Gaspard Mermillod

Gaspard Mermillod
bíboros, Lausanne-Genf püspöke
Veritas et misericordia (Igazság és könyörületesség)
Születési név	Gaspard Mermillod
Született	1824. szeptember 22. (68 évesen) Carouge
Elhunyt	1892. február 23. Róma
Sírhely	Church of the Holy Cross
Nemzetiség	svájci
Munkássága
Felekezet	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1847. június 24.
Püspökké szentelés	1864. szeptember 25.
Bíborossá kreálás	1890. június 23.
Hivatal	lausanne-i segédpüspök
Hivatali idő	1864–1883
Hivatal	lausanne-genfi püspök
Hivatali idő	1883 – 1891
Elődje	Christophore Cosandey
Utódja	Joseph Déruaz
Gaspard Mermillod a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaspard Mermillod témájú médiaállományokat.

Gaspard Mermillod (Carouge, Svájc, 1824. szeptember 22. – Róma, 1892. február 23.) Lausanne és Genf püspöke, a keresztényszocialista mozgalom egyik elindítója. A német Wilhelm Emmanuel von Ketteler püspök mellett az ő tevékenysége ösztönözte XIII. Leó pápát a Rerum novarum kezdetű első szociális enciklika megírására.

Jacques Mermillod első gyermek. Hatan voltak testvérek. A fribourgi Jezsuita Kollégiumban alapozta meg tanulmányait, és 1847-ben szentelték pappá. Genfben kezdte el szolgálatát segédlelkészként. Tevékenysége idején két újságot is alapított („L’Observateur Chatolique” c. politikai és „Les Annales Chatolique” c. tudományos folyóiratot). 1857-től a plébánia vezetőjévé választották, és a lausanne-i püspökség helynöke lett.

1864-ben a pápa hebroni címzetes püspökké nevezte ki, szolgálati helye segédpüspökként a genfi kanton lett a lausanne-i püspökségen belül. Figyelme a hátrányos helyzetűek felé fordult, és beszédeiben a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. 1868-ban nagy prédikációjában felhívta a figyelmet az egyre súlyosabb társadalmi egyenlőtlenségekre és a tenni tudók felelősségére. 1869-ben a franciaországi Troyes-ban részt vett a Szalézi Szent Ferenc Oblátái női szerzetesrendi kongregáció megalapításában, a közösség a szegény sorsú lányok tanításával foglalkozott.

1870-ben IX. Piusz pápa önálló apostoli adminisztrátorrá nevezte ki Genfbe. A kanton vezetése azonban nem nézte jó szemmel a püspök tevékenységét, ezért amikor a Szentszék apostoli helynökké emelte Mermillod-ot, az államhatóság kiutasította Svájcból. A püspök hiába tagadta meg a távozást, a hatóságok a francia határra szállították.^[1] Csak 1883-ban térhetett vissza ismét szülőhazájába. 1883-ban ugyanis fribourgi székhellyel nevezték ki újra Lausanna és Genf püspökének. Genf azonban csak 1890-ben ismerte el kinevezését, amikor a pápa Mermillod-ot bíborossá kreálta. A rá következő évben lemondott a püspöki rangról. Emeritus püspökként Rómába utazott, és 1892-ben ott hunyt el.

Egyik alapítója volt az első nemzetközi keresztényszocialista szervezetnek, a Fribourgi Uniónak.^[2] Ezzel egy olyan műhely jött létre, amely összefogta a kialakuló mozgalmat, egyben megalapozta az egyház társadalmi tanítását. A tanácskozások rendszeres vendégei voltak a francia René de la Tour du Pin(en), Albert de Mun(en) továbbá az osztrák Karl von Vogelsang(en). A megbeszéléseken született munkadokumentumokat Mermillod közvetlenül elküldte a Vatikánba, ahol 1878-tól XIII. Leó ült Szent Péter trónján. A pápára hatottak ezek a beszámolók és elhatározta, hogy pápai körlevélben foglalja össze az egyház tanítását a társadalmi igazságosság kérdésében. Ez lett az 1891-ben megjelenő Rerum novarum kezdetű enciklika, amely első azon körlevelek sorában, amely az egyház társadalmi tanítását foglalja össze.^[3] A dokumentum szerkesztésében közvetlenül Mermillod is részt vett.

• Gaspard Mermillod
• Gaspard Cardinal Mermillod, (Gaspard Mermillod bíboros). www.catholic-hierarchy.org
• Mermillod, Gaspard szócikk. Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu
• Mermillod, Gaspard szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. www.barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. január 20.) arch