikán templom,[21] emellett a tengerészek számára fenntartanak egy missziót. Az anglikán gyülekezet jelenléte 1816-tól bizonyított. A két gyülekezet az Északnyugat-európai főesperességhez tartozik.[23]

Az András apostol-plébánia a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátushoz tartozik.[24] Létrehozásában nagy szerepe volt Ignace Peckstadt főpapnak.[25]

Iszlám

[szerkesztés]

A városnak kilenc török, öt marokkói és egy pakisztáni mecsete van.[26] A legrégebbi török szervezet az 1978-ban alapított Genti Török Kulturális Központ (Büyük Cami, ismertebb nevén Nagymecset),[27] amely a Rietstraaton és Ledebergben található két kisebb mecsettel a Diyanet, a török vallási hatóság felügyelete alá tartozik.[28] A Diyanet ellenzéke három mecsetet alapított (Milli Görüş, Aksemsettin Talebe Yurdu, illetve a szúfista Ih-Vak).

A magrebi Nagymecset Belgium egyik legrégebbi mecsete. Dampoortban és Brugse Poortban egy-egy marokkói mecset található.

A város 13,7%-a vallja magát muszlimnak.[29]

Szikhizmus

[szerkesztés]

A 125 családot[30] számláló szikh közösségnek 2015 májusa óta saját temploma (Mata Sahib Kaur) van,[31] amely a Kortrijksepoortstraaton található.[32] Az első világháborúban sok szikh harcolt a városban, de számuk Sukhdev Singh Jalwehra 1985-ös felkelését, illetve az Aranytemplom India általi ostromát követően nőtt jelentősebben.

Judaizmus

[szerkesztés]

A városi zsidó közösség a huszadik században Oroszországból és Lengyelországból tanulási céllal ideköltözött száz főből áll.[33]

Buddhizmus

[szerkesztés]

A Triratna (jelentése: három ékkő – buddha, dharma, szangha) buddhista központot 1996-ban alapította Sangharakshita.[34]

Ateizmus

[szerkesztés]

Gent liberális közösségeit a Geuzenhuis fogja össze,[35] melynek találkozóhelyei a De Geus van Gent, illetve a Humanistisch-Vrijzinnige Vereniging Gent és a Vermeylenfonds székhelyei. A Geuzenhuis a Vrijzinnige Verenigingen szakszervezettel áll kapcsolatban.[36]

A Willems alap székhelye 1868 óta a Vrijdagmarkton található Szabóház. A szervezet 38 alapítójából 31 (köztük első elnöke, Jules de Saint-Genois) is genti származású. A soron következő elnökök Ferdinand Augustijn Snellaert, Prudens Van Duyse és Julius Vuylstek voltak; utóbbi 1862-től antiklerikális irányt vett, emiatt a konzervatívabb tagok kiléptek a szervezetből.

A Vrijdagsmarkton találhatók a Bond Moyson és Ons Huis szocialista szervezetek székhelyei. Egykor a Bond Moyson épületében (Groote Magazijnen) voltak a Maatschappij Vooruit kollektíva üzletei, a találkozókat pedig az Ons Huisban tartották. A földszinten kávézó, az emeleten tárgyalók, könyvtár és táncterem volt. Az épület 1930-ban a Meerseniersstraatra nyíló szárnnyal bővült.

Látnivalók

[szerkesztés]

Gentben több mint 9800 épületet nyilvánítottak a kulturális örökség részévé.[37]

Történelmi belváros

[szerkesztés]

Gent városképét a „három torony” (harangláb, Szent Bávó-katedrális (korábban Szent János-templom) és a Szent Miklós-templom) uralja.[38] A Szent Bávó-katedrálisban található a Jan van Eyck által tervezett genti szárnyas oltár.[39] Az egyetemi könyvtárat (Boekentoren) és annak eredeti bútorzatát az 1930-as években tervezte Henry Van De Velde.[40] A KBC Arteveldetoren irodaépületet 2012-ben adták át,[41] az új városi könyvtár (De Krook) pedig 2017 márciusában nyílt meg.[42]

A Graslei és Korenlei rakpartokon számos történelmi polgári épület (például céhtermek[43] vagy a régi posta)[44] találhatók. Az 1180-ban épült, 1353-ig Flandria grófjának otthonaként szolgáló Gravensteen védelmi rendszere érintetlenül fennmaradt. A később börtönként, majd pamutgyárként is használt épületben ma múzeum működik.[45] A Prinsenhof V. Károly szülőhelye.[46]

A tizennegyedik századi harangláb a világörökség része.[47] A Lakenhal a középkorban a gyapjú- és ruhakereskedelem központja volt.[48] Közelükben található a gót stílusú városháza.[49] A XIII. században épült Geeraard de Duivelsteen ma a levéltár székhelye.[50] Az operaháznak egy 19. századi neoklasszicista épület ad otthont.[51]

A régi városfalakon belül a Rabot városrész tornyai,[52] valamint a Peperbus világítótorony maradtak fenn.[53] Az öt méteres Dulle Griet ágyút a 16. században állították fel;[54] ma a Vrijdagmaarkton (pénteki piac) található. A város legrégebbi piacterei az Oude Vismijn,[55] valamint a középkori Groot Vleeshuis (Nagy húspiac).[56]

A középkorból a Szent Bávó-katedrális[57] és a Szent Miklós-templom[58] mellett két vallási épület (Idősebb Jakab apostol-templom[59] és Mihály arkangyal-templom)Sablon:Íegyzet maradt fenn; utóbbit a 17. században 130 méteres toronnyal bővítették volna, de erre pénzügyi okokból nem került sor.[60] Az Ekkergem városrészben található Szent Márton-templom első említése 941-ből származik.[61] A Szent Anna-templom a 19. században épült.[62]

A Szent Péter- és Szent Bávó-apátságokat a hetedik században alapították. A városban három beginaközösség – Régi Szent Erzsébet, Új Szent Erzsébet és OLV Ter Hooie – jött létre; utóbbi két ház a világörökség része.[63] A Het Pand a 13. században megnyílt domonkos kolostor; ma az egyetem tulajdonában áll.[64]

A Graslei rakpart, jobbra a „három toronnyal”

Temetők

[szerkesztés]

A város északnyugati részén, Mariakerke városrészben található Westerbegraafplaatsban[65] a genti burzsoázia tagjainak monumentális síremlékei találhatók, emellett látványos temetőkerttel rendelkezik.

A Campo Santo művészek temetkezési helye.[66]

Parkok

[szerkesztés]

A város jelentősebb parkjai közé tartozik a Citadelpark, illetve a 210 hektáros Bourgoyen-Ossemeersen Természetvédelmi Terület és a százhektáros Blaarmeersen.

A Levende Leie egyes részei (például a Keuzemeersen és Assels tájvédelmi körzetek) Gent területén találhatók.

Turizmus

[szerkesztés]
A genti oltár
A Gravensteen kastély

Építészet

[szerkesztés]

A város középkori épületeinek többsége fennmaradt és karbantartják. A városmag autómentes zóna. Jelentősebb látnivalók a Szent Bávó-katedrális (és a genti oltár), a harangláb, a Gravensteen kastély, valamint a Graslei rakpart. Az egyetemi aulát, az operaházat és a bíróságot Louis Roelandt tervezte a 19. században.[67] A modern stílusú épületeket (például az egyetemi könyvtár) Henry Van de Velde tervezte.[68]

A beginaközösségek, a harangláb, valamint a szövetgyár világörökségi helyszínek.[69] A Zebrastraaton egy társadalmi kísérlet keretében a lakóépületeket, valamint a kereskedelmi és kulturális létesítményeket is átalakították.[70]

Jelentős kortárs építmény a De Krook városi könyvtár.

Múzeumok

[szerkesztés]

A Szépművészeti Múzeumban[71] mások mellett Hieronymus Bosch és Peter Paul Rubens, a kortárs művészeti múzeumban[72] Joseph Beuys és Andy Warhol, a Design Museum Gentben[73] pedig Victor Horta és Le Corbusier művei vannak kiállítva. Az Alijn család lakóháza[74] korábban beginaközösség volt, ma pedig népművészeti kiállítótér, valamint színház és bábszínház működik benne. A MIAT-ban (iparművészeti múzeum)[75] az 1800-as évekre jellemző műhelyeket és üzleteket alakítottak ki.

A városi múzeum (STAM)[76] a város, valamint lakóinak múltját és jelenét mutatja be.

Éttermek és kulináris hagyományok

[szerkesztés]

A genti és kelet-flandriai pékségek jellemző terméke a mastel nevű bagel, amit Hubertusz-kenyérnek is hívnak, mivel Szent Hubertusz ünnepnapján a mastelt megszentelték abban a hiedelemben, hogy véd a veszettség ellen.[77]

Helyi jellegzetességek még a Leonidas[78] és cuberdon csokoládék, a babelutten cukorkák,[79] valamint a dijonira emlékeztető Tierentyn mustár. Két cuberdonárus 2011 és 2015 közötti viszálya nemzetközi sajtóvisszhangot kapott.[80]

Klasszikus flamand étel a pörkölthöz hasonlító stoofvlees,[81] amihez általában hasábburgonyát és barna trappista sört szolgálnak fel. A nouvelle cuisine stílusban felszolgált waterzooi alapja eredetileg hal, azonban manapság főleg csirkéből készül, mivel a legelfogadottabb elmélet szerint a szennyezett vizek miatt a térség halai kipusztultak.

A világon elsőként Gent vezette be a húsmentes csütörtököt (Donderdag Veggiedag),[82] amikor a tisztviselők, közalkalmazottak és diákok számára vegetáriánus ételeket szolgálnak fel, valamint a vegetáriánus helyeket jelölő térkép is készült. A kampányt a FAO által a húsfogyasztás környezeti hatásait vizsgáló tanulmánya miatt folytatják.

Rendezvények

[szerkesztés]

A város több nagyobb kulturális rendezvény – Gentse Feesten, Genti Nemzetközi Filmfesztivál (és a filmzenei díjátadó), valamint a Genti Flamand Fesztivál – helyszíne. A Flanders Expo területén ötévente rendezik meg a Gentse Floraliën botanikai kiállítást.[83]

A Gentse Feestent 1969 óta évente rendezik meg; a tíznapos esemény 1–1,5 millió látogatót vonz. 2020-ban és 2021-ben a Covid19-pandémia miatt elmaradt, majd 2022-ben folytatódott.

A Flandriai Fesztivál nyitóeseményét (OdeGand City) Gentben tartják, amikor a történelmi belváros különböző pontjain összesen több száz előadó lép fel.[84]

Antwerpen és Gent voltak a 2021-es Kórusvilágjátékok házigazdái.[85] 2024-ben Gent lesz Európa Ifjúsági Fővárosa.[86]

Gazdaság

[szerkesztés]

Gent kikötője a város északi részén a harmadik legnagyobb kikötő Belgiumban. A Ghent-Terneuzen csatornán keresztül lehet bejutni. Ez a holland Terneuzen kikötőhöz közel torkollik a tengerbe. A kikötő, másokkal együtt olyan nagy cégeknek dolgozik mint a Sidmar, a Volvo Autó- és Teherautógyár, a Honda és a Stora Enso. A Genti Egyetem és több kutatásorientált cég helyezkedik el a város központjában és déli részén. Lévén a legnagyobb város Kelet-Flandriában, Gent sok kórházzal, iskolával és vásárlóutcával rendelkezik. Az egyre több turista a munkavállalás fő szegmensét jelenti.

Helyi termékek

[szerkesztés]

A térségben készül a genti keksz,[87] a Tyerentyn mustár[88] és több kézműves sör (például a Gentse Strop) is.[89]

Közlekedés

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]
Nemzetközi utak
Helyi utak
  • R4: az E17-be és E40-be torkolló körgyűrű Gent körül
  • R40: körgyűrű a városmag körül

2020. január 1-jén az R40-es körgyűrűn belüli területen alacsony kibocsátású zónát jelöltek ki, ahova a leginkább szennyező járművek nem hajthatnak be.[90]

A városban számos P + R parkoló található,[91] a legjelentősebbek az 1-es és 4-es villamosok mentén.[92]

Vasút

[szerkesztés]

Tömegközlekedés

[szerkesztés]

Gent villamos- és buszvonalait a De Lijn üzemelteti.

Villamosok
Bővebben: Gent villamosvonal-hálózata
  • 1: Flanders Expo – Evergem
  • 2: Zwijnaarde Bibliotheek – Melle Leuw
  • 4: UZ – Moscou
Buszok
  • 3: Mariakerke – Gentbrugge (korábban trolibusz)
  • 5: Van Beverenplein – Nieuw-Gent
  • 6: Watersportbaan – Mariakerke
  • 8: AZ Sant-Licas – Arteveldepark
  • 9: Mariakerke – Gentbrugge
  • 17/18: Drongen – Oostakker
  • 38/39: Blaarmeersen – Sint Amandsberg

A várost helyközi autóbuszok is érintik, melyek Sint-Pieters, Dampoort, Zuid vagy Rabbot pályaudvarok egyikén állnak meg. A nemzetközi autóbuszok (Eurolines, Megabus, Flixbus) Dampoort pályaudvarról indulnak. A Flibco repülőtéri autóbuszai Sint-Pieters buszpályaudvarra érkeznek.

Kerékpáros közlekedés

[szerkesztés]

Európa városai közül Gentben található a legnagyobb kerékpáros terület: 400 kilométer kerékpárút és hétszáz egyirányú utca, ahova kerékpárral az ellenkező irányból is be szabad hajtani. Itt található az ország első „kerékpáros sugárútja”, ahol az autóknak tilos a bicikliket megelőzniük. 2013-ban egy felmérést követően kerékpártárolókat helyeztek ki, 2017 óta pedig a lámpaciklusok a kerékpárosokat részesítik előnyben. Egy hétvége alatt 80 utca lámpáit hangolták át és 2500 jelzőtáblát cseréltek. A módosítással az autómentes zóna területe több mint kétszeresére nőtt, az autóforgalom pedig a belső körgyűrűre (R40) szorult ki.[93][94]

2010-ben Gent-Sint-Pieters vasútállomás felújításakor tízezer kerékpártárolót alakítottak ki,[95] 2020-ban pedig földalatti garázsok építésébe kezdtek; célul a 17 ezer tárolóhelyet tűzték ki.[96]

  • Gent Sint-Pieters vasútállomás
    Gent Sint-Pieters vasútállomás
  • Van Hool AG700 autóbusz
    Van Hool AG700 autóbusz
  • Az R4-es körgyűrű
    Az R4-es körgyűrű

Média

[szerkesztés]
Újság
Rádió
  • ZenFM
  • Radio Roeland
  • Urgent.fm

Legfelső szintű tartomány

[szerkesztés]

2014 óta a város saját legfelső szintű tartománnyal rendelkezik (.gent).

Sport

[szerkesztés]

A belga labdarúgó-bajnokság első osztályában a várost a KAA Gent képviseli, amely 2015-ben országos bajnok lett. A KRC Gent a labdarúgó-bajnokság negyedosztályában játszik. Az 1920. évi nyári olimpiai játékok egyik focimeccsét Gentben rendezték.[97]

A hatnapos Zesdaagse Vlaanderen-Gent kerékpárversenyt évente a Kuipke velodrómban rendezik meg. Az országúti kerékpárversenyek nyitóeseményét (Omloop Het Nieuwsblad) Gentben tartják.[98] A Gent–Wevelgem versenyt ma Deinzében rendezik meg.[99]

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség éves versenyének helyszíne a Flamand Sportaréna, ahol Hisám el-Gerúzs kétszeres olimpiai bajnok az 1997-es mérföldfutáson 3:48,45-ös időrekordot állított fel.[100] Az arénában rendezték meg a 2015-ös Davis-kupa Belgium és az Egyesült Királyság közötti teniszdöntőjét.[101]

Nevezetes személyek és csoportok

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

2021-ben Kanazavát kivéve minden korábbi testvérvárossal megszakították a kapcsolatot.[102] Korábbi testvértelepülések:

A nemzetközi önkormányzati együttműködés keretében Gent további egy várossal tart fenn kapcsolatot:

Egyéb

[szerkesztés]

A Galaxis útikalauz stopposoknak című regényben Gent mint sértés szerepel – a Zaphod u Ghent és Belgium mint a legförtelmesebb szitokszó a galaxisban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bevolking per gemeente op 1 januari 2022. Statbel
  2. ↑ 2022
  3. ↑ Serena Fokschaner: The adoration of Ghent: art, history and flavours in Flanders (angol nyelven). The Guardian, 2020. február 23. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  4. ↑ Werkelijke bevolking per gemeente op 1 januari 2008 (holland nyelven) (xls). Statistics Belgium. [2009. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  5. ↑ Statistics Belgium Working Paper (holland nyelven). Statistics Belgium. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  6. ↑ History of Gent (angol nyelven). Gent. [2005. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 19.)
  7. ↑ Adrian Room: Placenames of the World: Origins and Meanings of the Names for 6,600 Countries, Cities, Territories, Natural Features, and Historic Sites. (angolul) Jefferson (Észak-Karolina): McFarland. 2006. ISBN 9780786422487 Hozzáférés: 2023. július 19.  
  8. ↑ David Nicholas: The Domestic Life of a Medieval City: Women, Children and the Family in Fourteenth Century Ghent. 1. o.
  9. ↑ Beknopte geschiedenis van een koppige stad (holland nyelven). Gent. [2012. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 19.)
  10. ↑ Gids voor Vlaanderen. Uitgeverij Lannoo, 2007. 402. o.
  11. ↑ A. À propos du mot de Charles-Quint: „Je mettrai Paris dans mon Gand”. Bulletijn der Maatschappij van Geschiedenis en Oudheidkunde te Gent, 1909. 50. o.
  12. ↑ a b Ghent over the centuries: Concise history of a stubborn city (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. július 19.)
  13. ↑ Heinrich Wandt: Etappenleven te Gent: Kantteekeningen bij de Duitsche ineenstorting. (hollandul) Ledeberg: Janssens. 1921. Hozzáférés: 2023. július 19.  
  14. ↑ WIHCC (Water in Historic City Centres) (angol nyelven). Európai Unió. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  15. ↑ Mijn wijk of deelgemeente (holland nyelven). Gent. [2007. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 20.)
  16. ↑ Jive (holland nyelven). Buurtmonitor. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  17. ↑ Origin | Statbel (holland nyelven). Statistics Belgium. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  18. ↑ Evolutie en samenstelling van de Bevolking (holland nyelven). Gent. [2011. május 12-i dátummal az bevolking en Welzijn/Dienst bevolking/demo2009_inw.pdf eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 20.)
  19. ↑ Historisch Café – Over de protestanten in Gent, vroeger en nu (holland nyelven). Gent. [2018. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  20. ↑ De protestantse kerk (holland nyelven). Gent. [2016. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  21. ↑ a b Rabotkerk (VPKB) (holland nyelven). Elisabeth Begijnhof. [2016. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  22. ↑ Evangelische Kerken (holland nyelven). Alliantie. [2016. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  23. ↑ History (angol nyelven). Szent János anglikán templom. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  24. ↑ Oecumenisch Patriarchaat (holland nyelven). Orthodoxe Parochie. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  25. ↑ Bezoek aan orthodoxe kerk (holland nyelven). Davids Fonds Zwijnaarde. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  26. ↑ Lijst van de moskeeën (holland nyelven). Embnet. [2018. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  27. ↑ Vereniging in de Kijker: Grote Moskee Kazemattenstraat (holland nyelven). FZOVL. [2016. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  28. ↑ Moskee en Godsdienstbeleving (holland nyelven). Universiteit Gent. [2016. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  29. ↑ Ruben Moojiman: Waar wonen de Belgische moslims? (holland nyelven). Standaard, 2016. március 18. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  30. ↑  (2015. május 2.). Sikhs in Gent vieren verjaardag van hun geloof (holland nyelven). De Redactie. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2023. július 23..)
  31. ↑ Kleurrijke opening Sikh-tempel in Gent (holland nyelven). HLN, 2015. május 2. [2016. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  32. ↑ IN BEELD. Sikhs vieren nieuwe tempel met optocht in Gent (holland nyelven). Standaard, 2015. május 2. [2022. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  33. ↑ Joodse gemeenschap krimpt in Gent (holland nyelven). Radio2. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  34. ↑ Wat is Triratna? (holland nyelven). Triratna. [2016. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
  35. ↑ Geuzenhuis Nieuws (holland nyelven). Geuzenhuis. [2016. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  36. ↑ Vrijzinnige ontmoetingscentra (holland nyelven). DeMens.nu. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
  37. ↑ Cultuur en Erfgoed Gent (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  38. ↑ De drie torens (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  39. ↑ The Ghent Altarpiece: Supreme divine art (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  40. ↑ Boekentoren (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  41. ↑ Patrick Luysterman: KBC Artevelde-toren, een huwelijk met vier (holland nyelven). De Tijd, 2012. február 21. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  42. ↑ Bert Staes: Gentse stadsbibliotheek De Krook officieel open op 10 maart 2017 (holland nyelven). Nieuwsblad, 2016. augusztus 26. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  43. ↑ Havenhuis (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  44. ↑ Voormalig Postgebouw (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  45. ↑ The Castle of the Counts (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  46. ↑ Prinsenhof (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  47. ↑ Ghent Belfry, world heritage (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  48. ↑ De Lakenhalle (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  49. ↑ Ghent Town Hall (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  50. ↑ Castle of Gerald the Devil: Fort that once defended Portus Ganda (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  51. ↑ Opera Gent (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  52. ↑ Rabot (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  53. ↑ Ward Schouppe: Laatste restant van Gentse stadsomwalling, de Peperbus, in ere hersteld (holland nyelven). Radio2, 2019. július 12. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  54. ↑ Volker Schmidtchen (1977). „Riesengeschütze des 15. Jahrhunderts. Technische Höchstleistungen ihrer Zeit”. Technikgeschichte 44 (2), 153–173. o. 
  55. ↑ Oude Vismijn (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  56. ↑ [Groot Vleeshuis Groot Vleeshuis] (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  57. ↑ Building history of the cathedral. (angol nyelven). Szent Bávó-katedrális. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  58. ↑ St Nicholas’ Church (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  59. ↑ St. James’ Church (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  60. ↑ Stad Gent (holland nyelven). Helder Ziende. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  61. ↑ Parochiekerk Sint-Martinus (holland nyelven). Inventaris. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  62. ↑ Sint-Annakerk (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  63. ↑ Begijnhoven Gent (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  64. ↑ Het Pand (angol nyelven). Gent. [2023. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  65. ↑ Westerbegraafplaats (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  66. ↑ Campo Santo, an artistic cemetery (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 6.)
  67. ↑ Louis Roelandt. Archive of an architect (angol nyelven). Genti Egyetem. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  68. ↑ Restoration of an icon (angol nyelven). Jansen Steel Systems. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  69. ↑ UNESCO (angol nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  70. ↑ Contact (holland nyelven). Zebrastraat. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  71. ↑ Exhibitions (angol nyelven). MSK Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  72. ↑ S.M.A.K. heden daag se kunst in Gent (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  73. ↑ Collectie (holland nyelven). Design Museum Gent. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  74. ↑ Collectie (holland nyelven). Huis van Alijn. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  75. ↑ About the Museum of Industry (angol nyelven). MIAT. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  76. ↑ Wat is het STAM? (holland nyelven). STAM. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  77. ↑ Gewijde mastellen tegen hondsdolheid (holland nyelven). AVS, 2020. november 3. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  78. ↑ All Products (holland nyelven). (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  79. ↑ Harde babelutten (holland nyelven). Larmuseau. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  80. ↑ Nana Van de Poel: A Tale of Two Cuberdon Vendors: The Story Behind Ghent’s ’Little Nose War’ (angol nyelven). The Culture Trip, 2017. július 22. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  81. ↑ Thomas Moller-Nielsen: Stoofvlees: Belgium’s favourite dish? (angol nyelven). The Brussels Times, 2023. február 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  82. ↑ Donderdag Veggiedag (holland nyelven). EVA. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  83. ↑ Floraliën Gent (holland nyelven). Immaterieel Erfgoed. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  84. ↑ Programme (holland nyelven). Odegand. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  85. ↑ World Choir Games kick off in Flanders (angol nyelven). Interkultur, 2021. szeptember 15. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  86. ↑ Mathieu Verstichel: Gent is Europese Jongerenhoofdstad in 2024: „Een volledig jaar focus op de jeugd” (holland nyelven). Radio2, 2021. november 19. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  87. ↑ Beautiful girls from Ghent – Gentse mokken (angol nyelven). Creatief-koken. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  88. ↑ The history of Tierentyn mustard (angol nyelven). Tierentyn. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  89. ↑ Gentse Strop (angol nyelven). Beertourism. (Hozzáférés: 2023. augusztus 1.)
  90. ↑ Lage-emissiezone Gent (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  91. ↑ Park-and-ride (holland nyelven). Gent. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  92. ↑ Max Dedulle: Het wachten is voorbij: langverwachte parkeertoren aan fly-over is geopend (holland nyelven). Nieuwsblad, 2022. június 3. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  93. ↑ Froso Christofides: Ghent’s history and future with cycling (angol nyelven). European Cyclists’ Federation, 2022. augusztus 29. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  94. ↑ Streetfilms: The Innovative Way Ghent, Belgium Removed Cars From The City (angol nyelven). YouTube, 2020. január 2. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  95. ↑ 2000 bijkomende fietsenstallingen (holland nyelven). Project Gent-Sint-Pieters, 2016. november 9. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  96. ↑ Fiets (holland nyelven). Project Gent-Sint-Pieters. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  97. ↑ Olympic Football Tournament Antwerp 1920 (angol nyelven). Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. [2009. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  98. ↑ Team Sky | Omloop Het Nieuwsblad race guide (holland nyelven). Team Sky. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  99. ↑ Matthew Beaudin: Storied Ghent-Wevelgem poised for a brutal edition (angol nyelven). VeloNews, 2013. március 23. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  100. ↑ World Records (angol nyelven). Nemzetközi Atlétikai Szövetség. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  101. ↑ Ghent to host 2015 Davis Cup Final (angol nyelven). Davis-kupa, 2015. szeptember 23. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  102. ↑ Stad Gent heroriënteert banden met zuster- en partnersteden (holland nyelven). Gent, 2021. január 27. (Hozzáférés: 2023. július 17.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gent című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ghent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gent&oldid=27459715”