Balázsd
| Balázsd (Blajova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Niczkyfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Niczkyfalva (Nițchidorf) |
| Irányítószám | 307296 |
| SIRUTA-kód | 157941 |
| Népesség | |
| Népesség | 119 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 109 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 36″, k. h. 21° 28′ 53″45.593267°N 21.481417°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 36″, k. h. 21° 28′ 53″45.593267°N 21.481417°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balázsd románul: Blajova, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól délkeletre, a Temesbe ömlő Pogányos patak jobb partján, Temesberény és Niczkyfalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Balázsfalva nevét 1410-ben említette először oklevél Balasfalwa néven, mint a Dobozi Dánfi család dobozi uradalmához tartozó települést.
1462-ben Balasfalua, 1717-ben Blaschevo, 1761-ben Plaschova, Blazsova, 1808-ban Blásova, Blaxova, 1888-ban Balázsfalva (Blazsova), 1913-ban Balázsd formában volt említve.
1471-ben Balyasfalva-val együtt, mint a Lugos melletti Hodos kastély tartozékát említették, 1488-ban pedig Czikó Vásárhely tartozékaként szerepelt és Haraszthy Ferenc szörényi báné volt.
Az 1717 évi jegyzékben Blaschevo néven, 40 házzal volt említve. Az 1723-1725 között Mercy térképén, valamint az 1761 évi térképeken Plaschova néven, majd Blazsova alakban fordult elő.
1801-ben a kincstártól Balázsfalvi Kiss Pál és Mihály vették meg, de 1803-ban már Losonczi Gyürky Pál, majd báró Sédeni Ambrózy István birtoka volt. A Gyürky-féle birtokrész Gyürky Euláliára gróf Almássy Edmundnéra szállt, kitől 1876-ban Vargics Imre vásárolta meg. Az Ambrózy-féle birtokrész báró Salvadori Ferencné báró Ambrózy Stefanie birtoka volt, kitől 1885-ben Wettel Ferenc szerezte meg. A községbeli úrilakot is Wettel Ferenc építtette 1893-ban.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.
1910-ben 509 lakosából 22 magyar, 15 német, 15 szlovák, 456 román volt. Ebből 26 római katolikus, 24 evangélikus, 454 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma - 1876-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.